Óvodában nyáron, kicsit másképp... (beszélgetős fórum)

Megértem,h aggódsz!Sajnálom,h így alakul.:-(

A bölcsi más intézmény,mint az ovi.Ott sokkal inkább az ellátáson van a hangsúly,mint a nevelésen.Efelől nem kell aggódnod!Vagyis reméljük,a bölcsi dolgozók is így gondolják...

Huh,hát óvónőként sok minden van,amivel egyetértek és amivel nem.

Az ovi összevonás sajnos önkormányzat függő.Ha azt mondják,akkor ez van,el kell fogadni (az óvónők sem szeretnek másik oviba járni valszeg).A pedagógusoknak is van szabadság és nekik is ki kell venni és sokszor ez csak így oldható meg.Ez a szükséges rossz.Én azt szerettem nyáron is,ha sok gyerek van bent,mert sokkal jobban telt az idő.Ilyenkor nevelés nem igazán folyik,inkább tényleg felügyelet van.Az tökjó,ha az ovinak van pénze arra,h ilyenkor is programokat szervezzen,de ez nagyon ritka.Ez is pénz és vezetőség függő sajnos,mint a medence.

Az udvari játék során sajnos megoldhatatlan,h a gyerekek az árnyékban maradjanak,ezt ti tudjátok a legjobban (szülők).Szerintem valamennyire kiküszöbölhető,ha tesztek nekik kis vékony sapit,h ne a fejükre tűzzön a Nap.Pedagógusként azt mondom,h a gyerekeknek szükségük van a szabad játékra,amikor nem nevelés folyik,hanem tényleg azt játszák,amihez kedvük van.Ezért az udvar játék is ilyen,futkározzanak,homokozzanak,stb.Nem kell mindig kitalálni valamit és lekötni őket.Ilyenkor persze beszélgetnek az óvónők,ezzel szerintem semmi gond.Ez még talán jobb,mintha folyton a gyerekek nyomában lenne.(Meg szeretnélek kérdezni benneteket,h otthon a szülő folyton leköti a gyereket és ott ül mellette?Valszeg nem.És ez így van jól,hiszen a gyereknek szüksége van arra,h kijátssza magából szabadon az érzéseit.

Az agressziót én sosem tűrtem.Sem nyáron,sem semmikor,ezzel teljesen egyet értek.És az itatással is.Ilyenkor nyáron az udvarra a dajka néniknek kellene kihordani a vizet,had igyanak.

Az árnyékra eszembe jutott egy dolog.ha az ovinak nincs pénze fásításra,de területe van,ahová lehetne ültetni,jótékony szülők vehetnek fákat és egy hétvégén közösségi munka címén elültethetik a gyerekekkel.Ez egy nagyon jó program lenne,és a gyerekek élvezettel gondoznák és vigyáznának rá,hiszen ők ültették.Gondolom,ennyit megér,h a gyerekek árnyékosabb helyen lehessenek.:-)

(sajnos sok szülőnek csak elvárásai vannak,de semmit nem tesz,tisztelet a kivételnek).

Remélem,senkit nem bántottam meg,nem volt célom egyáltalán.:-)

Az én gyerekem az első ovjában azért vált problémássá, mert értelmesebb az átlag 3 évesnél, több beszélgetést igényel, kérdései vannak, mindent tudni-érteni akar. Már a bölcsiben is "kilógott" a sorból, de ott ezt szépen kezelték, ha nem volt társasága a gyerekek között, hát foglalkozott vele a gondozónéni. Nem esett le az aranygyűrű az ujjukról, hogy a saját szintjének megfelelő elfoglaltságot biztosítsák neki. Az ovi ugyanennek az intézménynek az ovija volt, mindent tudtak a gyerekemről, sőt előre megkerestem a vezetőnőt, hogy az ismert körülmények mellett vállalják-e a gyereket. Akkor még bűbájos volt, kedves, persze ők mindent megtesznek. Aztán néhány hónap alatt kiderült hogy nem tudtak, nem akartak foglalkozni Vele, unatkozott, állandóan csak várt a többire. A végén már rendszeresen bepisilt/bekakilt az addigra egy éve szobatiszta gyerek, otthon álmában felsírt, az oviban pedig rosszaságokat eszelt ki hogy felhívja magára a figyelmet. Én kértem az ovi pszichológusát, hogy segítsen, azt mondta néhány óra után, hogy semmi baj a gyerekkel, ki kell elégíteni a szellemi igényeit, feladata kell legyen amiért megdícsérik. Óvónéni esküdözött, hogy szinte már mást sem csinál, mint az én gyerekemmel foglalkozik. Aztán amikor a székletét a bugyijába csomagolva küldték haza, a gyerek lába meg kakis volt a tiszta harisnya alatt, akkor aztán én is problémás szülővé váltam. Behivatott minket a vezetőnő, a "beszélgetés" után másik óvodát kerestem a gyerekemnek.

