Nevelhetetlen gyerek (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Nevelhetetlen gyerek
Erre: figyelj rám. Én nagyon szeretlek és szeretek veled játszani, de amikor igy viselkedsz akkor nem jó egyikünknek sem. Várjuk meg mig megnyugszol. - megkérem, menjen be a fürdőszobába, mossa meg a kezét és arcát vizzel és próbáljon megnyugodni. Utána folytatjuk. Bevált.
Az, hogy otthagyom? Egy gyerek még nem tud különbséget tenni abban hogy ez csak ijesztés....
Ilyet egyetlen gyerekkel sem lehet megtenni... TILOS. Azt fogja érezni, hogy eldobták....
"Vagy csak simán megmondja neki, hogy ilyen hisztis gyerekkel ő nem játszik és otthagyja."
Csupán helyrajzi kérdés, de a cikk írója amikor azt írta, hogy otthagyta a gyereket valahol, szinte az egész fórum egyöntetűen ki volt akadva. Hogy lehet otthagyni egy gyereket egyedül?? Hogy lehet ilyen drasztikusan nevelni valakit?? Apósodtól sem áll akkor olyan távol ez a dolog szerintem - persze senkit sem szeretnék becsmérelni, még véletlenül sem.
Mellesleg szerintem egyáltalán nem rossz nevelési módszer egy kicsit megijeszteni a gyereket. Ha igazán szeretjük, már pedig miért ne szeretnénk, úgy sem hagyjuk ott sehol. Egy 2-5 éves gyereknek távolságot jelent a 2-3 lépés is. Velem is megcsinálták nem lettem lelki sérült,sőt barátnőm is megcsinálta a kisfiával ő sem lett az.
Bocs. Amúgy akinek van gyereke, szívesen veszi a jó tanácsokat. Amióta gyerekem van, erről szól minden: ki tud jó módszert alvásra, hasfájásra, fogfájásra, hogy szoktassam le az éjszakai evésről, stb. Ez erről szól. Én sokszor kaptam már jó tanácsot, amit megfogadtam és be is vált, nagyon sokszor. Mikor üvöltött az autóban, rengeteg tanácsot kaptam: tegyek be baba cd-t, magasítsam az ülést, hogy kilásson, adjak neki kaját, stb. És voltak jó tanácsok, hidd el!
És természetesen neked még egyelőre csak véleményed lehet, később ez változni fog!
igazad van
én magamon azt tapasztalom, hogy a féltés miatt nehéz megtalálni a szigorban és a tiltásban a megfelelő mértéket.
Ezzel is egyetértek. Én olyan dolgokra gondoltam, ami egyértelműen rossz és el lehet kerülni: verés, veszekedés, ordibálás, állandó szidás, mindentől tiltás, szeretet nem kimutatása, meg nem értettség, kevés foglalkozás, kevés közös játék, túlzott szigor, a testvér dicsérete, hogy bezzeg ő menyivel okosabb, ügyesebb, stb.- ezt én évekig hallgattam és el is hittem, hogy én rossz vagyok, kevesebbet érek, és őt jobban szeretik. Pedig ő csak más volt, engem nem értettek meg.
És ezeket el lehet kerülni, vagy ezt sem így gondoljátok?
biztos, hogy lesz :-)
lesz majd időszak amikor a féltést is személyes sértésnek és gonoszágnak veszik. És majd felnőtt fejjel értik meg.
Törekedni mindenképpen kell is, hogy az ember a legjobbat hoza ki magából- de ne hogy azt hidd, hogy a te gyerekednek nem lesz negatív emléke rólad.
Ez önámítás.
Én nem vagyok szent, nem is mondtam ilyet. Attól még lehet törekedni a helyes viselkedésre, amiben nem szerepel semmilyen bántás. De úgy látszik, sokan nem értenek ezzel egyet, kár. :(
Persze, hogy lesznek nagyobb törések, de szeretném, ha nem a szüleitől kapná a legnagyobbat. Nekem a mai napig anyu nemtörődöm viselkedése és bántó szavai fájnak a legjobban, jobban, mint akármilyen szerelmi csalódás, iskolai kudarc, stb.
