Otthonszülés! Geréb Ágnes (beszélgetés)
Az Alternatal Alapítvány, az Orvosok a Szabad és Biztonságos Szülésért, a Születésház
Egyesület, a Szülők a Szabad Szülését és a Társaság a Szabadságjogokért összefoglalója
a „Koncepció az intézeten kívüli szülés jogi szabályozásához” c. véleményhez
I. BEVEZETÉS
Az intézményen kívüli szülés (otthonszülés) szabályozatlansága több mint 20 éve korlátozza a
nők alkotmányos jogát az önrendelkezéshez és teszi ki a legkülönfélébb támadásoknak a
bábai modellt alkalmazó szakembereket és a nehézségek ellenére azt választó családokat. Az
intézeten kívüli szülés a szülés bábai modelljéhez köthető, amely alapjaiban tér el annak
orvosi megközelítésétől. A bábai modell a szülést olyan természetes folyamatnak tekinti,
amelynek megzavarása önmagában komplikációkat és ennek következtében beavatkozásokat
von maga után. A bábai modellt az Egészségügyi Világszervezet és a nyugati, fejlett országok
többsége is a kórházi modellel egyenértékűnek fogadja el és a nők választására bízza, hogy
kivel (orvossal vagy bábával), milyen szemléletmód mellett (orvosi vagy bábai
szemléletmód), és hol (kórházban, születésházban, otthon) kívánják a gyermeküket világra
hozni. Mindezek értelmében a nők szabadon élhetnek választási jogukkal a szülészeti ellátás
rendszerében.
Ezzel szemben Magyarországon a várandósság kísérése és a szülések vezetése kizárólag
kórházban, orvosi szemléletmód mellet, kórházi orvosok irányítása alatt történik. Bár a nők
gyakorolva az Alkotmányban biztosított önrendelkezési jogukat, dönthetnek arról, hogy bábai
szemléletmód kíséretében intézeten kívül hozzák világra gyermeküket, ebben az esetben
azonban az őket kísérő szakemberek – törvényi szabályozás hiányában – üldöztetésnek
vannak kitéve. Az ÁNTSZ eljárást indít ellenük jogosulatlan egészségügyi tevékenység
végzés miatt, a komplikációs esetek kivizsgálására pedig kizárólag büntető eljárás keretében
kerül sor. Az utóbbi két évtizedben több kezdeményezés is történt a kérdés jogszabályi
rendezésére, azonban az egyeztetések rendre kudarcba fulladtak, az otthonszülés
kriminaliziációja így tovább folytatódik.
Állami kötelezettség
A jogszabályi rendezést a Magyarországra nézve kötelező, az Európai Parlament és a Tanács
2005/35/EK irányelve is elkerülhetetlenné teszi, mely a tagállamok számára előírja az önálló
kompetenciával rendelkező szülésznői tevékenység szabad gyakorlásának lehetővé tételét. Az
irányelv ugyanis a szülésznő tevékenységi körébe utalja a családtervezéstől kezdődően
egészen a gyermekágyas anya ellátásáig valamennyi, a várandóssággal, szüléssel, újszülött
ellátással kapcsolatos feladatot. Az irányelvet Magyarország a mai napig nem ültette át sem a
hazai jogszabályokba, sem a gyakorlatba.
A fentiek értelmében tehát a jogalkotásnak csak egy része az intézeten kívüli szülés
jogszabályi feltételeinek megteremtése. A választás szabadságát szem előtt tartó
szabályozásnak ugyanis nem kizárólag a kórházon kívüli szülést kell magában foglalnia,
hanem az intézeten belül és azon kívül dolgozó, önálló kompetenciával bíró szülésznők
feladatait, hatáskörét és felelősség viszonyait is jogszabályban kell rendezni.
