Nagyon el vagyok keseredve (beszélgetés)

Értem, akkor a gyerek még tényleg csak annyit tehet, hogy rendesen tanul.

Nem mehetsz el mellékállásban vállalkozónak?

Kipróbálhatod eleinte maszekban, adószámos magánszemélyként, ennek nincs kockázata. Aztán ha van már néhány ügyfél, válthatnál vállalkozóra, a jelen munkahelyed mellett mellékállásban.

Úgy ahogy mondod, még nincs kész. Egyetemre jár. Kérdezhetnétek, hogy miért nem dolgozik a tanulás mellett? Mert most olyan az eredménye, amire egy kevés (de akkor is nagy öröm!) ösztöndíjat kap és kollégista, mert ha nem 4 felett lenne az átlaga, akkor egyetem sem lenne, mert kollégiumot sem kapna. Az albérletet nem tudnám kifizetni.

Igen, ezen gondolkodtam, de az azt jelentené, hogy a nap 24 órájából maradna kb. 7-8 és a hétvégéim is foglaltak lennének.

Hány éves az az egy szem gyermek, hogy még mindig érte kell hajtanod? Még nincs "kész", nincs végzettsége?

Keress valamit, és ezt a mostanit te is mellékállásként űzd.

Már pár hónapja nagyon feszít, idegesít egy dolog. Nincs már 10 évem a nyugdíjig, de lassan nem lesz munkahelyem. Nem arról van szó, hogy rosszul dolgozom, folyamatosan dicséretet kapok. Csak megy tönkre a "cég" és ezt én látom a legjobban, a gazdasági vezető vagyok. Akik tehetnének valamit, azok csak elvannak, nekik ez csak mellékállás.

Sajnos úgy látom, ilyen idősként már nem kellek a kutyának sem. Ha pedig igen, akkor a fizetésem töredékét kapnám meg. 2 főiskola, mérlegképes és sorolhatnám, milyen felsőfokú képesítéseim vannak, de úgy látom, ezek nem érnek semmit, lehúzhatom a budin. A jóval kevesebb pénzt bevállalni nem tudom, mert felvettünk hitelt és a munkabér csökkenés esetlegesen a hitel egy összegben történő visszafizetését is eredményezhetné. Az pedig végképp nem menne. Szigorodtak a szabályok, a határon voltam a fizetésemmel, hogy megkapom vagy sem a kölcsönt. Hiába fizetem a moratórium ideje alatt is a hitelt, nem tudom, mennyire számít.

Menjek el sokkal kevesebbért és vállaljak mellette másodállást? Így sem "élek", jóformán semmit nem költök magamra, folyamatosan spórolok és még egy kis szabadidőm se legyen? Az egy szem gyermekemért hajtok, szeretném, hogy neki mindene meglegyen, de nem könnyű egyedül. :(

Igen, ide jöttem picsogni. Pedig alapvetően egy pozitív ember vagyok, de mostanában annyi stressz ért, hogy most valami elszakadt bennem, teljesen a padlóra kerültem. Vidéki városban dolgozom, ráadásul a régió foglalkoztatási szempontból egy nagy nulla. El nem költözhetek, a szüleimet kell segítenem. Nem tudom, mit tegyek, de most egy ideje csak hullik a könny a szememből.