"Örülök annak, hogy megtartottam a gyermekemet" (beszélgetés)
Bubbaboo!
Szívemből beszéltél!!!
Mélységesen egyetértek Veled, és osztom a véleményedet!
És tényleg jó volt olvasni az írásodat! Én is pont így gondolom, csak nem tudnám ilyen jól megfogalmazni.
Hajrá Magzatvédők!:-)))
Köszönöm, hogy írtál, Gyöngy!
De jó neked, akkor Te már tapasztalt Anyuka vagy! Én egyenlőre azon görcsölök, hogy mi mindent is kéne venni, hol, és milyen sorrendben..
Egyébként Édesapám is majdnem ráment erre az egészre, a professzora kirúgta, egy ideig nem operálhatott és szülőnői sem lehettek emiatt! A kollégái fogtak össze és szavazták meg, hogy visszavegyék :-) ! Utána évekig intenzíven foglalkozott a magzatvédelemmel, konferenciákra járt, előadásokat tartott iskolákban, cikkek, interjúk...még a Pápával is találkozott!
Közben meg szépen tönkrement a házassága, mert Édesanyámat és "az élő gyermekeket, (vagyis minket) elhanyagolt...Na mindegy. Túl vagyunk rajta.
Van nekem is egy történetem. Apukámmal történt, még a pályája elején, hogy egy hetedik gyermekével várandós cigányasszony járt nála.
Apa fölvetette, hogy nem lesz sok mégiscsak ennyi gyerek? A válasz: -Írtsa csak doktor úr a maga fajtáját!!!
Hát erről ennyit, ezért tartunk ott ahol, hogy vészesen fogy a magyar. A mentalitás miatt.
A legtöbb orvos "mosom kezeim" hozzáállása felháborító és szánalmas. A hóhér eszerint nem bűnös, csak mert más hozta meg a halálos ítéletet?
Szia Bubbaboo!
Gratulálok a picúrodhoz! Az enyém négy hónapos.
Fantasztikus volt olvasni a soraidat, futkosott a hátamon a hideg... Na végre, végre valaki! Én is szenvedélyesen "magzatpárti" vagyok.
A legmélyebb tiszteletem azonban az apukádé! csodálatos, hogy vannak ilyen nőgyógyászok is!
Amikor én mentem el a nőgyógyászomhoz ez a párbeszéd zajlott le:
"- dr. úr! Van egy pozitív terhességi tesztem!
- és az jó?"
Utalást tett rá, hogy az utóbbi időben inkább abortuszért fordultak hozzá. Egyébként fel nem foghatom, hogy egy orvos hogy vállalhat ilyet...megölni egy életet. Biztos ilyenkor arra gondol, hogy végső soron az anyuka döntött így.
Egyébként biztos egy orvos sem örül az abortusznak, azért van néha annyi megkeseredett nőgyógyász...
Anita, Rencsilány, Daroki és persze Gyöngy!
Tök jó fejek vagytok, büszkék lehettek magatokra! Igazi "harcos" anyák vagytok, le a kalappal!
Azért remélem az előbbi dührohamomat elolvassa egy-két bizonytalan anya-jelölt is és talán gondolkodóba ejti a dolog...Tudom, hogy kemény vagyok, és egyszerűbb megoldás megsértődni, de ne tegyétek, legyetek okosak!
Sziasztok!
Jó, hogy erről is szó esik végre, még mindig riasztóan magas itthon az abortuszok száma! Ami szerintem közönséges gyilkosság!
Elég radikális a véleményem, tudom, de attól, hogy ez egyeseknek kényelmetlen, még így van.
Különös helyzetben vagyok, "belenőttem" a témába, édesapám szülész-nőgyógyász, aki az elsők között tagadta meg az abortusz végzését Magyarországon.
Nagyon szenvedett attól, hogy ez is a "szakmához" tartozik, azt mondta, Ő az élet védelmére, a gyógyításra esküdött fel!
Szóval már kislányként láttam cafatokra tépett kisbabát (bocs, ha durva, brutális, de senkinek ne legyenek illúziói, ez szörnyűséges. Ja és a baba mindent érez, menekül szegénykém, mentené a kis életét, de hiába...
Az édesanyja??? úgy döntött, hogy Őrá nincsen szükség, nem fér bele az életébe!
Megdöbbenve hallgattam velem kb. egykorú lányt, aki tárgyilagosan kifejtette, hogy -majd talán másfél év múlva jöhet a baba, ha már lesz lakás és nem kell a nagypapával együtt lakni...Minő borzalom lehet,mi? És ezért öli meg a gyermeküket!!!
Mintha csak csomagküldő szolgálattól lenne megrendelhető az a baba, egy TÁRGY, élvezeti cikk...Lehet, hogy születik majd neki másik gyereke, de sosem tudja meg ki lett volna Ő?
Hogy jövünk mi ahhoz, hogy egy életről döntsünk?Mik vagyunk, Istenek?
Hajrá, gyerünk, éljen az eutanázia is! Az öregek se jók már semmire, "nem praktikusak", fölöslegesek!!!
Bocsi a kifakadásért, de mindig kimegy a tollam ettől a témától.
Ja és egyébként Maja baba a pocakomban van már 29 hete, februárban érkezik hozzánk :-)
16 évesen voltam először fiúval. Már akkor is volt annyi agyam, hogy vigyázzak, de megszültem volna a kicsit, ha úgy alakul, valahogy csak megoldottam volna..
