Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Diéta & Fitness témák » Önbizalomhiány cikk

Önbizalomhiány


Hogy mikor kezdődött mindez? Nem tudom. Mindig is voltak önértékelési problémáim, de nem ekkorák.
Önbizalomhiány
Kép: Pixabay

Ülök a strandon a gyerekmedencében a fiammal. Próbálok annyira elmerülni, amennyire csak lehet, hogy minél kevesebb látszódjék belőlem.

Körültekintek. Férjem és nagyobbik fiam az egyik asztalnál ülnek, és épp isznak valamit. Ekkor odamegy hozzájuk egy férfi és egy nő. Úgy látszik, ismerik a férjemet. Elfordulok. Még látom a szemem sarkából, hogy férjem keres a tekintetével. Biztosan azt szeretné, hogy odamenjünk hozzájuk. Szerencsére nagy tömeg van, és én próbálok minél jobban eltávolodni a medence szélétől. Mégis hogy mehetnék oda? Még a törölközőt se tudom körbetekerni magamon, mert ott maradt az asztalnál. Jesszus, így odamenni? Ezzel a testtel? Soha. Inkább egyre mélyebbre merülök, és sajnos nem csak a vízben...


Hogy mikor kezdődött mindez? Nem tudom. Mindig is voltak önértékelési problémáim, de nem ekkorák. Voltak jobb és rosszabb periódusok az életemben. Gyermekként nem volt gond ezzel, nem foglalkoztam a súlyommal. Nem voltam sem kövér, sem sovány. Egészségesnek éreztem magam, és az is voltam. Azt ettem, amit főzött édesanyám, és az pontosan elegendő volt nekem. Változatos volt az étrendem, és ritkák voltak a nassolások.


Aztán kamaszként már többet foglalkoztam a kinézetemmel, 158 cm-emhez soknak találtam a 44 kg-ot. Folyton kövérnek éreztem magam, és ezért nem igazán volt önbizalmam. Aztán az első gyerek születése után bőven akadt túlsúlyom, de könnyedén leadtam, és akkoriban szépnek és kívánatosnak éreztem magam. A második gyerek után már fent maradtak a kilók, és azóta egyre csak gyarapodnak...


Mindig is irigyeltem azokat a nőket, akik túlsúlyosan is gyönyörűek, árad belőlük az önbizalom, a nőiesség. Tudják, milyen ruha áll jól nekik, jól választják meg a frizurát és a sminket. Persze nem csak ők ilyenek. Vannak olyan nők, akiknek egyszerűen őrületes kisugárzásuk van. Vajon hogyan csinálják? Mi a titkuk? És én mért nem tudok olyanná válni? Mért nem tudom szeretni magam?


Sokan vagyunk így sajnos. De miért lehet ez? Az elvárások? Lehet. Mindig meg akarunk felelni másoknak, és végül magunknak sem tudunk. Én valamiért a fejembe vettem, hogy csak akkor leszek szép és kívánatos, ha lefogyok. És addig hiába vennék fel csinos ruhát, mert úgysem állna jól, tehát felesleges, inkább maradjak a bő, kinyúlt ruháimnál. A hajamat és a sminkemet sem kell megcsinálnom, mert hát ilyen testtel minek. Ilyen, és ehhez hasonló gondolataim vannak, ami nem jó. Néha elhatározom, hogy nem így lesz, hogy igenis szép és szerethető vagyok, de aztán újra és újra visszaesek.


Már nem szeretek nagyon eljárni társaságba sem, mert folyton azon rágódom, hogy mit gondolhatnak rólam. Ilyenkor általában megiszom pár pohárral, mert csak úgy tudok ellazulni. De ez nem megoldás. Ez nem segít. De akkor mi? Mi tud segíteni abban, hogy egy nő visszakapja az önbizalmát? Az elvárások biztosan nem. Egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedek, és ilyenkor bánatomban marad a kaja és a sör...




Írta: Melinda85FLP, 2020. május 30. 09:35
Fórumozz a témáról: Önbizalomhiány fórum (eddig 29 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook