Hangos gyerekek a vonaton

Számomra a helyzetet szinte mindig az oldja meg vagy rontja el, hogy mit tesz a szülő. Egyértelműen más megítélés alá esik az az édesanya vagy édesapa, aki mindent megtesz azért, hogy

játékkal, mesével vagy kedves beszéddel lekösse a kicsit és teljesen más az a szülő, aki láthatóan ügyet sem vet arra, hogy a drága utógja más utasok idegein táncol.

Szerintem a legtöbb embernek nem magával a gyerekkel van baja, hanem azzal a közönyösséggel, amivel a környezetüket kezelik egyes felnőttek. Ha egy szülő próbálkozik, de a fáradtság mégis felülkerekedik, azt szinte mindenki türelemmel viseli, ám amikor a szülő például csak a mobilját nyomkodja és nem foglalkozik a problémával, a feszültség még inkább tapinthatóvá válik.

Természetesen a családoknak ugyanolyan joguk van utazni, mint bárki másnak és egy kisgyerek sem tud mindig tökéletes csendben, mozdulatlanul ülni órákon át. Ugyanakkor az

íratlan szabályok szerint a szülőknek komoly felelősségük van abban, hogy a csemeték ne zavarják túlzottan a többi utazót. Érdemes észben tartani, hogy a kisebb gyerekek sokkal

jobban reagálnak a saját szüleik szavára, mint egy idegen rosszalló pillantásaira, ezért az első lépés mindig a szülői fellépés kellene, hogy legyen.

Ha mégis odáig fajul a helyzet, hogy a viselkedés már kifejezetten bántó vagy elviselhetetlen, jogunk van udvariasan szólni a szülőnek és kérni, hogy próbálja meg

csendesebb mederbe terelni a dolgokat. Kerülni kell a direkt konfrontációt a gyerekkel és érdemes elkerülni a veszekedést is, hiszen a higgadt szó sokkal messzebbre vezet.

Ha pedig a szülők hajthatatlanok vagy együttműködésre képtelenek, a vonaton a jegyvizsgáló, a buszon pedig a gépkocsivezető az a személy, aki hivatalos keretek között segíthet rendet teremteni.

A tömegközlekedés mindig a türelemről és a kölcsönös odafigyelésről szól, hiszen mindannyiunknak el kell jutnunk a célunkhoz valahogy. Egy kis megértéssel és tisztelettel

mindkét oldalról elkerülhetővé válnak azok a felesleges konfliktusok, amelyek megkeseríthetik a legszebb utazást is, így a megálló végén mindannyian kicsit nyugodtabban szállhatunk le.