Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szerelem: cserben hagytak az érzéseim.. mi történik velem? fórum

Szerelem: cserben hagytak az érzéseim.. mi történik velem? (beszélgetős fórum)


1 2
2015. okt. 10. 11:02
Na és ha már 5 éves házasok lennénk, esetleg gyerekkel, és akkor éreznék így? Akkor mit tanácsolnátok? Azt mondtátok, általában elmúlik a szerelem egy házasságban. Akkor is mindenki azt írná, "ennek vége"?
2015. okt. 9. 23:37

Úgy értem, hogy szeretném, hogy Ő legyen a férjem, és együtt legyünk örökké. Tudom, ez bután hangzik az előzőekhez képest, mégis ez annyira bennem van, nem tudok szabadulni, nem is akarok.

Nem tudom, hogy el tudja-e valaki képzelni, mit érzek... :(

36. szeansze (válaszként erre: 35. - Ollégabi)
2015. okt. 9. 23:32

Még nem mertem megmondani neki. De legközelebb elmondom neki, meghallgatom mit jut eszébe. Csak annyira szeretném, hogy újra feléledjen bennem... Mikor találkozunk, próbálom újra a régi nézőpontból látni Őt.


És persze azért sem mertem elmondani, mert nem szeretném, hogy vége legyen. Nem szeretném megsérteni.

2015. okt. 6. 00:02
Van valami fejlemény?Jutottál valamire?
34. c40efa00cc (válaszként erre: 1. - Szeansze)
2015. okt. 5. 23:28
Úgy tűnik, ennek vége.
2015. okt. 5. 23:24
Megbolondulsz.
32. szeansze (válaszként erre: 31. - Mulan)
2015. okt. 5. 23:10
El tudom képzelni hogyan érezhetsz. Nem ezt érdemlitek. Te sem és a párom sem. Bárcsak időben később találkoztunk volna...
31. Mulan
2015. szept. 30. 06:07
Ez az egész történet olyan, mintha az én életemet irtad volna le, a párom érzéseit, gondolatait. Annyi különbséggel, hogy ő leült és nyugodtan átbeszéltünk mindent.2 éve vagyunk együtt mi is, én vagyok a jóval idősebb, ugyanazt érzi amiket Te. Csikis az érintésem,már nem ugyanazt érzi,nem lángol,de szeret. Csak már nem úgy. Terveink voltak,esküvő,gyerekek...álmok. én megértettem, hogy fiatal,élni akar még talán, és elengedtük egymást. De nem boldog, nem jó neki, vissza akar jönni.
30. Bichi
2015. szept. 29. 23:03

Szerintem teljesen egyértelmű a helyzet, ha egy 21 éves lány 2 év után már nem igazán szerelmes a másikba, legyen az akármilyen idős is, annak semmi keresnivalója a férfi mellett, de pláne nem hozzámenni feleségül. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy már az érintése sem a régi, úgy meg végképp nem értem, hogy egyáltalán min gondolkozol.

Egyszerűen csak konfliktuskerülő vagy, és nem akarod megbántani, de hidd el jobb előbb, mint később...

29. szeansze (válaszként erre: 26. - KarinaLina)
2015. szept. 29. 22:43

Pedig mi úgy éreztük, hogy ez tényleg hatalmas szerelem, akármennyi idősek is vagyunk. Eleinte ő is bizonytalan volt a korkülönbség miatt, de engedett az érzéseinek amik irántam kialakultak. Tényleg csodálatos volt. És emiatt vagyok nagyon szomorú, hogy bár azt érzem, hogy elmúlt a szerelem, de nem tudom elengedni mindazt amit átéltünk, ahogyan most élünk, amilyen most is a viszonyunk. Nem tudom elengedni azokat a képeket, terveket, amiket láttam magam előtt, amikről beszélgettünk, hogy "a mi gyerekeink", hogy mi egy humoros, laza család leszünk. Nem tudom elengedni őt, egyszerűen úgy érzem, hogy meg fogom bánni, hisz Ő tényleg tökéletes párként, emberként (és apaként is az lenne).

De emellett persze vívódom magam is, hogy nem érzem már a szerelmet.


Hát ezeket érzem. Vajon ezekkel ő mit fog tudni kezdeni? Sajnos egyikőnk sem tud semmit. De beszélünk hamarosan erről, és ezzel szerintem elindul egy folyamat, amiből majd letisztázódnak a dolgok.

28. szeansze (válaszként erre: 25. - Ollégabi)
2015. szept. 29. 22:31

Köszönöm a biztatást, mégis nagyon éretlennek érzem még magam.

Beszélek vele, de előre látom, tudom, hogy bár bántó lesz számára, de nem fognak megváltozni az érzései, így továbbra is rám marad a végső döntés.