II. BÁBAI MODELLEL TÖTÉNŐ SZÜLÉSKÍSÉRÉSRE VONATKOZÓ
JOGSZABÁLYI JAVASLATOK
Az alábbiakban összefoglaljuk a bábai modellel történő szüléskísérésre vonatkozó,
legfontosabb javaslatainkat. Tekintettel arra, hogy a tagállamokra nézve kötelező EU-s
direktíva a szülésznő fogalmat használja, ami megegyezik az általunk használt bába
fogalommal, az alábbiakban a jövőben egységesen a szülésznő fogalmat használjuk. Ennek
megfelelően a szülésznők feladatkörébe kell tartoznia a várandósság, valamint a szülés
kísérése kórházon belül és azon kívül, valamint a szülést követő egyéb szakmai feladatok
ellátása. Az alábbiakban először a szülésznőkre vonatkozó általános szabályokra térünk ki,
majd külön bekezdést szentelünk a kórházon kívüli szüléskísérés önálló szabályaira is.
Szabad választás biztosítása
1. A várandós önrendelkezési joga gyakorlásáról
A várandós nőnek joga van ahhoz, hogy a szülésre vonatkozóan teljeskörű tájékoztatást
kapjon és ezek alapján tájékozott döntést hozzon a szülés modelljével, a helyszínnel, valamint
a számára segítséget (szolgáltatás) nyújtó szakemberekkel kapcsolatban. Valamennyi
várandós számára elérhetővé kell tenni azokat az információkat, adatokat, amelyek a két
modell (orvosi és szülésznői modell) különbségeiről, előnyeiről és hátrányairól szólnak.
2. Szülésznő - önálló szakma
Az önálló kompetenciával rendelkező szülésznők egészségügyi tevékenységet végeznek, s így
egészségügyi szolgáltatónak számítanak. Hatáskörükbe tartozik a várandóság, valamint a
szülés kísérése kórházon belül és azon kívül, az egészséges újszülött ellátása és gyermekágyas
gondozás. Ilyen szolgáltatást természetesen csak érvényes működési engedéllyel és
felelősségbiztosítással rendelkező személy nyújthat. Ennek érdekében szükséges az önálló
szakmakód megalkotása – ez elengedhetetlen követelmény ahhoz is, hogy e szakemberek
kompetenciái más egészségügyi szakmákéhoz hasonló módon elismerésre kerüljenek.
3. Jogszabály helyett protokollok
Az önálló kompetenciával rendelkező szülésznők munkájára vonatkozó szakmai szabályokat
protokoll formájában szükséges megalkotni. Az egészségügyi szakmákhoz kapcsolódó
eljárásokat, ezek végrehajtását, a kontraindikációkat stb. szakmai protokollok rendezik. Az
intézeten kívüli szülés esetében is csak a legszükségesebb szabályokat szükséges
jogszabályban rendezni, hiszen ezek java része nem jogalkotási, hanem szakmai kérdés. Így a
protokollok felülvizsgálata, az újításoknak és a kutatások eredményeinek beépítése ezekbe a
szakma feladata.
4. Önálló szakmai képviselet, felelősségi szabályok
A szülésznőkre vonatkozó szakmai protokollokat – a többi szakmához hasonlóan – az adott
szakma képviselőinek kell kidolgoznia. Ugyanez vonatkozik a szakmára vonatkozó
felelősségi szabályokra is. Minderre való tekintettel létre kell jönni a szülésznők szakmai
kamarájának, akik mind a szakmai protokollokat, mind a felelősségi szabályokat
megalkotják.
III. AZ INTÉZETEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ SZÜLÉSKÍSÉRÉS SZABÁLYAI
Mint korábban kifejtettük, a leendő jogszabálynak - az Európai Uniós kötelezettségnek eleget
téve - a szülésznők tevékenységének szabályozásáról kell szólnia. Az intézeten kívül kísért
szülések szabályozásának azonban egy külön, önálló fejezetet kell szentelni.
1. Az intézeten kívül történő szüléskísérésre jogosultak köre
Az intézeten kívüli szüléskísérés gyakorlásához szükséges képességeket és tudást el kell
sajátítani. E képességeket tanfolyamon kell elsajátítani, amelyet követően meghatározott
mennyiségű gyakorlatot is igazolni kell az önálló szüléskíséréshez szükséges működési
engedély megszerzéséhez. E kiegészítő képzésen a szülész-nőgyógyász szakorvos, a felsőfokú
szülésznői szakképesítést szerzett, illetve az alapképzési szakon végzettséget szerzett
szülésznők vehetnek részt. Tehát összességében az egészségügyi képzettség, a szakirányú
továbbképzés és a megfelelő gyakorlat igazolása biztosítaná a magzat és a szülő nő életének
és testi épségének védelmét. Álláspontunk szerint a szülésznői képzésben előírt szakmai
gyakorlatnak megfelelő intenzitású és hosszúságú szakmai gyakorlat előírását indokolt.
Azonban az első vizsgák sikeres letételéig is biztosítani kell az intézeten kívüli szülést
választani kívánó nők számára a döntés lehetőségét. Ennek álláspontunk szerint az volna a
megfelelő módja, ha az átmeneti időben azok a szülésznői vagy orvosi egészségügyi
végzettséggel rendelkező szakemberek juthatnának működési engedélyhez önálló
szüléskísérésre, akik legalább 50 tervezett intézeten kívüli szülés során igazoltan
közreműködtek. Az igazolás a szülő nő teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy
közokiratban történő nyilatkozata segítségével történhet. Ez a gyakorlat mennyiség megfelel a
szülésznő képzésben elvárt gyakorlatnak.
2. Személyi feltételek
A tervezett intézeten kívüli szülés kísérés legalább két személy jelenlétét követeli meg: a
felelős személyen kívül jelen kell lennie még egy személynek, akik közül legalább egyiknek
rendelkeznie kell felnőtt-, és újszülött újjáélesztési tanfolyam elvégzését igazoló
bizonyítvánnyal.
3. Otthonszülés feltételei
Annak érdekében, hogy megegyezés szülessen és addig, amíg feláll a bábákat tömörítő
szakmai szervezet, elfogadhatónak tartjuk, hogy a rendeletek meghatározzák az alapvető és
abszolút kontraindikációkat, illetve a kórházba szállítást indokoló körülményeket. Azonban
ennek feltételének azt tartjuk, hogy a jogszabály rendelkezzen arról, hogy a hatályba lépését
követő 2 éven belül felül kell vizsgálni a szövegét. Javasoljuk, hogy tartalmazzon olyan
rendelkezést is a jogszabály, miszerint 2 éven belül megvalósul az intézeten kívüli
szüléskísérés szakembereinek a szakmai kollégiumban való részvétele. A határidők mellé
javasoljuk, hogy felelőst is rendeljen a megalkotandó jogszabály. Így látjuk biztosítottnak azt
középtávon, hogy a szigorúan szakmai és ezért a tudomány változásával módosuló kérdések
és az azokra adott válaszokat ne jogszabályok, hanem szakmai protokollok tartalmazzák. A
kontraindikációk ilyen meghatározása során is az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítése érdekében fontos az egyes esetek pontos leírása és az, hogy azok tágan
értelmezése ne eredményezhesse azt, hogy azonos helyzetű nők közül van, akinél kizárt a
választás lehetősége.
4. Háttérintézmény és a kórházba szállítás
Intézeten kívüli szülésre olyan helyszínen kerülhet sor, ahonnan a szülő nőt és a gyermeket 20
percen belül a háttérintézménybe, vagyis a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező,
szülészeti ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet szállítani. E megfogalmazás előnye,
hogy nem kizárólagosan a mentőszolgálat igénybevételével való szállítást teszi lehetővé. A
megfelelő kompetenciával bíró szülést kísérő szakember által felismert szükséghelyzetben
haladéktalanul értesíteni kell a mentőszolgálatot és a háttérintézményt is. A magzat és a szülő
nő érdekeit az szolgálja leginkább és az egészségügyi rendszer ismert működéséből is az
következik, ha a szülést kísérő, képesítéssel és gyakorlattal bíró szakemberek kompetenciáit a
többi egészségügyi szakmához hasonlóan elismerik.
A kontraindikációk és azon esetek meghatározása, amelyek esetén a tervezett intézeten kívüli
szülést kórházban kell folytatni, álláspontunk szerint nem rendeleti szinten szabályozandó.
Ahogyan más egészségügyi ellátások részletes szakmai szabályainak, úgy e feltételek és
körülmények, a szüléskísérés eljárása meghatározásának is szakmai protokoll keretében kell
történnie. A tudomány és a szakma természeténél fogva ugyanis a legkorszerűbb eljárások,
ajánlások folyamatosan változnak. Emellett az egyes szolgáltatók kompetenciái és
infrastrukturális adottságai eltérőek lehetnek, ez pedig azt indokolja, hogy az egyes szülészeti
szolgálatok saját – nyilvános – protokolljuk szerint dolgozhassanak, a bábák/szakorvosok
egyéni kompetenciái szerint meghatározva a kritériumokat. A kórházi szülészetben is
biztosítani kell a különböző szakmai protokollok egymás melletti létezését, egy szülészeti
osztályon belül is. Különösen fontos ez annak ismeretében, hogy sok vidéki régióban csak egy
szülészeti osztállyal rendelkező kórház van. A szakmai protokollok kidolgozásában és
felülvizsgálatában minden érintett szakmának szerepet kell kapnia, különös tekintettel a bábai
modell szerinti szüléskísérésben hazai tapasztalatot felhalmozott és a vonatkozó külföldi
példákat ismerő szakemberekre.
5. Finanszírozás
Az intézeten kívüli szülés finanszírozását nem szabad a kórházi szülésektől eltérően kezelni.
Az állami finanszírozás kérdését szükségesnek tartjuk a többi kérdéssel együtt szabályozni,
hiszen csak így teremt valódi választási lehetőséget a szabályozás és így biztosítja az
önrendelkezési jog teljeskörű érvényesülését. Ha a tervezett intézeten kívüli szülést nem
támogatja a kórházbeli szüléshez hasonlóan az egészségbiztosítás, akkor az intézeten kívüli
szülés valójában nem válik alternatívává, hanem csak mintegy megtűrt jelenségként
funkcionál majd.
6. Felülvizsgálat
A tervezett jogszabályok a hatályba lépést követő két év utáni felülvizsgálatát tartjuk
indokoltnak. E felülvizsgálat határidejét és felelősét az elfogadott jogszabályban kívánatos
rögzíteni. A felülvizsgálat szükségességét indokolja a szabályozás újszerűsége, így
elengedhetetlen a gyakorlati megvalósulás tanulságainak levonása és a szabályozás esetleges
módosítása.
7. Átláthatóság
A bizonyítékokon alapuló szemlélet és a nők tájékozott döntésének előmozdítása érdekében a
szülésekre vonatkozó adatok mindenféle választott szaksegítség és helyszín esetében legyenek
hozzáférhetőek: vagyis a szülés körüli ellátást szolgáltatóknak nyilván kelljen tartani és
nyilvánosságra kelljen hozni a vajúdás és szülés során alkalmazott eljárásokra vonatkozó
adataikat (a jelenleginél részletesebben kitérve többek között, de nem kizárólagosan a
szülésindítások módjára, gyakoriságára és indikációjára, a gátmetszések és császármetszések
gyakoriságára és indikációjára, a császármetszés utáni hüvelyi szülés gyakoriságára, a
gyermeki és anyai mortalitási és morbiditási adatokra). Fontosnak tartjuk és javasoljuk, hogy
e statisztikai adatok közérthető formában, szolgáltatónkénti lebontásban álljanak a
nyilvánosság rendelkezésére.
8. Ambuláns szülés
Lehetővé kell tenni, hogy a tervezetten kórházi szülést választó nő és gyermeke, amennyiben
egészségi állapotuk nem teszi szükségessé kórházi tartózkodásukat, úgy a lehető legrövidebb
időn belül – lehetőség szerint a szülést követő 4 órán belül – elhagyhassák az intézményt. E
lehetőségnek a feltételeit a finanszírozás területén is rendezni kell: ne kelljen az édesanyának
és az újszülöttnek pusztán azért a kórházban maradni több napig, mert különben az
egészségügyi szolgáltató nem jut hozzá az őt megillető finanszírozáshoz.
9. Anyakönyvezés
Az elmúlt évek módosításai nyomán egyszerűsödött az intézeten kívül született gyermekek
anyakönyvezése. Indokolt volna, hogy az önálló szüléskísérésre jogosult szakemberek a
szülész-nőgyógyász szakorvosokkal azonos dokumentumok kiadására legyenek jogosultak.
Budapest, 2010. december 2.
az én fejemben ott van a bibi, hogy fel sem merült, hogy először a bábát kérdezzem :)
de hála nektek és a tanfolyamnak megtettem és nagyon kellemesen csalódtam! :)
egy tényleg jól felkészült és a végtelenségig kedves nő lesz a bába ill szülésznő mellettem a klinikán, és remélem hogy természetes úton jönnek a picik. annak ellenére hogy többes ikrek, túlkoros vagyok :)))
bár nekem valóban az adja a biztonságot, hogy ott van egy komplett intézet ha mégsem sikerülne a dolog. :) szerencsére az orvosom partner ebben, bár függetlenül a bába véleményétől,nálam az ő szava lesz a döntő. ha azt mondja nem leheteséges (bármilyen ok miatt) akkor marad a császár. :(
de ezt biztosan elkerüljük, mert naponta egyeztetek a csajokkal! :)))
du. végre megtudom mennyit nőttek, mert a pocakom már 109cm :)))
a végére több leszek széltében ez tuti! :)))
mert én is a 150cm és 50kg kategóriát erősítem, bár most 60kg vagyok , kereken :DDDD
de már egyre kevesebben szülnek otthon, igaz sok a bevándorló.
de gondolom, ha orvosi szempontból nem ajánlják az osz-t, akkor nem fog osz-ni egy holland nő sem.
meg szerintem egy nő sem.
Nem kell, hogy tetsszen nekik. Nem fog változni semmi a működőképes és bevált gyakorlatukon.
Ellenben ott van egyetemi bábaképzés, ami nagyon jó.
Aztán megy a szülő nő, és eldönti, hogy kivel akar szülni: egyetemet végzett bábával,, vagy jó neki az is, akinek nincs papírja. A döntési joga szabad, s ez a lényeg.
Mindenki maga hozza meg a döntését, nekem mindenesetre eszembe nem jutna kifejezett orvosi tiltás ellenére otthon szülni.
Szerintem ezek a kizáró okok nem hülyeségek.
Köszönöm a válaszod, korrekt és (így már) érthető!
Bár sosem vállalnám az otthonszülést (részint, mert gyáva vagyok, részint túlkoros), már kezdem érteni az álláspontod (meg mindazokét, akik ezt választják)...:))
Szó sincs arról, hogy bagatelizálnám!!
Egy példát hoztam fel, amit abszolút átvitten, képletesen kell értelmezni, nem szó szerint!
Egy hasonlat, allegória...
A lényeg a mondanivalójában van, a gondolatkörében.
Én meg úgy gondolom - legyen az akárhanyadik szülés -, ha kellő felvilágosítással rendelkezem, s beszéltem a bábával is, én hozom meg ezt a döntést. Attól, hogy egy orvos azt mondja, ne, még nem fogok kútba ugrani. :)
Pár hülyeség.
4 kilós magzat
ikerterhesség
császár utáni osz
Most hirtelen ezek jutottak eszembe, amiket magamra nézve képtelen lennék elfogadni, s nem tartana vissza az osz-től. Önmagukban.
Mert pl., ha ikerterhesség császár után, az már otthon necces... Pláne, ha 4 kilósak a magzatok. Ja, és ez nem vicces, ismerek egy olyan anyukát, aki ikreket szült császár után (valami csoda folytán engedték neki hüvelyi úton, de ne kérdezzétek, fogalmam sincs melyik pesti kórházban), s ha nem is 4 kilósak, de mindkét babó bőven 3 kiló feletti volt.
Bocs, ha félreértettem, akárhogy olvastam, nekem mást mondott a kérdésed, de nyilván ebbe a szövegértésbe belejátszottak az előzmények.
(Kányádi Sándor mondta egyszer, miután meghallgatta egy jó ismerősének, Zalán Tibornak a gondolatát egyik általa írt versről: - Tibikém, köszönöm a verselemzést, meglepő dolgokat mondtál arról, hogy én miként látok dolgokat, s mit írtam le. Érdekes ez, mert én semmi ilyesmire nem gondoltam, számomra teljesen másról szól saját versem, de most, hogy mondtad, bizonyára igazad van, ezt is bele lehet látni.)
Akkor most megpróbálok erre is érthetően válaszolni. :)
Ha az első gyerekem otthon születik és probléma adódott volna...
Passz. Nem tudom, mi lett volna utána, több esélyes a dolog.
1. Ha az osz-ben résztvevők hibájából adódott volna (aminek az esélye nagyon kicsi, hiszen normális szülés kísérésénél nincs szükség semmiféle beavatkozásra, így hibát se lehet véteni), akkor bizonyára csalódtam volna az egészben, s később mentem volna a kórházba. Ha fordítva úgy tettem, ahogy, akkor ez tűnik logikusnak. :)
2. Talán az is lehet, nem magában az osz-be vetett bizalmam csappant volna meg, hanem a bábába vetett bizalmam, akkor maradt volna az osz, másik bábával. (Ez ugyanaz, amikor valaki csalódik a dokijában, orvost vált, de marad kórházban szülő.)
3. Ha viszont nincs emberi mulasztás, nincs hiba, hanem a sors úgy hozza, ahogy, akkor - noha bizonyos értelemben ez a legkegyetlenebb - el kellett volna tudni fogadni, hogy megtörtént, valamiért, akármiért, bizonyosan oka volt... Akkor minden maradt volna a régiben, s a válasz igen, továbbra is otthon szültem volna.
De mondom, így utólag ezt nem lehet jól megválaszolni. Mert nagyon sok kis apró dolog kapcsolódik össze, incs határozott igen vagy nem, nincs fekete-fehér...
Hát ez az!!! valójában - mint már sokszor, újra és újra - megint ugyanoda lyukadtunk ki: ki kiben bízik. Te egy bába szakvéleményét megkérdőjeleznéd, én egy orvosét. Hol az igazság? Ki tudja?
Vagy másik példával: x elmegy egy orvoshoz, aki szerint nem szülhet otthon, egy másik szerint viszont igen. Na? Melyiknek van igaza vajon? Ha a másodikhz ment volna elsőre, fel se merül annak lehetősége, hogy ne szülhetne otthon. Rögtön elfogadná a "határozatot", majd nyugodt lelkiismerettel belevág. És nem a legkompetensebb ezen a téren maga a bába, aki végül majd a szülését kíséri? Őt ki kérdezi meg, hogy szerinte lehet-e otthon? Pedig ha valaki, akkor csak ő látott már otthoni szülést, csak ő tudja valójában, mi az, ami simán lezajlik otthon, s ki és milyen problémával jobb, ha rögtön a kórházat választja.
Biztos azért, mert "túl nagy" gyerekeim voltak, de nekem ez a mumusom: ugyan ne mondja azt senki, hogy csak azért, mert 4 kiló feletti a magzat, irány a kórház. Nem! Ezt így nem szabad kimondani, rendeletbe iktatni, hanem helyette mérlegelni kellene más szempontokat is, s egyénre szabott felelős döntést hozni, a szülőkkel közösen, nem pedig a fejük felett! Az én esetemben ugyanis ez egyáltalán nem veszélyeztető indok, hanem alkatomnál és a párom alkatánál fogva teljesen normális. (Az volt elképesztő fura, amikor a "csak" 4 kilós lányunk megérkezett, borzasztó picurkának tűnt.) Nyilván, ha 150-160 centis, 50 kilós csajszi lennék ekkora babával a hasamban, nemigen jutna eszembe otthon szülni.
Na erre írtam, hogy egyetértünk:-))
Erre a részre:-))
Jó éjt csajok, majd holnap.
Kérdésem, teljesen elfogulatlanok, objektív látásmódúak a szakértők, vagy a Szülészeti Kollégium tagjai, mely szervezet nyíltan elítéli az oszt???
A másik oldalon a szakértők nem tartották alkalmatlannak az osz-re Sz. H.-t.
A sajnálatos vállelakadásnak meg a világon semmi köze sincs ehhez, bárkinél, bármikor felléphet. Vagy sikerül megoldani a helyzetet, vagy nem. :(
Úgy gondolom, ha az orvos (aki jobban ért a szüléshez, pláne első szülésről beszélek) úgy ítéli meg, hogy veszélyes osz-ni, akkor van annyi esze és felelősségérzete anyukának, hogy nem vállalja be az osz-t,...
Ilyenkor már ne az egyéni érdek vezéreljen, ha orvosi indok miatt nem engedik osz-ni-
Melyik kizáró ok "hülyeség"?
A legnagyobb poén, hogy a kormányrendeletben ilyesmik le lesznek írva. Ugyanis annak csak az engedélyt kellene tartalmaznia, s nem szakmai kérdésekben állást foglalnia.
Ha rendeletben azt mondják, bele kell ugorni a kútba, mert a kelleténél pirosabbra sült a füled a napon, s a kút vize pedig pont jó hideg lesz neked, ki ugrana??? Azt hiszem, én "kockáztatnék", és maradnék továbbra is szárazon. :)
Ellenben, ha bomba robbant, s nincs más menekülési útvonal, mint a mély kút hideg vize, beleugranék én is. Még mondaniuk se kellene..
Hát ennyit az osz-t választókról. A felelősségről. :) Érted?
Nyugaton már teljesen elfogadott tény, hogy orvos és bába egyenrangú egészen addig, míg a várandósság és szülés normális mederben zajlik. Ha nincs semmi gond, orvossal sose találkozik az egészséges várandós anya, a 9 hónapot, majd utána a szülést is bába kíséri végig. Ennyit a kompetenciákról. :) Csak idehaza hisszük, hogy az orvos a mindenható, fő-fő tudor.
ugyan már, nem fognak több tízezren osz-ni, azért nem lesz ez akkora kiesés az orvosoknak.
Előbb-utóbb az osz is jó üzlet lesz, bár már most is az, hiszen a tanfolyam (tudom, nem kell kifizetni) azért volt annyi, mint amennyit én adtam az orvosnak...
Mi az, hogy milyen esetben dönthet a bába???
Semmilyenben, nem orvos!
Szülni bármelyik férfi orvosnál jobban tudok, ez vitathatatlan tény. :)
Még mindig az a legfontosabb, adassék meg a nők szabad joga a választáshoz.
Ami pedig a kizáró okokat illeti: a nagyja teljesen elfogadható a számomra is, logikus, normális ember be is látja, hogy kizáró ok. A hülyeségeket magamra nézve a továbbiakban se tekinteném mérvadónak, ez is igaz. Bár ez a veszély engem már nem fenyeget. :) Ha a gyerekem a tét, nagy ívben a törvényre, nem az számít.
Ha valaki figyelte a Dr. Bálinték nyilatkozatait, azokból szépen kitűnik, mennyi hülye kizáró okot tartalmaz a jelenlegi tervezet szerintük. Ha más nem is, ők hitelesek a számomra.
A szakemberek zöme, pláne a szakmai kollégiumok egyéb érdekektől vezéreltek, s nem is titkolják, hogy ellenzik az osz-t. Az általuk törvénybe léptetett hülyeségek miatt ne szüljön intézeten kívül szabadon, holott alkalmas lenne rá? Hát nem tudom... Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.... Kíváncsi vagyok, mi az a határ, amit mindenki részéről be lehet majd tartani, mert gyanítom - s ezt gyakorlatilag a Bálinték is sugallták - a mostani változat még nagyon gyengécske, mintha direkt arra születne, hogy szegjék meg minél többen, aztán lehessen tiltani...
Oh, az orvost is vonják felelősségre!!!
Mert, ha valamit rosszul, vagy nem időben tett, vagy épp nem tett meg, akkor igenis citálják bíróság elé, mondják ki, hogy hibázott és megfelelően szankcionálják is a tettét vagy mulasztását. Mutassák a híradóban az arcát és írják ki a nevét is, ha bebizonyosodott, hogy hibázott! Minimum!
Igen, elvileg konzultáltak osz-t kísérő szakemberekkel...
Mégis az a szakmai kollégium tette a törvényi ajánlásokat, amely nem engedélyezné az osz-t. És azok az orvosok dönthetnek, hogy egy kismama "alkalmas-e" az otthonszülésre, akinek komoly anyagi érdeke, hogy vele/nála szüljön az asszony ill. életében nem tapasztalta meg testközelből a háborítatlan szülést/ otthonszülést.
