Munkahelyi stressz a nagyfőnökkel, hogyan oldjuk meg? (tudásbázis kérdés)

szerintem ertheto, ha o megbecsult ember a munkahelyen, akire szamitanak, a fonok pedig egyszercsak megtudja, hogy allast keres mashol. tulreagalja, bar nem irtad, milyen viszonyban vannak

gondolom nem egy multi, ezer emberrel, es baratibb, kozvetlenebb, bizalmas a viszonyuk

ha a parod valtani akar, akkor ne csodalkozzon, ha ezt nem veszik jo neven. ha nem akar mas munkat keresni, hanem maradni akar, mondja azt a fonoknek, elhivtak egy megbeszelesre, munkat ajanlottak neki, de o maradni akar, mert itt erzi jol magat. akkor meg van oldva a problema

ha pedig meg keresgel es valtani akar, akkor ne csinaljon semmit. ahogy leirtad, a fonok stresszesebb, mint o :D

Atya ég.

Utána meg az anyukáját, hogy nyugtassa le a fiát. Vagy az anyósod hívhatná a főnököt.

Ne viccelj már.

Nekem Magyarország nem poros :) Sőt a férjemnek sem, pedig ő nem is magyar.

Nem tudok itt kivel beszélni erről , a barátnőimet nem akarom ezzel zaklatni.

Ha nincs válasz, akkor ennyi.

Majd elmúlik neki a hisztije, felesleges rugózni rajta.

Ha NÉMETORSZÁGRÓL beszélsz a besttel kapcsolatban, akkor meg pláne nem értem ezt a gyerekes viselkedést. Nagyok vagytok már ehhez, intézzétek felnőtt módjára. Különben is, mit tudnánk mondani neked innen a kis poros országunkból?

Tudom, hogy gyerekes dolog az egész , de nincs semmi jobb ötletünk .

Ma bent volt nála a fèrjem, s csak annyit mondott, hogy benne csalódott, de a miértekre nem volt válasz, pedig többször kérdezte a párom.

Ha a munkájával lenne gond , azt meg kellett volna mondania.

De erről szó sem lehet , mert a párom az országos bestben van ( és itt Németországról beszélünk ) , és az, hogy a cég jól megy , az nagyban az ő és csapata érdeme.

A főnökkel idén Budapesten is volt, és ha mi voltunk Mo-on mindig hozni kellett neki szalámit, paprikát, stb.

Az utóbbi három év karácsony másnapját is együtt töltöttük családostól. Ő, mi, és még három másik főnök.

Nos , ilyen volt ezelőtt a kapcsolatunk . Nem, nem kimondottan baráti, mert azért valamennyi távolságot mindenkivel tartott, de jó volt .

Miért kellene leülni a főnökkel és elmondani neki, hogy ki akart lépni, stb.?

Ő egy munkaadó, nem a házastársa, nem kell indokolni, hogy miért akarja ezt tenni vagy bármit tenni.

A feleségnek meg végképp semmi köze az egészhez! Ez nem suli, hogy Pistikének az anyukájának be kelljen menni és rendezni a történteket.

10 éve ott dolgozik? Akkor gondolom 30 felettiek vagytok. És olyan nehéz egy ilyet rendezni? Mint az ovi...

Miért kell azt gondolni, hogy a főnök ezt tudta meg? Lehet, hogy teljesen másról van szó, és az is lehet, hogy nem is a férjeddel van gondja. Esetleg azt meg kérdezheti, hogy velem van e gondod? És ha igen, akkor kérdezze meg, hogy mi a problémája, de az, hogy menjen be és töredelmesen valljon be mindent és kérjen elnézést, majd nyalizzon, hogy ő mennyire szeret itt dolgozni, stb....

Röhejes...

De mit lehet tenni egy ilyennel? Múlt héten még sírt is az irodában...

Hogyan lehet visszanyerni a bizalmat? Vajon lehiggad egyszer és hajlandó lesz beszélni a férjemmel? Vagy kirúgja inkább és fizet egy csomó végkielégítést?

Mi csak annyit szeretnénk, hogy nyugodtan mehessen dolgozni!

Volt benn nála ma a férjem és nem mondott semmit! Pedig többször is kérdezte, hogy mi a baja vele. Arrogáns volt és nem válaszolt, ennyi.

Nem lenne kötelessége beszélni?

sajnos nincs olyan, hogy pótolhatatlan ember.

nekem is mindig ezt mondták anno, és ugyan még megvagyok a melóhelyemen, de bármikor tudnának pótolni, mindent megoldanak. a főnököket csak az érdekli, hogy minden menjen, mint a karikacsapás, hogy milyen áron, esetleg betegen bejárva, vagy családi probléma, ez nulla. bárki repülhet, és hoznak helyette mást, vagy a megmaradt többi kollégára löcsölik rá a munkát. legalábbis nekem sajnos ez a tapasztalatom.

Pótolhatatlan emberekkel tele vannak a temetők.

Üljön le a főnökévvel, és mondja el őszintén, hogy mit érez, és mit miért tett.

Csak annyit tud tenni, hogy őszintén elnézést kér. Mondja el, hogy megérti, a főnököt, hogy elárulva érzi magát, megbánta és nem is keres azóta másik helyet, viszont örülne neki, ha új feladatokat kaphatna vagy másik területen is kipróbálhatná magát. Bármennyire is nehezére esik ez a férfiaknak, szerintem ilyen szituban muszáj beszélniük az érzéseikről is.

Valószínű, hogy a kapcsolatuk ha rendeződik is, sose lesz már a régi és a főnök előbb-utóbb fog találni magának új bizalmast.

Az egyenes út az lenne, ha négyszemközt leülne a főnökével beszélni és elmondaná, hogy az a feladatkör amit ellát nem elégíti ki és igen, már körülnézett és keresi a lehetőségeket.

Ez a helyzet csak még jobban fog mérgesedni, ha nem szól és úgy tesz, mintha nem róla szólnának a főnök kétélű megjegyzései.

A konkrét szituációt, erővonalakat, kapcsolatokat csak Ti ismeritek, így tanácsot adni elég nehéz is volna.

De ha 10 éve van jó pozícióban, pótolhatatlan munkaerőként, akkor nyilván van olyan talpraesett, hogy ebbe a szituációba sem törik bele a bicskája!

A főnök is méltányolni fogja a nyíltságát és őszinteségét és a főnök válláról is leesik a mázsás súly, ha tiszta vizet önthetnek a pohárba.

Szerinted hogyan hitetheti el vele, hogy ne gondolja, hogy mostantól állást keres?

Mert ez nem így van, szereti a munkahelyét , nem küldözget önéletrajzokat, ez a múltkori ha lehet mondani véletlen volt.

Mindig minden kiderül.

Érdemes beszélni a főnökkel, mert így csak mindenkiben tüske van. Nyíltan álljon elé és mondja el, hogy sejti, hogy a fülébe jutott a kilépési szándéka, de lássa be, 10 év után ez érthető. Ő is ki akarja próbálni magát új helyen, új feladatokkal. Szeret itt dolgozni, de 34 évesen nyilván nem a nyugdíjig eltartó állásra vágyik.

Ha nyíltan beszél, a főnök talán még elő is lépteti vagy új feladattal bízza meg, hiszen meg akarja tartani majd.

A férjem egy nagy cégnél dolgozik vezető pozícióban, több , mint 10 éve , nagyon megbecsült dolgozó. Volt (?).

Mégis úgy érezte, hogy most 34 évesen talán váltania kéne. Volt egy cégnél októberben megbeszélése, jól is alakult, de anyagiak miatt maradt a jelenlegi munkahelyen.

Október óta a vezér, akivel addig nagyon jól kijött, hirtelen megváltozott, kerülte a férjemet, sőt egyszer azt is a fejéhez vágta, ha akar, menjen, nem áll útjában. Pedig előtte gyakran mondta , hogy ne hogy itt merje hagyni, mert pótolhatatlan .

Ma egy másik vezető alkalmázású beosztott megkérdezte a főnököt, hogy miért olyan rideg és szomorú mostanában. Erre az a válasz jött, hogy valaki hazudott neki és akkorát csalódott benne, hogy még a karácsonyi vacsorát is lemondta , hogy ne kelljen ezzel a személlyel egy asztalnál ülni.

Összesen hatan lettek volna a vacsorán, és a férjem az egyetlen akivel nem beszél. Tehát benne csalódott . Valószínűnek tartjuk, hogy fülébe jutott, hogy ott akarta hagyni a céget.

Szar a helyzet, mert látom a férjemen a feszültséget, az lenne a legjobb , ha minden a régi lenne.

Mondtam, hogy beszéljen a főnökkel, különben csak őrlődik és én is.

Szerintetek? Az elveszett bizalom még visszaszerezhető?