27. szeansze (válaszként erre: 24. - 76c87e32e1)
2015. szept. 29. 22:29
Értem az álláspontod, hogy Te a veled egykorú férfiakat szereted, de én még mindig "gyereknek" látom a velem egykorú fiúkat (bár már kezdenek kinőni belőle). Nem apukának látom, eszünkbe sem jut a korkülönbség. Az pedig, hogy 40 évesen még nincs családja... és én kezdtem vele.. :) Így alakultak a dolgok.
26. KarinaLina (válaszként erre: 1. - Szeansze)
2015. szept. 28. 14:27

Ha nem vagy biztos a családalapításban ne tedd.

Szerintem az a legjobb ha elmondod neki most mit érzel jelenleg a kapcsolatotokkal kapcsolatban.

Ha nem megy inkább legyen vége, ez már régen rossz sajna ha ezen gondolkodsz.


Másik szempontból szerintem nagyon nagy ez a korkülönbség előbb utóbb kibukik a dolog hidd el.

Fizikailag, mentálisan, szexuálisan stb.Max 8-10 év elfogadható.

Kíváncsi vagyok ő mit vélekedett erről?


Én úgy gondolom néha a pasik v nők azt hiszik ezzel visszafiatalodnak...pedig nem csak van egy frankó kalitkájuk a kismadaraknak akik vágynának kifelé :(


Nem azt mondom létezik elsöprő szerelem nagy korkülönbséggel, de ez nem az.

2015. szept. 27. 10:38
Szerintem fiatal korod ellenére nagyon is éretten állsz a dolgokhoz!Én sem tudok mást mondani mint,hogy beszélj vele,leszáll rólad ez a teher amit a lelkiismeretfurdalás okoz,látod hogyan reagál,talán pár nap múlva könnyebb lesz döntést hozni!
24. 76c87e32e1 (válaszként erre: 22. - Szeansze)
2015. szept. 27. 10:10

Senki nem mondhatja meg neked, hogyan érezz és mit döntsél. :) De a helyedben biztos keresnék mást, ez nem egy egyenrangú kapcsolat. Neked ő a mintaapuci, akire felnézel, biztonságot ad, és másként kezel, mint a veled egykorúak. Én inkább élnék meg mindent egy hozzám hasonló élethelyzetben lévő sráccal, lennénk együtt társak, cinkosok, mint kötelességérzetből maradni egy apám korabelivel.


De egy 40 éves férfi még nem a sír szélén áll, hogy még abban a "kis időben" keressen mást. :)))))) De nekem már az sokat mond, hogy 40 évesen még se családja, se gyereke és 20 évesekkel kezd...

23. Mutáns Jane (válaszként erre: 22. - Szeansze)
2015. szept. 26. 22:02
Akkor jobb, ha mielőbb tiszta vizet öntesz a pohárba.
22. szeansze (válaszként erre: 20. - 76c87e32e1)
2015. szept. 26. 21:56

Sajnos pont ezért tettem fel a kérdést, mert már elvettem 2 évet az életéből, és döntenem kellene, hogy vele szeretném-e leélni az életem, azaz számíthat-e rám végleg vagy még abban a kis időben keressen mást, amíg ki nem fut az időből.

Ha nem lenne ez a döntéshelyzet, minden lelki teher nélkül maradnék még vele, míg teljesen kikristályosodik a helyzet, viszont így nem szeretném az idejét húzni.

21. szeansze (válaszként erre: 16. - Kicsimanóci)
2015. szept. 26. 20:37
Igen, elég sokat eljárunk érdekes programokra, sőt ha beleférne, még több helyre is mennénk :) Tehát szerencsére nincsenek ilyen problémák a kapcsolatban, ha bennem nem merültek volna fel ilyen érzések, tökéletes lenne minden...
20. 76c87e32e1 (válaszként erre: 12. - Szeansze)
2015. szept. 26. 19:32
Csak akkor beszélj vele, ha már úgy érzed, szakítani akarsz. Nincs értelme szüneteltetni, vagy rázúdítani, hogy te már nem érzel úgy, ahogy kellene és együtt szenvedni.
19. 76c87e32e1 (válaszként erre: 17. - Kisj)
2015. szept. 26. 19:15

Szerintem ez nemcsak a fiatalságon múlik. Gyakran előfordul, hogy két ember megismeri, megszereti egymást, együtt vannak, aztán hamar elmúlik a szerelem, és kiderül, hogy nem egymáshoz valók. Sem mint férfi-nő, sem mint emberek.

De igaz, ha még nincs házasság, gyerekek, könnyebben szétválnak és keresnek magukhoz valót, vagy ha már idősebbek, mint fiatalon, amikor még előttük áll minden lehetőség.

2015. szept. 26. 19:04

Elmúlt a lángolás.

Kicsit lenyugodtál.

120 fokon nem ég az ember 70 éves koráig.

17. kisj (válaszként erre: 12. - Szeansze)
2015. szept. 26. 18:54

"Igazságtalan, hogy csak a fiatalságom és éretlenségem miatt kellene elveszítenem azt az embert"


Bizony igazságtalan, de ez van.


Gondolj bele, 19 évesen kerültél vele össze!

Sokkal rosszabb lenne, ha 30 éves korodban, 2 gyerek után jutna eszedbe, hogy még nem is éltél.

16. kicsimanóci (válaszként erre: 1. - Szeansze)
2015. szept. 26. 17:54

Lehet, hogy nem ide tartozik, de: el szoktatok járni valamerre? Akár szórakozni, sétálni, kirándulni?

(Egy kolleganőm szintén nagyon fiatal lányának most lett vége egy nála jóval idősebb pasival való kapcsolatának, abba az is belejátszott, hogy nem vitte a lányt semerre, mindig otthon ültek. Tudom, nem (csak) ezen múlik persze...)

15. 76c87e32e1 (válaszként erre: 12. - Szeansze)
2015. szept. 26. 16:46

Nem az a problémád, hogy ő idősebb nálad. Az a problémád, hogy elmúlt a szerelem és ezzel lassan elmúlik a szexuális vonzalom is. Ha összeházasodtatok volna, akkor haladnátok egy kihűlt, rossz házasság felé, ne bánd, hogy nem tettétek meg.

Magadhoz hasonló értékrendű férfit találhatsz még, olyat is, akibe beleszeretsz. Ha nem akarsz szakítani, akkor is az lesz belőle egy idő múlva, mert húszévesen nem akarsz majd testvéri kapcsolatban élni.

14. Mutáns Jane (válaszként erre: 12. - Szeansze)
2015. szept. 26. 15:26

Neked még mindig kialakulóban van a személyiséged és a világképed. Ő, feltételezem, korából adódóan azért is mozog magabiztosabban a világban, mert már jobban a dolgok mögé lát, mint most még te. Ez részedről azonban nem hiányosság. És mivel te már egy radikálisan másmilyen világban szocializálódsz, mint annak idején ő, ezért ő idővel hátrányba kerülne a kapcsolatotokban, alárendeltebb szerepbe, amit biztos vagyok benne, hogy nagyon rosszul élne meg. Más irányba visz az utatok, ez egyszerűen rajtatok kívül álló tény.

Ha föladod magadban azt a törekvést, hogy a hozzá való érzelmi kötődéseddel gondolatban újra és újra foglalkozzál, és hagyod elmenni őt és ezt a kapcsolatot egyaránt (a kettő távolról sem ugyanaz), akkor később, amikor már valóban minden szempontból érett leszel rá, meg fogod találni a te akkori igényeid szerinti "ugyanilyen" férfit. Majd nagyon meg fogsz lepődni akkor, ha visszatekintesz a mostani énedre. Remélem, valamennyire meg tudtalak vigasztalni.

Ja, és még valami. Igenis legyél tekintettel saját magadra! Kapcsolatok véget érhetnek, de te mindig ott leszel saját magadnak, és ezért fontos, hogy saját magaddal mindig jó viszonyt tartsál fent! Ezt ne feledd! Főleg, hogy ha a saját magadhoz való viszonyod felhőtlen, akkor másokkal sem fog soha nehezedre esni kedvesnek lenned.

2015. szept. 26. 15:16

Akkor gondold végig,kit akarsz a tükörben látni 5 év múlva.

Ha vele maradsz egy koravén nőt fogsz látni nem hinném hogy boldogan

Ha szakítasz,rátalálhatsz a párodra fiatalabb kiadásban is,és lehetsz boldog fiatal!!!

2015. szept. 26. 15:13

Mindegyikőtök szelíden a búcsú felé terelt. De nagyon szomorú vagyok, mert tudom, hogy ha szakítanánk, én akkor is ugyanilyen embert keresnék mint Ő. Ugyanilyen emberre lenne szükségem, ugyanilyen tulajdonságokkal, gondolkodásmóddal, mentalitással, érzésekkel, hozzáállással... Minden. Tehát rá...

Igazságtalan, hogy csak a fiatalságom és éretlenségem miatt kellene elveszítenem azt az embert, akivel ha idősebb lennék, már rég összeházasodtunk volna. Ha csak néhány évvel idősebb lennék! Ezért olyan nagyon nehéz akárcsak arra gondolni, hogy elengedjem.

Jelenleg nem látom, hogy fogok tudni elszámolni magammal később.

11. szeansze (válaszként erre: 4. - 408020f45e)
2015. szept. 26. 15:04

Elmondom neki. Tudom, hogy mennyire szeret. És azután mi lesz? Ez nem derül ki a javaslatodból.

A pihentetés mit jelent, van értelme? Mindig úgy gondoltam, hogy nem fog változni semmi, ha szünetet tartunk, csak átesünk egy szakításon "szünet" néven.

10. kisj
2015. szept. 26. 08:55

"minden érintése csikis számomra, nem olyan kellemes, mint régen volt"


A tested már tudja, amit a fejed még nem akar tudomásul vennu.

2015. szept. 26. 07:37

Amit ide leírtál,mond el neki,vagy ha nincs hozzá elég merszed,mutasd meg neki mit írtál ide le.Tudom,nem a legjobb megoldás,de muszáj lépned valamit,mert még mindig jobb egyedül,mint szenvedni egy kapcsolatban!


Minden érzelemnek alapja van!Ne húzd sokáig a dolgokat!

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook