Nyelvvizsgám nincs, de jó lenne a diploma (beszélgetős fórum)

Abszolút nem látom a hozzászólásaidban, hogy milyen módszerrel gyakorolsz, van-e magántanárod, havi hány filmet vagy sorozatrészt nézel meg eredeti hanggal, német vagy angol felirattal, illetve valójában csak az jön le, hogy vizsgázni eljársz, de tanulni nem tanulsz...

Bocs az őszinteségért, de ha a tízfelkiáltójeles felháborodottságod, meg vérig sértettséged félretennéd, és arra fókuszálnál, hogy napi 1 órát teljesen csendben és nyugalomban egy íróasztal, egy lámpa és a behunyt szemű gyakorlás segítségével töltenél - igen, napi egyet, és nem hetente egy felet -, már meglenne az eredménye. A magántanár felbecsülhetetlen értékét már nem is hangsúlyozom, igen, az értékes dolgok sokba kerülnek.

Én ex-angoltanárként - de beszélek ám még más nyelveket is - megismerem a típusod: szerintem lusta vagy, és nem tudsz vagy nem akarsz koncentrálni a dologra. Pedig nem vészes, pont olyan, mint a sport: iszonyat rémes rávenni magát az embernek, de ha már belejön, még élvezi is.

Ráadásul, mint a sportban, a fejlődés csak _fegyelmezett_ _rendszeresség_ esetén következik be, de ha zongorázni tudsz, akkor ezt már te is jól tudod.

Egyszerűen szólva ne legyen büdös a munka.

Na, még egyszer. Szóval kötelezném nyelvi szigorlatra a BSc szinten tanulókat, akik a felvételkor nem rendelkeztek nyelvvizsgával.

Bár, ha jól hallottam, újabb tervek alapján már a felvételit is nyelvvizsgához kötnék.

Rajtad már nem segít, de én bevezetném mindenhol a nyelvi szigorlatot azok számára, amit adott szintű nyelvvizsgával ki lehet váltani. Így aztán mindenkinek rendezve lenne a nyelvvizsgája, mire elér a záróvizsgáig és nem lenne ilyen gond, hogy már elvileg diplomás lehetne, de a gyakorlatban mégsem az.

Te pedig eldöntheted, hogy diplomásként szeretnél-e tovább dolgozni vagy sem. Ha igen, akkor ahogy a többiek is leírták talán a németről jobb lenne angolra váltani és felhagyni ezzel a durcás, úgyse sikerül hozzáállással (mert oldalakon át ez jött le).

Tedd oda magad, bármilyen nyelven meg lehet tanulni, akkor is, ha nem vagy nyelvzseni, csak így neked egy picit nehezebb!

Állj már le! Te fosol meg remegsz szóbeli előtt hónapokkal.

Én erőt vettem magamon, és tanultam (erre a hozzáállásra neveltek otthon). Te vagy olyan béna, hogy nem vagy erre képes, úgyhogy ne engem szapulj!

"Jöhetnél a helyemre!Egy több nyelven tudó egészséges pedagógusnak úgyis több az esélye."

Én nem vagyok pedagógus. Gratulálok. Olvasni sem tudsz. És így tanítasz?

Sztem a legbiztosabb mód a tanulás.. ha nem elég, akkor még a tanulás.

Amúgy meg, menj el agykontroll tanfolyamra, az tuti segit.

miért indítottam?Azért mert kíváncsi voltam más is van-e ilyen helyzetben.Vagy van-e valami biztos mód!

Menjek pszichiáterhez?Majd meglátogatom unokanővéremet.Ez családi vonás úgy látszik.Neki sincs nyelvérzéke!Viszont szakmailag jó, és ezt nem ő mondta.

Kérjek nyugtatót?Sosem.Nem fogok gyógyszeren élni.Bár úgy látszik, hogy neked ez lenne a megoldás.Savarin ped családba születtél?Gratulálok, ha ez a megoldás!A köv lépés meg a gyógyszerfüggőség?Jöhetnél a helyemre!Egy több nyelven tudó egészséges pedagógusnak úgyis több az esélye.

Én végig hánytam a szakmai szóbelit (előtte utána) mert már annyira meg akartam csinálni.

Rengeteget tanultam rá naponta 4-5 órát munka gyerek mellett huzamos ideig. Nekem az nem ment.

Sima nyelvvizsgám megvolt, szakmai írásbeli rögtön. Szóba meg bénáztam 4.re mentem át. De iszonyú sok tanulás, akarat állt mögötte, hidd el.

Rengeteget olvastam, filmet néztem hanganyagot hallgattam.

Nem tudok mást javasolni, mint kitartás próbáld meg ha nincs rá keret saját erőből. Olvass sokat próbálj filmeket nézni bővül a szókincsed, gyakorolj a net tele van feladattal.

Muszáj megcsinálnod, hisz rengeteg munkanélküli tanítónéni vár úgy a te állásodra hogy mindene megvan... Szomorú tény de ez van.

hát a szóbeli olyan 50% körül szokott sikerülni, de az írásbeli megfog!Besokkolok.Ennyi!Hónapokkal előtte hányinger, hasmenés meg ilyenek.A testem is borsózik, ha a nyelvre gondolok.És ez nem csak egy nagy szó.Tényleg végig libabőrös vagyok.És ha ezt nem látjátok, nem hiszitek el.

Én sem hinném.Sosem hittem volna, hogy ez velem is előfordulhat.

Így most már nem értem mi célod volt a topikkal. Aki nem azt mondja, hogy szegény, szegény, tényleg rossz az oktatási rendszer, az ellenséges? Ha egy nap nem fog már érdekelni a napló írás (ami valljuk be nem szórakoztató), akkor azt sem csinálod meg?

Mindegy...

Sok sikert!

Ha meg mégsem megy, akkor remélem zárosan kivágnak az iskolából.

Még annyit, hogy pedagógus családba születtem. Gyerekkoromban mikor engem nem érdekel egy tantárgy, akkor anyám megmondta, hogy bár ő irodalmat tanít, de ha nem tudná mit jelent a kétéltű az ciki lenne még akkor is, ha nem biológia szakos.

Ja mellesleg van egy grafos diplomám, zongorázom is.

De mindegy.

Ha megfigyeltétek a pszichében indítottam el.

Nem véletlenül.A kedves hozzászólóknak, akik nem ellenségesek, köszönöm, akik meg ki szeretnének oktatni, azoknak is.Valamilyen szinten igazuk van, de ezzel a helyzettel nem tudok mit kezdeni. Tisztában vagyok a pro és kontrával is.De ugyanúgy nem látom rózsásabbnak a helyzetet.

Lebuknál a vásárolttal ha be kéne mutatni, lehet hogy jó minőségű nyomtatóval csinálják, de van egy csomó biztonsági cucc rajta ami nem látszik...

Ha csak nem egy olyan helyen veszed ahol ahol "igazit" adnak teljesítmény nélkül...

A gyereknek még színezni kell, felnőttnek meg már ezt magának kell tudni.

Ha tényleg egy nyelvhez sem tudsz úgy hozzáállni, hogy megtanuld, akkor lásd be, hogy mellélőttél, és ennyi. Amíg nem vágnak ki azért, mert nincs diplomád dolgozol tanítónőként, aztán meglátod mihez kezdesz.

Megvenni nem akarom, attól azért becsületesebb vagyok.Ráadásul, ha lebuknék akkor a szakmait is elvennék, ha jól tudom.Ez azért nem éri meg!Legalábbis nekem!

Meg azért könyörgöm kicsiket tanítok, folyamatosan a tisztesség meg ilyenek a téma közöttünk, mert szeretném, ha a "gyerekeim" becsületes felnőttekké válnának!És sajnos sokan a családból nem úgy hozzák az ilyeneket, mint anno én!

khehh

"Sok mindent megtanultam már. Olyat is amihez semmi közöm nem volt."

Akkor ez most nem igaz? De igen. Az kevésbé. A felnőttséghez szerintem hozzátartozik, hogy belátom, hogy muszáj, megtalálom magamnak az okot, hogy miért is jó az nekem.

Ha azt mondod, nem tudod, tuti, hogy úgy lesz. Ha meg azt, hogy igenis tudod, és tudni is fogod, akkor meg úgy. Baromira hozzáállás kérdése.

De itt még csak kifogásokat hallottunk.

Ha valami kell ahhoz, hogy elérjünk egy célt, akkor basszus, igenis küzdeni kell érte, bári áron. Vagy fel lehet adni, de akkor sosem érjük el a célt.

Ha vesztesnek hiszed magad, tuti, hogy az is vagy.