Sötéten, vagy reálisan? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Sötéten, vagy reálisan?
De jó a neved! Na meg a gondolat, amit írtál!
Én nem adom fel, de még mindig ott tartok, ahol eddig, csak azóta megvilágosodtam; nem velem van a baj!:)))))))
A rizikó ott van, nálam is. Én is ezen ettem magam régen, de valami miatt megnyugodtam, hogy minden tökéletes lesz, de tényleg. Meg ne kérdezt, hogy hogyan is nyugodtam meg.
Mióta vagytok egy szerelmespár? - de inkább priviben, mert lehet ez már nem a reálisan sötéten téma...
De nincs ötletem, hogy hogyan bizonyosodj meg róla, mert én sem tudom, hogy engem mi győzött meg....
Nem nyugtattál meg teljesen.Mert én azt akarom,hogy szerelmes legyen,ha most nem az,megette a fene az egészet...
És itt a nagy kérdés,hogy kiköltözzek-e hozzá egy hónap múlva...Szerelemre alapozva is van benne rizikó,na de ha nem úgy szeret,ahogy én szeretném,akkor nem fogok merni belevágni.
Emiatt is őrlődöm már hetek óta.Mi a fenét csináljak???
Hát igen a neten keresztül a szavak maradnak :(. De a ragaszkodás az azért ott van :).
Nah, ha önmagához képest Veled figyelmes, akkor ne ess kétségbe! :). Biztosan szeret, lehet nem szerelmes, de szeret :). Avval én pl nem toook figyelmes lenni, akit nem szeretek! De komolyan, elfelejtek akkor vele kapcsolatban mindent. Nomeg, ha javuló tendenciát mutat az csak jót jelent :))).
Különben evvel én is így voltam az elején. Alig bírtam belőle kiszedni bármit is. Most már magától mond el dolgokat, mesél a múltjáról valamilyen sztori kapcsán. Úgy érzem, hogy mostság jobban közel enged magához.
Nagyon hatásos az ártatlan kislányos arc :D... barátnémtól tanultam. Majdnem leültem meglepetésemben, mikor produkálta a párjával ezt. Tudni kell, hogy a pasi kőkemény, mondhatni kőszívű alkat, nos a barátnőm "jelenete" következtében, akár kenyérre is tudtam volna kenni, és mi volt a srác válasza "jaj kisédeském, hát persze, hogy szeretlek!". Aztán megtudtam ugye a jelenet okát is a barátnőmtől később. Nah, onnan a trükk :D.
Ne örlődj! A legnehezebb egy távkapcsolat! Ilyen nehéz nem volt még semmi, bár az is igaz, hogy sosem voltam szerelmes.
Én is néha örlődöm, de mivel fifikás a nő ugye, csináltam egy blogot magamnak, amibe a napjaimat írkálom, érzéseket főleg. Csak neki küldtem el a linket hozzá, meg amúgy nem is publikus blog. Naszóval úgy meghatódott tőle, hogy el nem hiszed. Oda minden búmat, bajomat, amit nem vagyok képes elmondani leírom, és pár nap alatt jön rá a válasz, többnyire szóban, mert pasi lévén lusta ő is :). És úgy hiszem, vagy gondolom, hogy valahogy halgatólagosan is ez valami kommunikációs csatorna közöttünk, és szerintem érzi, hogy oda azok a dolgok kerülnek, amikről nem tudok beszélni.
De szerencsére mi ugye online képesek vagyunk beszélni kamerán/mikrofonon, ez így elviselhetővé teszi a nemtommilyenhosszú várakozást.
6 hét... az már mindjárt itt van :D.
Ragaszkodás,figyelmesség,szavak...
A ragaszkodást elég nehéz kifejezni 2000 km távolságból,én legalábbis az a típus vagyok,aki a közelségben tud megélni mindent,a szavak pedig önmagukban nem sokat jelentenek.Márpedig az interneten keresztül csak ez marad...Na de ezt épp neked nem kell magyaráznom!
Figyelmesség:azt hiszem,hogy önmagához képest velem nagyonis figyelmes,főleg miután ezt a legelején megbeszéltük,hogy sokszor úgy érzem,egyáltalán nem törődik velem.Nagyon maga alá került egy pillanatra,nem is értette a problémám,mert ő egyszerűen ilyen.Észre sem veszi,és bezárkózik a saját világába,mintha ott s lennék.Hogy ez tényleg így van,vagy csak én éreztem így,azt nem tudom,mindenesetre ebből a szempontból azóta javult a helyzet.
Ezt az ártatlan kislányos arcot ki fogom próbálni,jól hangzik!:)De személyesen erre sajna csak 6 hét múlva kerülhet sor,addig meg...Nem vagyok letörve,csak őrlődöm.
Próbáltam ezt megosztani vele,mélben,mert máshogy ugye nem megy,neki meg az jött le az egészből,hogy még nem bízom benne(friss még nagyon a kapcsolatunk,noha 12 éve ismerjük egymást).
Ragaszkodás,figyelmesség,szavak...
A ragaszkodást elég nehéz kifejezni 2000 km távolságból,én legalábbis az a típus vagyok,aki a közelségben tud megélni mindent,a szavak pedig önmagukban nem sokat jelentenek.Márpedig az interneten keresztül csak ez marad...Na de ezt épp neked nem kell magyaráznom!
Figyelmesség:azt hiszem,hogy önmagához képest velem nagyonis figyelmes,főleg miután ezt a legelején megbeszéltük,hogy sokszor úgy érzem,egyáltalán nem törődik velem.Nagyon maga alá került egy pillanatra,nem is értette a problémám,mert ő egyszerűen ilyen.Észre sem veszi,és bezárkózik a saját világába,mintha ott s lennék.Hogy ez tényleg így van,vagy csak én éreztem így,azt nem tudom,mindenesetre ebből a szempontból azóta javult a helyzet.
Ezt az ártatlan kislányos arcot ki fogom próbálni,jól hangzik!:)De személyesen erre sajna csak 6 hét múlva kerülhet sor,addig meg...Nem vagyok letörve,csak őrlődöm.
Próbáltam ezt megosztani vele,mélben,mert máshogy ugye nem megy,neki meg az jött le az egészből,hogy még nem bízom benne(friss még nagyon a kapcsolatunk,noha 12 éve ismerjük egymást).
Hát igen, én is a párom körül forogk, mármint az agyam folyton.
De ez kölcsönös :), mármint a fura hajnali e-mailek amiben azt ecseteli a válaszott, hogy megint megnézte a képeket és megint elolvasa azt a levelet és a múltkor és a ma este és juj. :) Szóval benne az agyában és minden sejtjében, és ő is bennem, minden gondolatomban :).
Lehet egy évvel ezelőt töménynek éreztem volna ezt, de most per pillanat másképp látom, és tavasz és szerelem :), úgyhogy elnézem magamnak :D.
Visszatérve a lényegre. Tényleg a környezetembeli pároknál valami ilyesmit tudok megfigyelni. A lány odáig a pasi meg: hát igen van barátnőm.
Hát ezt neked kellene érezni...
Ha olyan, mint régen és úgy is viselkedik, akkor igen. Ha meg vagy mellette, és persze jó, hogy van párja, de ennyi, akkor nyilván nem dúlnak benne azok a szerelmes érzelmek, ettől még szerethet.
Öööö, ez kissé nyakatekert lett, de konkrétan nem tudom elmondani, hogy miből is tudom pontosan, hogy a párom fülig szerelmes, halálosan szeret stb... Tudom és kész :)... de hogy miből szűröm le... grrrr.
Tán, a ragaszkodásából, a figyelmességéből, a minden szavából... na jó nem ragozom úgysem bírom elmondani.
Szóval le ne törj nekem, még nem jelenti, hogy nem is szeret. De próbáld meg kiszedni belőle. Mondjuk mérgeskedik vagy dühös valami miatt, Te meg ártatlan kislányos arccal nézel rá és megkérdezed, "De engem azért szeretsz ugye?" és ha ott vannak az érzelmek, akkor ott vannak. :).
Vagyis,ha visszafelé jelen esetemben nem működik,vagyis nem érzem legalábbis,hogy számára én jelentem a világot,akkor nem is szerelmes belém?
Ez az én nagy kérdésem,amire választ szeretnék.
Hát van benne valami!Én is találkoztam már ilyennel is ..olyannal is!
Én személy szerint ezt nem úgy mondanám hogy a nő meg a férfi..mind2 nemben vannak mind2 fajtából:)
Pl én olyan vagyok h ha szerelmes vagyok..de csak akkor jelenti a világot nekem,de ez visszafelé is igy működik..és ez nekem igy jó:)
Nem igazán tudom,melyik fórumban kéne megvitatni ezt a kérdést,de tegnap olvastam a márciusi Wellnessben egy lélekfejtegető cikket,amivel kapcsolatban nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Nevezetesen azt,hogy "a nő számára a férfi jelenti a világot,a férfi számára a nő csak a világnak egy részét képezi.A nő a férfit tekinti kihívásnak,a férfi viszont az egész világot látja kihívásokkal telinek,és ebben találja meg a nőt."
Női oldalról én tényleg ilyen vagyok,mert bármiről is van szó,valamilyen módon mindig hozzá tudom kapcsolni a kedvest.
És ha a pasik ilyenek,pontosabban vannak ilyen pasik is,és ez teljesen normális lehet(mert volt már ellentétes tapasztalatom,azaz olyan pasim,aki számára én voltam a világ),akkor az a mostani kedvessel kapcsolatban sok kérdésemre választ adna.
Fiúk,a ti véleményetekre is kíváncsi vagyok!
hűha..te is elég érdekesen fogalmazol:DDDDDD
De igazad van..a lényeg h neked jó legyen..vagy nektek:)
Fogalmam nincs, csak azt tudom, hogy minden jó...pedig tök olyan mintha nem lenne semmi, de az biztosan nem lehet, mert akkor nem lenne ez.
Bonyolúlt, én sem értem teljesen :DDD
A lényeg, hogy ha nekem jó, akkor vagyok...
De a másik oldalról lehet, hogy nem így van...ezt sem tudom.
:)))
Nem tudom, mert olyan még sosem volt nálam :DDDD
Amúgy jól elvagyok magamban...az érzéssel :DDD
Igen..én a viszonzott változatra gondolok:)))
Nem tudom te hogy vagy vele de a viszonzatlant annyira nem szeretem:)
Jó érzés szerelmesnek lenni...
Megint más érzés amikor viszonozzák is :D
Akkor jó:)))
Nem is tudom hogy van-e ennél jobb és szebb dolog a világon?!:D
Én egy kicsit más oldalról néztem a dolgot. Próbálom megvilágítani.
Harcolni meg nem feladni abban az esetben tényleg nem kell,legalábbis nincs érteleme,amikor a másik menni akar.Nem is erre gondoltam.
Hanem harcolni azért,hogy együtt lehessünk,hagy megtartsuk egymást,úgy alakítani a dolgokat,ahogy mindkettőnknek jó.És akkor később se akar majd elmmenni.
Kompromisszumok...Emberre válogatja,és például abszolút kompromisszumképes vagyok,nem érzem önmagam feladásának,ha azért teszek valamit,hogy a másiknak jó legyen.Lehet,hogy ez már túlzott szolgalalkűség,nem tehetek róla,de nekem akkor jó,ha a másiknak jó.Nyilván nem tagadnám meg az elveimet meg hasonló nagy dolgokat én sem tennék,de kisebbeket,az rendben van.Szerintem.
Biztos hülyén fog hangzani,de a szerelem az első.Minden más részletkérdés és megoldható,Amíg szerelem van mindkét részről.
És ilyen esetben a másik sem fog hatalmas kompromisszumokra kényszeríteni.Egyszerűen az élet hoz olyan dolgokat,amikor az egyiknek muszáj engedni egy kicsit a maga vágyaiból.
De megéri.
"hasonló szokások"
Na itt van a lényeg.
Hasonlóság. Ez a titka szerintem. Ettől működik.
Hasonlóan kívánjuk egymást...hasonlóan gondolkozunk, hasonlóan szeretünk sportolni, meg mindent...hasonlóan szeretünk néha külön meginni valahol egy italt...ezek.
És a bölcs értelem hol marad?
Tudod én azt gondolom, csak azt kell megtartani aki már menni készül...
Mindenkinek szabad választása van érted?
Miért akarnék én magam mellett tartani valakit, aki nem akar maradni?
Minek?
Nem érzi jól magát...
És ez nem feladás...inkább egy gondolat, ami azt hiszem normális.
Nem működik nélküle, én akárkit akartam magam mellett tartani ELMENT. Elment, mert nem akart maradni és miért? Mert nem volt őszinte önmagához...így hozzám sem.
Azt, hogy nincs szerelem/szeretet az nem szégyen csak tudni kell elmondani a másiknak.
Azért egy kapcsolat elején ne beszéljünk kompromisszumokról, mert ha ide jutnék akkor én mennék szó nélkül.
Kapcsolat elején a szerelemnek kell alakulnia...szeretetnek, a pozitív dolgoknak.
És a kompromisszum az nekem nem túl pozitív dolog. Nem jelent mást: feladok magamból valamit.
Hát nem.
A kapcsolat elején nem.
És komolyan írom: halványan nem érdekelnek az ellentétes vélemények :))))
Pár hónap után kompromisszum ... vicces :))))
Beszélhetünk k-ról, kb. évek múlva...amikor kurvára idegesít ha az embered nem hajtja le a wc ülőkét...
Bár ez engem nem idegesít konkrétan...csak egy csúnya példa. :))))
Csak az adja fel könnyen a harcot,aki már nem szeret annyira.
Én a kapcsolatom elején járok,tudom,hogy lesznek nehézségek(már vannak is),de amíg így szeretem, eszem ágában sem lesz feladni.