Sosem lesz már könnyebb? (beszélgetős fórum)

Kétlem, hogy bárkinek is tüdőembóliát tudna okozni. Sajnos az a pici rög már ott várakozott valahol a testében egy ideje, arra hogy útnak induljon az ereiben. Az meg, hogy miattad lenne, mert eljöttél hozzá, biztosan nem igaz. Ha nem látogatod meg, akkor még mindig itt lenne? Nem. Viszont így nyugodtabb szívvel ment el.

Nagyon sajnállak. Egy ilyen tragédia vagy még jobban összekovácsolja a családot, vagy pont ettől mennek széjjel. Hidd el, azért idővel jobb lesz.

Én sokáig azt álmodtam hogy él. Nem is álom volt, mert olyan valóságos volt az egész. Mintha az lett volna az álom hogy meghalt. Már egy ideje nem álmodom ezt, de nagyon sokáig tartott.

Nem a te hibád. a halál nem válogat, eljön mindenkiért. Apu is azt mondta a kórházban hogy hazajön...soha többé nem jött haza.

Alig van étvágyam, semmi nem esik jól, egy igazit nem nevettem egy hónapja..

Ez borzasztó!

Apa is kórházban volt, de őt két nap haldoklás után, utolérte a halál.☹️

Utoljára még a nevemet mondta, másnap elment. Az én hibám volt. Ha nem megyek haza látogatni (messze élek), ma is élne. Ugye, ma is? :(

Az én anyukám 7 éve halt meg, és annyira igaza van itt előttem valakinek. Még az ételek íze sem, a levegő sem, semmi sem olyan már, mint előtte. Pedig ő támaszkodott rám, én nem tudtam rá már nagyon régóta.

54 éves volt, előtte évekig beteg volt már, és kórházban. Sose leszek túl rajta, de nekem most, 7 év után könnyebb a teher már valamivel. Minden nap gondolok rá, elalvás előtt általában neki üzenek gondolatban utoljára.

Annyi kérdés van bennem..

Pl. : Hogy épülhet le és halhat meg valaki, aki egy ízig-vérig erős, határozott, csupa élet, ember?

Persze, tudom, mindenki elmegy..😭

Köszönöm.

Igen, pont ezt érzem, látom én is. Apa volt az erő, ész, összetartás a családban! Most meg mindenki veszekszik, mindenki feszült, sírunk, nincs helyünk a világban.. :(

Mintha minden kártyavárként dőlt volna el.

Nálunk 10 éve halt meg apu. Nincs nap hogy ne hiányozna. Ő volt az örök optimista a családban. Mindenből poént csinált. Sose láttam rosszkedvűnek, pedig biztos neki is megvoltak a maga bajai. Mióta nincs sokkal rosszabb lett minden. Sokkal borúsabb. Unalmasabb. Szürkébb.

Együtt érzek veled. Tudom mit érzel. :( Kitartás!

Abszolút igazad van, de ez a tipikus "betanult" mondatokból álló válasz. Minden tisztelettel írom, hiszen egyetértek a soraiddal csak engem ez most annyira nem tud megnyugtatni. Jövőhéten lenne apukám 75 éves. A szívem szakad meg. 😔

Anyukámban próbálom tartani a dolgokat, de ismerem, tudom most mennyire össze van törve szegény. Én "csak" apukámat veszítettem el, de ő meg élete szerelmét, gyermekeik édesapját.

Kicsivel több, mint egy hónapja (aug. 13.) meghalt az én drága apukám. Nem titkolom, néhányan gondolhatják ki vagyok itt, de inkább maradnék anonim.

74 volt, tüdőembóliát kapott. Mégis mikor lesz ez a kínzó fájdalom, jobb? Könnyebb lesz valaha?

Teljesen kikészülök..😭😭😭😭

Már magam miatt és anyukámért is aggódom. Mi lesz velünk? Mi lesz a családommal? Mi lesz most? Miért halt meg, mikor ő volt a minden a világunkban? Nem értem, nem akarom érteni. Olyan szomorú, dühös és letört vagyok!! A testvéreim erősebbek, mint én....Istenem, úgy fáj!!! A temetés napján ömlött az eső, még az ég is siratta apát. 💔😔😔😔😔😔