Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Lélek & Szerelem témák » Szerelemre várva cikk

Szerelemre várva


Vágyom a szeretetre, de nem tudom lesz-e részem benne!? Írtozatos fájdalom emészt belülről, éget, mar, ezért írom le életem rövid kis történetét. Muszáj kiírnom magamból! Miért is nem vagyok szerethető?! Holott mindent megteszek érte. Szeretem a gyerekeket, szeretek segiteni mindenkin, de jót nem kapok.
Szerelemre várva

Szüleim soha nem szerettek, mindig a húgom és a bátyám volt a középpontban. 27 év kellett hozzá, hogy megtudjam, miért nem kellettem nekik. Anyámnak volt egy húga, aki eredetileg az édesanyám. A szüleim valamikor házasok voltak, de elváltak. 15 év után egyetlen éjszakára kibékültek, abból lettem én... de nem tudom minek! :)


Édesanyám eldobott magától, így nagynéném vett magához, aki már akkor apa felesége volt. A bátyám 11 éves volt születésemkor. Mindenem megvolt, mindent megkaptam tőlük, de a legfontosabbat soha: szeretetet. Mindig mindenért én voltam a hibás, éreztetve azt, hogy felesleges vagyok.


Elvégeztem a főiskolát, majd megismertem a férjem, aki nagyon jóképű volt. Szerelmes lettem. Ő akkor 32 éves volt, jó egzisztenciában élt, jó munkahely, karrier. 6 hónap után a felesége lettem. Egy évig minden szép és jó volt, tökéletes idill.

Majd jöttek a problémák: nem járt haza, ha én késtem a munkám miatt (gyámügy), féltékeny volt.


Egy szeptemberi nap délelőtt hazaléptem és kit találtam az ágyunkban? Naná, hogy férjemet a legjobb barátnőmmel. Egy világ omlott össze bennem. Próbált magyarázkodni, de elkötöztem. Ő jött utánam és két nap után hazarángatott. Bármit tettem, ő ott volt. Könyörgött, bocsássak meg. Én bolond megtettem. Három hónapig jó is volt minden, közben terhes lettem. Mikor megmondtam neki őrjöngött, hallani sem akart a babáról. 5 hónapos terhes voltam, mikor megvert és megerőszakolt. A baba meghalt. Kislány lett volna az én drága csillagom: Zsófi baba.


Senki nem állt mellettem, senki nem segített. Anyám közölte, biztos én provokáltam. Büntetést nem kapott, miért kapott volna, megölt egy gyereket, de nem számított. Válásról hallani sem akart. Gyűlöltem, főleg azok után, mikor közölte, soha nem szeretett, csak a külsőm miatt vett feleségül.


Titokban beadtam a válási papírokat, valahonnan megtudta és irtózatos botrány lett belőle. Megvert, fenyegetett. Majd közölte, el kell utaznia két napra, ha haza jön, megbeszéljük. Egy nap múlva autóbaleset érte, 3 hétig szenvedett, majd meghalt.


Ennek már lassan két éve, de bármennyire is vágyom a szerelemre, félek, rettegek a pasiktól.

Ez mindig így marad?




Írta: 57b137fc82, 2012. november 22. 09:08
Fórumozz a témáról: Szerelemre várva fórum (eddig 36 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook