Negyvenesek, ötvenesek beszélgessünk az ifjú éveinkről! (beszélgetős fórum)
Hihi, hogyne! A vetkőzős tollnak hívtuk. DD
Tedd el, nehogy elkeveredjen!:))
Sziasztok!
Tegnap voltam a szüleimnél,és megláttam apám fiókjába azt a golyóstollat, amin egy nő van,ha lefelé fordítom lemegy a fürdőruhája:)) Emlékeztek ilyenre?
Jó reggelt, kellemes napot, hetet mindenkinek.
Tegnap két jó filmet is láttam.
1. Mindörökké szerelem
2. Más világ
Első szerelem, első kocsi, ezek megmaradnak. 2015-04-11 06:31
'90-91, fiunk 4-5 éves volt, elvittek rokonok a nyaralóhelyre, ahol 2 hetet terveztünk. Rokonságban esküvő készült, az első hetünk végére esett, de mivel messze voltunk, és kocsi híján nehézkes az el-visszautazás, úgy gondoltuk, kihagyjuk.:(
Akik elvittek, ott aludtak,másnap készültek haza. Eközben a gyerekünk járkál a kocsi körül, és mondogatja:xék ezzel a szép pirosz ótóval mennek hazsáig, de jó lesz nekik-
Meghallottuk férjemmel, közelebb mentünk.Gyerek játszik, majd újra elmondta.
Na, nem húzom; Mi is hazajöttünk velük, és mivel ez vasárnap volt, amit kellett átbeszéltük.
Eredmény: hétfőn bankba férjemmel, délután ő Apukájával a kereskedésekbe.
17 óra körül be is gördült a 4 emeletes ház elé az első autónk, a jellegzetesen seszínű Trabant, amivel muszáj volt többször beállni, hogy végül a gyerek az ablakból rálásson.:)) Öröm határtalan! D
Így aztán elmentünk a másik városba, a rokon esküvőjére is. Szertartás után lakodalom helyszínére vonulás, sok BMV, Ford, Wolksvagen között. De sebaj, sőt! DDD
A csúcs mégis az volt, mikor estefelé a gyerek kint sétál nagynénémmel, és büszkén mutatja neki: ott azs autónk!
-Melyik, Ferike, mutasd !
-Hát ott, azs a legszebbik.- mondta a drága gyerek, és rámutat a sok igen márkás ,fekete és ezüstszürke autó között a jellegzetesen seszínű, de imádott drága Trabantunkra!
És lakodalom ide vagy oda, már 21 órakor vonult, hogy ő a kocsiban alszik.:))
Abban a legszebben.....
Ez igen ifjú, óvodás életemből: Szüleim mentek az Önkibe ( így hívták akkoriban az önkiszolgáló boltokat), és mikor fizettek szólt a pénztáros, hogy még x forint, mert itt volt Évike, "vett" csokit, és azt mondta, Apukám majd kifizeti.
Otthon elbeszélgettek velem, leszűrtem a lényeget: csak pénzért szabad bármit venni a boltban.
Következő alkalommal a Vasedény árusítója állította meg valamelyik szülőmet: adják már oda az x forintot, mert Évike kért ennyit, csokit akar venni, de anyukája azt mondta, pénz nélkül nem szabad vásárolni.( aranyos a gyerek, persze, hogy adott)
Megint beszélgetés, a lényege: anyutól, vagy aputól kell pénzt kérni, ha csokit akarunk venni, nem idegentől, hiába látom úgy, hogy a Vasedényes néninek sok pénze van.
Legközelebb a Bírósági tárgyalóba kopogtam be, tárgyalás közepén: Apu, adjál már pénzt, csokit akarok venni.
Most furcsának tűnik, de ez 1961 körül volt, egy nagyközségben, ahol mindenki ismert mindenkit (némi túlzással), és az ilyen kisgyerekek is 5-6 évesek is járkálhattak az utcán, szülő nélkül.
Jó volt az. :)))
Na, ha lassan is, de végül felfogtam, hogy működik a csokivásárlás.
Tudom ezeket, de volt Kaloderma dezodor is, dollárboltban lehetett venni.:))
Valaki? Nem. :((
Hú, rajtam vagy 15 éve nem volt karóra, eszemben sincs, hogy felvehetném, pedig van egy nagyon szép órám.
Ez már a mobil telefon és a számítógép előtt ülés hozadéka valahol.
Így hogy írtad,dereng valami, de nem emlékeztem hogy ez dezodor:))
És a válltömés? Volt hozzá díszes ziherejsztű!:))))