Kicsit visszás...
A rendeletben én azt tisztáznám, hogy
1, milyen esetben dönthet bába, hogy kis kockázatú a szülés, ezért akár otthon is szülhet a kismama
2, milyen esetben orvos vagy orvosok kompetenciája eldönteti, hogy szülhet-e otthon a kismama
3, melyek azok az esetek, amikor abszolút nem javasolt az osz.
Helló Mágika:-)))
Ebben most nem értünk egyet, de azért nincs baj:-)
De a kórházban is felelősségre kéne vonni a "hibázó" doktorokat. Nem csak GÁ-t. Na ebben egyetértek.
Szép estét Nektek!
szia!
ezért (is) szeretem ezta fórumot :)
vita és nem veszekedés :))
egyébként ott a pont nálad.
tökéletesen egyetértünk.
Sziasztok!
Húúúú, megint felparázslott a vita...
De miért csak a kórház lenne felelős?
Az anya is felelős: miért AZT a kórházat választotta, miért AZT az orvost választotta, miért nem fogadott orvost, miért nem ment előbb/később a kórházba, miért kért/nem kért egy-egy beavatkozást, és hasonlók a kórházi szüléssel kapcsolatos kérdések.
Az utóbbi időkben a hírekbe került kórházi tragédiák (beteg gyermek, meghalt a mama vagy a baba) kapcsán a család UTÓLAG azt mondja, hogy nem megfelelően látták el/vizsgálták meg/kezelték a mamát/babát. Miért nem akkor és ott tették szóvá, hogy nem elégedettek az ellátással, vizsgálattal, stb?
Az anya otthon és a kórházban is felelős a döntéseiért - ha nem döntött, hanem hagyta, hogy más döntsön helyette, akkor azért is.
Szerintem.
Nem!!
Én CSAK azt kérdeztem, ha az első gyermek otthon születik és komplikáció lép fel,esetleg meghal szülés közben, akkor is vállaltad volna-e a második, harmadik otthon szülést!??
Pusztán ennyi volt a kérdés, nem több!
ebben pedig veled értek egyet. nyilván vannak egyéni szempontok, ami miatt talán, egy-egy esetet rugalmasabban is kezelnek, de azt el kell fogadni,hogy rendeletek-tv-nyek azért jönnek létre, hogy pontosan megfogalmazzák a keretet amiben biztonságosan működhet ez szolgáltatás is.
számomra is egy orvos véleménye a mérvadó, egy bábáét pont úgy kezelném, mint Dodica az orvosét.
:))) azt mondta? na akkor még rákérdezek :)
azt elsimerem, hogy vannakköztük is nagyon jól felkészült szakemberek, de változatlanul azt mondom nem orvosok! és ezért féllaikusként kezelem őket. (és még sok egyéb szakterületen dolgozót, aki csak addig lát és nem tovább. bőrgyógyász-pöttyológus. egyebet ne is kérdezz, fogalma sincs :D )
én legjobban azt szeretem Dodicában, hogy annyira szépen és határozottan, észérvekkel képes a saját igazát alátámasztani.
Most is igazat kell adjak neki,még akkor is, ha nem vállalkoznék soha osz-re.
Valóban, a kórházban bekövetkezett komplikációknál miért nem firtatjuk a szülők felelősségét? Pusztán azért, mert minden felelőséget átvállalt a kórház amikor befeküdtünk?
Na ebben is ott a nagy büdös igazság, legalább is számomra :)
Ja és még valami: szerintem laikusként (még ha szültél is otthon) nem tudod átlátni a dolgokat, szóval felelőtlenség hangoztatni, hogy ez meg ez nem kizáró ok az osz-re.
Akik ezt a kormányrendeletet alkották elvileg konzultáltak a szakemberekkel, szakmai kollégiumokkal.
De látom, nem változott semmi: okosabbnak hiszed magad az orvosoknál (nem bántásból írom, csak úgy gondolod, hogy te jobban tudod, mint ők, pedig nem hiszem)