Akkor egyértelműbben fogalmazok.
Sulyos figyelemzavaros hiperaktiv. diszlexiás, diszgráfiás, értelmi fogyatékosság határa felett nem sokkal az IQ-ja.
7 évesen diagzózis. Ritalinnal kivánták volna kezelni. Nem engedtem (csak kb. 3 hónapig)
Szentek nem léteznek ! Csak emberek, akik többet, kevesebbet hibáznak.
Nagy valószínűséggel egy gyerek életében jóval nagyobb hatású törések, kellemetlenségek is lesznek mint egy-egy popsiracsapás 10 éves korában.
Más a cél, amit el szeretnénk érni, és más az, amilyenek vagyunk. Persze az élet arra való gyakorlat, hogy a kettő közelítsen egymáshoz...
Sok sikert!
Messzire vezet a téma...
Az egész liberalizáció, és globalizáció gyökereihez, az 1700-as évek végére...
De hagyjuk...
Anyósomat látom, hogy mindig a fiai mellett áll, de akkor is, amikor a sógorom 9 éve nem képes befejezni az egyetemet. Mert cseszik komolyan foglalkozni vele. Anyósom meg csak mondja, hogy okos vagy kisfiam, és hülyék ezek a tanárok... És az a vicc, hogy előbb utóbb csak elvégzi, és akkor az nyer szerintük igazolást, hogy tényleg ő volt okos, és a tanár hülye..
Lehet így is nézni a világot, de én ennél szigorúbb anyagból vagyok sajna gyúrva, bár nem csak a gyerekkel, hanem magammal szemben is... Nem érzem úgy jól magam, ha néha nem "kapok pofont". Nekem az megtisztulás, tükör.
Egy ideig viszont én vagyok a tükre a gyereknek. Aztán meg a világ lesz...
Tudtam, hogy ezt fogod írni, hogy túl ideális ez a kép. Lehet, hogy igazad van, de azért törekedni lehet rá, nem?
És úgy kérdezted, hogy szerintem szóval nem lehet megbántani? Én ezt úgy értelmeztem, hogy mindenképp benne van szerinted a pakliban, hogy valahogy megbántom, ha nem veréssel, akkor szóval. Én igyekszem elkerülni mindkettőt és ezt tényleg komolyan is gondolom. És a cikkíró mindkét hibát elkövette már 3 éves korig, azért ez mindenképp szomorú. Mert lehet szidni, fegyelmezni, nevelni egy gyereket bántó szavak nélkül is. Vagy szerinted nem?
Megmagyarázom:
Nem írtam, hogy verni kéne a SNI-s gyereket, én tudom a legjobban, hogy semmi értelme. Egyébként ez egy gyűjtőfogalom, megintcsak sok dolgot takarhat...
Azért, mert valamivel szemben kétséget támasztok, még nem azt jelenti, hogy a verést tartom megoldásnak, csak Te már rögtön úgy válaszolsz, mintha azt mondtam volna...
De az tény, hogy olyan dolgokat tudnak produkálni, ami nehezen értelmezhető, minden - egyébként jó nevelési elv - ellen való, és nem értherő...
Nekem fél év vizsgálat kellett hozzá, hogy valamelyest megértsem, mi miért van, de még a pszichológus se tudott vele mit kezdeni az elején...
Nem mondtam, hogy szavakkal bántod.
Kérdeztem valamit.
Te hellyel-közzel válaszoltál is.
Minden Ok.
A helyzet meg az, hogy ne haragudjatok, de nem hiszem el, hogy valaki úgy él egy életen át egy másik ember (gyereke) mellett, hogy sohase bántja meg...
Már csak azért, mert emberek vagyunk, és nem szentek, legalábbis egyenlőre...
Ez persze nem ad felmentést bármiféle durva kihágásra, csak megjegyeztem.
Ez a csöpögős kép olyan messze van a mai valóságtól, hogy hajaj.