Az új oviban a nyári szünetig minden rendben ment, aztán összefutott a lányom Böbe Nénivel, aki csapkod, dühöng a gyerekek között, és egyszercsak nem akart menni, újra bepisilt napközben stb. Amikor a szemem láttára bánt így a gyerekekkel - nemcsak az enyémmel - hát bizony azonnal jeleztük a vezetőnő felé, a gyereket még aznap visszatették a saját csoportjába a saját óvónénijéhez (mellesleg nem is értettem miért nem ott voltak...). Érdekes módon rögtön tudtak vele rendesen bánni. Én azt mondom, nem kell csendben eltűrni mindent, én bizony mindig szólok ha bajunk van. Nem kell hogy az óvónő azt érezze, bármit megtehet, mert a szülő vagy oda se figyel, vagy nem mer szólni stb. És igen, ebben az értelemben vállalom hogy problémás szülő vagyok, mert nem hagyom hogy az óvónő tönkretegye amit én három év alatt a gyerekkel elértem. Úgy gondolom, hogy az óvoda és a család együtt kell működjön a gyerek érdekében, de ez nem annyit jelent hogy a szülő tegyen meg mindent, az óvónő meg lesza*hatja a gyereket. Én mindent megteszek a gyerekemért, de elvárom azt is, hogy más is normálisan bánjon vele. Hát ezért vagyok problémás szülő...

Hát kedves asszonyka, jelentem én nagyon jól elvagyok a gyerekemmel, normális, könnyen kezelhető, értelmes gyerek. Ha együtt vagyunk Ő az első, minden más tevékenységet akkor végzek amikor alszik, vagy ha olyan együtt csináljuk. Az előző óvodában ezt mondták: (szó szerint) Két baj van a gyerekemmel: túl sokat foglalkozom vele és túlságosan szeretjük. És ezt egy magát pedagógusnak tartó nő ejtette ki a száján...

A mi ovinkban 5 hét nyári szünet van, és további 6 hét csoportösszevonás, ebből 5 hétig a másik ovi gyerekei is jöhetnek. Oké, értem, szabadságolás van. De ettől még aki bent van igazán végezheti a munkáját. Nem azt várom, hogy kötött foglalkozások legyenek - nálunk pl. amúgysincsenek - de azért lehet foglalkozni a gyerekkel. Amint látom, az óvónők hozzáállása is nagyon különböző. Van néhány aki nyáron is a gyerekekkel van elfoglalva, a saját óvónénijeink pl. nyáron is csináltak mesejátékot a gyerekekkel, egyik nap a bábokat készítették el, másnap eljátszották... mások úgy állnak az udvar sakában mint valami sértett dáma, a gyerek meg jobbnak látja a közelébe se menni.

Ismerős az dolog, ez az összevonás az én fiamat is roszul érinti:(

Mi is bölcsiből jöttünk, és szintén kiscsoportosok vagyunk. Ez az összevonás, egy szükséges rossz, de ez nem szabadna hogy azt jelentse, a gyerekere kevésbé kell ilyenkor figyelni...

Ugyanez a helyzet nálunk is: a fiam reggelente már nem akar oviba menni, (jelzem: eddig imádta az ovit, akárcsak elötte a bölcsit).

Én is nagyon várom, hogy visszaálljon minden az eredeti állapotába!!

Nem azt írtam hogy a te gyereked problémás!

A saját tapasztalatomat írtam ami a mi ovinkra és egyes szüleinre érvényes.Csak az a gond hogy valóban nincs összhang a két tábor között.

Szisztok! Ahogy elolvastam az eddigieket az jött le, hogy az éremnek két oldala van és a két oldal között nem igazán van meg az összhang. Az egyik oldal az anyukák (én is közéjük tartozom) a másik az óvónénik.

Először is szerintem a következőkben kéne nekünk anyukáknak változtatni ami nem könnyű, foglalkozni a gyerkőcünkkel, megnevelni, aztán amikor arra kerül a sor hogy bölcsibe oviba megy, olyan kapcsolatot kialakítani a gyerkőc valamelyik leendő gondozónőjével vagy óvónőjével hogy amikor itt az idő nyugodt szívvel engedhessük el a gyerkőc kezét reggel, ja és azt is figyelembe kell venni hogy egy társaságba fog bekerülni(sokan elfelejtik hogy és a gyereknek is új lesz hogy nem körülötte forog a világ).

Az óvónénik pedig néha végiggondolhatnák mit, mikor és hogyan mondanak(konkrétan nekem rosszul esett pedig még nem érint, amikor azt ecsetelték az óvónénik a legutóbbi szülői értekezleten hogy van egy-két gyerek aki már kezdéskor a kapuban toporog ez fél hét, és záráskor még ott vannak ez fél öt). Kedves óvónénik vegyék már tudomásul hogyha valaki nyolctól négyig dolgozik nem biztos hogy negyed ötre oda tud érni(én sem fogok mert messze dolgozom az ovitól), és ha nincs más aki elhozhatja muszály megvárni anyát. Reggel sem jobb a helyzet mert a buszok nem alkalmazkodnak az ovihoz és már hétkor elmegy a munkásbusz, és persze a megálló nem az ovi kapujában van.

Ill. annyit megjegyeznék hogy az idősebb óvónénik még ki tudják vívni maguknak a tiszteletet, ez a fiaméknál is így van, a kis frissdiplomás nem, és ez részben azért is van, mert neki derogál orrot törölni, megetetni, megitatni a gyerkeket, pl. amikor sok náthás volt a csoportban, vagyis folyt a nóziuk, azt mondta eme óvónéni hogy mivel a picurral úgyis itthon vagyok fogjam itthon a fiam mert folyik az orra és nem tudja egyedül megtörölni(3 és fél éves).

Amúgy az én fiam is jún elseje óta itthon van, mert ovifelújítás van és összevonták a csoportokat.

Kedves fórumozók!

Végig olvastam a hsz.-eket és forr bennem a düh.

Már megint az óvónénik a legrosszab emberek. Bezzeg arra senki sem reagált hogy a kedves szülők a saját 1-2 gyermekükkel nembirnak otthon az óvónőktöl meg elvárják hogy mindég fittek mosolygósak kedvesek legyenek.Még akkor is amikor a kedves szülők /tisztelet a kivételnek/ morogva jön a gyerekért és még köszönni sem tudnak.

A mi óvódánkban idáig 1 hónapos nyáriszünet volt.

Ebben az évben lecsökkentették 2 hétre. A létszám egész nyáron 13-15 gyerek volt a 114-ből, és elmondanám hogy mind azok a gyerekek jártak akik a nehezen nevelhetőek közé tartoznak.Vannak programok, de például fürdetni nem lehet őket, mert volt rá eset hogy próbálkoztunk vele és bepanaszoltak bennünket a jegyzőnőnél hogy hogyképzelünk mi ilyet.Egyébként a gyerekek nagyrésze nem is szereti a kötöttségeket főleg nyáron. Sok esetben elég nekik ha eszközöket biztosítunk nekik elindítjuk a játékot és utána már maguktól tartalmasan tevékenykednek. Valamint önéllóságra csak úgy lehet nevelni egy gyereket ha nem mondjuk meg állandóan mit tegyen.

Sokminden nem hasonlítható össze kint és nálunk...

Az én órabérem szakorvosként nem éri el a Te általad említett minimum 2000 ft-ot.

Ha egy magánoviba iratnám a gyerekemet, az a fizetésem felét vinné el (nem az alapfizetését amiért heti 40 órát dolgozom, hanem azét amiben már a havi 5-6 ügyelet is benne van) nem engedhetem meg magamnak.

Bölcsibe és eleinte oviba egy alapítványi oviba jár a lányom havi 40-ért, el kellett jönnünk, mert nemhogy kedvesek nem voltak, a megértés szikrája nem volt bennük, a gyereknek komoly lelki problémái voltak az óvoda hozzáállása miatt.

Most önkormányzatiba jár, az óvónők épp olyan közalkalmazottak mint én, a fizetésünk igencsak hasonló, és azt gondolom hogy addig amíg én emberségesen tudok bánni 10-12 lélegeztetett beteggel és hozzátartozóikkal ezért a pénzért, és évi 28 nap szabim van több részletben (akkor amikor a kórháznak, osztálynak stb, alkalmas), amikor havi 6 éjszakát végigdolgozok ahelyett hogy az ágyamban aludnék, amikor nincsenek többnapos ünnepeink, nincs egy háborítatlan Karácsony stb. addig nekem ne jöjjön egy óvónő sem azzal, hogy fárasztó normálisab viselkedni a gyerekekkel.

Hála Istennek most két nagyon normális óvónőnk van, akik értik és teszik is a dolgukat, de nyáron sajnos a mi ovinkban is azt tapasztaltam, hogy több óvónő szinte sértésnek vette, ha bevittem a gyereket, és volt olyan is, aki úgy viselkedett a gyerekekkel, hogy az egyébként vidám, kiegyensúlyozott, ovit szerető gyerekem visítva zokogott, hogy Ő bizony ehhez a nőhöz be nem megy. Én pedig nem tehettem mást, mint otthagytam és végigbpőgtem az utat a kórházig, mert az ügyeletest le kellett váltani, a műtőt elindítani, az osztályos betegetket ellátni. Na ez az amivel tele a hócipőm... és rettegve várom méág azt az egy hetet, amikor kénytelen leszek a lányomat az ügyeletes oviba vinni, mert nem ismerem Őket, csak reménykedni tudok, hogy normális viszonyok lesznek.

A kezdok orabere kabe a minimum oraber (2000Ft) 120-130%-a, de kesobb sem sokkal tobb, mint ketszerese (2 eves felsofoku kepesites a minimum). Ferjem csaladjaban van gondozo/ovono, innen tudom.

Ahova a fiam jar a piciknel (1.5-2.5 evesek) 2 gondozora jut 10 gyerek, az mi csoportunkban (2.5-3.5 evesek) 16 gyerekre 2 gondozono. 70 gyerek van 5 csoportban, 8 orat dolgoznak a kepesitettek, itt is vannak asszisztensek (dadus), akik a nap elejen vegen vannak, amikor meg nincs annyi gyerek. Van meg 3 "program asszisztens" akik segitenek elokesziteni a kreativ dolgokat ill hetente atrendezni a termeket temak szerint.

Nem keresek rosszul, de itt dragabbak az alapdolgok (kiveve a benzint).

Régebben kedves fórumozók sokkal több bölcsöde és óvoda volt akkoriban ez nem volt probléma nem úgy, mint jelenleg. Én azt hallottam az óvodai ellátásért 9.000 Ft-ot kell havonta fizetni majdnem rosszul lettem ez nagyon magas ez az összeg. Sokan nem tudják kifizetni vajon akkor mi lesz velük?

Sajnálom a mai kismamákat, ill. az óvodás gyermekek anyukáit. Üdvözlettel és kívánok minden jót. Ágnes

Nekem legalább olyan nehéz és felelőssdégteljes munkám van, emberek életéért felelek éjjel-nappal, mégsem érdekel senkit mikor töltődöm fel...

Persze jár a szabadság, több mint bárki másnak, de akkor nehogymár még nehéz is legyen türelmsnek lenni, meg nehezére essen az óvónőnek foglalkozni a gyerekekkel. Azért van ott, ez a dolga, állítólag ez a hivatása. Akkor?

Sajnos a nyugati peldanak ara van. Itt nincs igazi ovi. 4 evesen kezdik kindergartent, ami az iskola resze, altalaban minden masnap jarnak 9-3-ig ezert nem kell fizetni. A tobbi idot es napot babysitter vagy daycare oldja meg, ami fizetos. Vannak tamogatott helyek az oviban, de eleve keves a hely, en egy atlagos fizetessel a napidij 80%-at fizetem, ez igy kabe napi 7000ft. Ja nem mondtam az elejen, ez kanadai pelda. Az en fiam 3 eves igy meg jovore daycare-ben marad teljes idoben. Nyari szunet nincs, a gondozoknak sem jut tobb mint 3-4 het szabi egesz evben (tanaroknak itt is tobb jar, de csak 10 honapig kapnak fizetest, szoval nem igazan szabi...). A mi helyunk jo, pancsolnak, bekenik oket, isznak es nyaron is ugyanugy megy a program: minden heten van egy tema ez ekore epitik fel a jatekokat, kreativ dolgokat, meset, zenet stb.

Szoval ennek pedig ara van sajnos, igaz ez csak egy pelda a sok kozul.