Ha beteg lenne a gyermekem sem dobnám el, annál nagyobb szüksége lenne rám! Nem ítélhetem meg, hogy neki jobb esetleg meg sem születni! Na ne vicceljünk, sokan még úgy is állítják be, hogy a gyermek érdekében tették! Ajaj, szentté ne avassuk őket?
Franckarika! "Macera" lett volna, az meg manapság nem divat.
MINDANNYIAN EGYEDIEK ÉS MEGISMÉTELHETETLENEK VAGYUNK!
AZ ESÉLYT MEG KELL ADNI, AZ ÉLETHEZ MINDENKINEK ELIDEGENÍTHETETLEN JOGA VAN!
Bocs a kisregényért mégegyszer!
Szia Anita!
De jó volt olvasni rólatok! A lányodnak nem lett tesókája?
Hosszú várakozás után, egy spontán vetélés után 20 éve a mai napon megszületett a lányom.
Most az ünnepi ebéd után egy kicsit még kavarognak bennem a gondolatok, az elmúlt 20 év emlékei, boldog percei (nehézségei is amiket persze megszépít az idő múlása).
Én a lányommal nem csak egy gyereket kaptam az élettől, hanem egy nagyon jó barátnőt is!
Örülök, hogy osztod a véleményemet!!:)
Én sem értek egyet azzal, hogy hú elöször legyen a karrier, aztán majd, ha jól bedolgoztam magam,akkor majd ráérek szülni.Ez ahogy irtad megbosszúlja önmagát.
Azzal sem feltétlen értek egyet, hogy elöször legyen lakás,munka, kocsi, aztán ha minden megvan, akkor majd jöhet egy gyerek is.
Én azt tapasztaltam, hogy ha bevállalod a gyereket az élet úgy hozza, hogy meglegyen minden ami egy neveléshez kell.
Mi is szülőknél élünk 20 nm2-en.És alakult az életünk.Megörököltük a párom nagyszüleinek a házát,ahol most épitkezni tudunk.
De ha én mostanáig nem szültem volna gyereket,akkor lehet, hogy nem is igy alakult volna az életünk.És mennyivel szegényebbek lennénk a két kis lurkó nélkül!!!:)
szia rencsilány!
jó volt olvasni a soraidat!
az anyai ösztönökről: távolról figyelemmel kísérem a sztárok életét, akiknél aztán jó későn esik le a tantusz, hogy jaj, gyereket akarnak. valahogy az élet megbosszulja őket, mert sokuk küzd gyermektelenséggel, hogy amikor már elérkezettnek látják az időt, az élet túlhalad rajtuk aztán jön a sok természetellenes beavatkozás...
Sziasztok!
Csatlakozok én is a társasághoz!Én is fiatalon lettem terhes első kislányunkkal.Nem várt baba volt.Terveztünk gyerköcöket,de kicsit késöbbre.
20 voltam én is,mikor jött.
Egy percig sem kételkedtem benne, hogy mit tegyünk.Neveltetésem is közre játszott benne,de magamtól sem tudnék ártani egy embriónak sem.
A mai napig nem bántam meg,hogy korábban jött,mint ahogyan mi elterveztük.Nagyon aranyos kislány,azóta már van egy kis hugicája is.
Szépen kialakult bennem az anyai ösztön.Páromban pedig nagyon jó apára leltem!!:)
Mindig elgondolkodok azon,amikor valaki azt mondja nekem,hogy benne még nincsenek anyai ösztönök.Cáfoljatok meg, ha nem igy van,de én úgy gondolom akkor az illető itélet napig is várhat erre az ösztönre.Ez nem egyik pillanatról a másikra érkezik.Az igazi anya ösztön a terhesség alatt alakul ki.
Ahogy daroki is fogalmazott az csak egy érzés, hogy anya szeretne lenni valaki, és nem ösztön.
Szerintem nagyon sokat veszt az aki elveteti a babáját!!Mert sok macera,az igaz,de annál gyönyörübb érzést, mint anyának lenni...nincs is hozzá hasonlitható!:))))
szia!
ezek szerint a párod is nagyszerű ember lehet, mert egy jó társ nélkül a gyermeknevelés sem lehet leányálom.
egyébként azt vettem észre, hogy a szeretet és ragaszkodás kialakulásához is idő kell. én császárral szültem és kellett egg-két hónap, mire úgy igazán beleszerettem a picibe. most már igazi "szerelmes együttléteink" vannak.:) lehet, hogy egy fiúba meg igazán bele is szeretnék:)
Szia!
Jól számoltál,én jó fiatalon szültem első gyerkömet,alig múltam 20 éves amikor terhes lettem vele.Nem bántam meg,hamar kialakult bennem az érzés,hogy gyerköt szeretnék,hamar összeis jött szerencsére.Jó dolog,hogy ennyi gyerköm van,szerencsére egy rugóra jár az agyunk,nem is tudnám már elképzelni,hogy milyen lenne az életem gyerekek nélkül.
A te lánykád is nagyon édi,igaz még pincurka,de ennivaló:)
További ajánlott fórumok:
- A gyermekem már iskolás - tapasztalatok, tanácsok
- Miért nem tudja elsős gyermekem a számokat?
- Légcsőszűkületes a gyermekem
- Milyen ötleteitek vannak arra, hogy az első osztályos gyermekemnek könnyebben menjen a gyakorlás?
- Uszodaszemölcsök vannak a gyermekemen!
- Monor és környékén iskolát keresek autista gyermekemnek... ki tudja milyen sulik vannak erre?