Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Novemberi népszokások cikk

Novemberi népszokások

Neve a latin „novem” = kilenc szóból ered, ami a görög „ennea”, „enneva” származéka, ez viszont a „neosz-neá”-ból eredt, jelentése: „új, félig felnőtt, tapasztalatlan” – amely megnevezése a jobb kéz gyűrűsujjának. Más néven Szent András havának, nyilas havának, enyészet havának vagy őszutó hónak is nevezik.
Novemberi népszokások

Novemberi jeles napok:

November 1. - Mindenszentek napja (latinul: Festum omnium sanctorum):

A halottak kultuszát szolgálja.

A 4. századból ered, amikor is Szent Efrém és Szent János május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ülték meg Mindenszentek napját. E nap neve a görög egyházban ma is a Szentek Vasárnapja.

Majd a 8. században május 13-ról november 1-jére tevődött át mindenszentek ünnepe, azért, mivel november 1. volt a kelta év kezdete, amikor halotti áldozatokat hoztak az elhunytak tiszteletére. Angliában már a 8-9. században közünnep volt, de a francia Egyház csak a 9.- 10. század óta ünnepli, amikor is megerősödött az Egyházban is a kelta elem, akkor a maguk ősi ünnepét – persze átkatolizálva – áthozták a katolikus egyházi évbe is.

Végül 835-ben Jámbor Lajos császár hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és a Mindenszentek ezek után az egész kereszténység ünnepe lett.


November 2. - Halottak napja:

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez a nap Sz. Odiló clunyi apáttól ered.

Ilyenkor szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek. A család minden tagja gyertyát gyújtott a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban.

Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.


November 11. - Márton napja:

316-ban született Pannóniában. E nap volt a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. A pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőket mondtak és nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizve azt, tavasszal az állatok kihajtásánál használta.

Dologtiltó nap volt. Tilos volt e nap mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

Helyette lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessenek, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. A hiedelem szerint Márton az új bor bírája, mert ilyenkor már iható az új bor. E nap vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."

Időjárásjósló nap is: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."

Ha a Márton napi lakomán elfogyasztott lúdnak fehér és hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha pedig barna és rövid a csontja, akkor sáros.


November 19. - Erzsébet napja:

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231).

A legenda szerint rózsává változott mikor atyja kérdőre vonta a szegényeknek a kötényében vitt alamizsna miatt.

Időjárásjósló nap is volt, ha ezen a napon havazik, úgy mondták: Erzsébet megrázta pendelyét.

Ez a nap az őszi munkák zárónapja.


November 25. - Katalin napja:

Szent Katalin a házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, az egyetemek védőszentje, a kerék (vértanúságának eszköze) miatt a fuvarosok, kerékgyártók, fazekasok és molnárok is tisztelték. A IV. században élt, hitéért mártírhalált halt.

Időjárásjóslás is kötődik e naphoz:

„Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”

E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak. Mezítláb ágakat loptak a fákról, amelyet vízbe tettek, s ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. Ezt az ágat katalinágnak nevezték.

De a legények is praktikákhoz folyamodtak, pl. párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.


November 30. - András napja:

A keleti egyház védőszentje, az I. században élt. A néphit szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, az ilyen keresztet ezért andráskeresztnek nevezik.

Ez a nap a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Szent András napján a legény vagy leány egész nap böjtöl, csak 3 szem búzát és 3 korty vizet iszik, imádkozik, s akkor ékkel megálmodja, hogy ki lesz a párja. 

A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett különböző praktikákat elvégezniük:

- ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.

- gombócot főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.

- amely irányból hallották a kutyaugatást, abból az irányból várhatták leendő férjüket.

- ólmot olvasztottak, majd azt vízbe öntötték, a megolvasztott ólom vízbeöntés utáni alakzata megmutatta a leendő férj foglalkozását.




Írta: tinendo, 2009. november 4. 16:03
Fórumozz a témáról: Novemberi népszokások fórum (eddig 3 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook