Mit tennél, ha elmulasztottad volna az igaz szerelmet, de most visszakaphatnád? (beszélgetős fórum)
Kívülállóként mindig okosabb az ember. Én 15 éves voltam mikor megismertem az ex páromat. Az elmúlt 11 évben többször sodort össze és szét a szél minket. Legutóbb 2.5 évet voltunk együtt, 1.5 éve szakítottunk. Nem találtam a helyem, mindenhol Öt kerestem és azt hiszem Ö is ugyanígy volt. Csak makacs emberek vagyunk...és annyiszor kudarcba fulladtunk már! Külföldre "menekültem", 9 hónapja élek a jelenlegi párommal, de minden nap gondolok rá! Várom/tam a csodát, hátha megkeres, de vhol tudtam hogy ez nem fog megtörténni. Inkább alkalmi kapcsolatokba menekült. De nemrég megtudtam, hogy egy ideje állandó kapcsolata van, talán tovább is lépnek. Nagyon fáj... Még mindig él a remény bennem, hátha egyszer..
Megragadnám az alkalmat. Egyszer az életben neked is kijár.
-ÁÁÁÁ-ilyen csak a népmesékben van, ami anno széjrólszájra terjengett...tudjátok..
ez nagyon zavaros, mert akivel élek, a férjem/párom,ő is a szerelmem, de közelsem az első.
Ha találkoznék egy úgymond elmúlasztott szerelmemmel???-akkó meg mi van???
Ennek csak akkor van létjogosultsága sztem, ha nem vagy szerelmes.
Belekapaszkodnék mint haldokló az utolsó reménysugárba...
Az én helyzetem is hasonló. 10 év után futottunk össze, és azt a villámcsapáshoz hasonló érzést sosem felejtem. Hozzáteszem a párjával volt az ominózus alkalommal tehát nem kerestem volna, de Ő megtalált. Hosszas beszélgetések után megegyeztünk az alapelvekben és már lassan 2 éve együtt vagyunk. Állítom minden olyan mint régen. Sőt meg merem kockáztatni talán még jobb is.
Tényleg eldönthetnéd,h kit vagy mit akarsz.Nem ítélkezek,de mindent és mindenki tönkre fog menni,ha ezt így folytatod.a férjeddel szerencséd van,h nem tekeri ki a nyakadat.
Maradjon mindenki a fenekén.Gondolj át mindent,sok idő telt el.
az időt megszépiti azt ami volt s talán olyat képzelünk bele ami sosem létezett.... amit elmulasztottunk azt nem biztos hogy érdemes visszaforditani....hisz azota mindenki változott valamilyen irányba!!! Sajnos tapasztaltam , nagyot lehet pofára esni
A másik fél hogy áll hozzá , mindent feladna érted(értetek)?????
Mindenképpen megragadnám a lehetőséget.
Teljesen igazad van!
Egyebkent ez a "visszakaphatnad" nem tiszta fogalmazas. Mert mit kaphatnal vissza es mikor? Mivel mindenki valtozik, ezert nem biztos, hogy az igaz szerelem lenne evek mulva is...
Én két kézzel kapnék utánna;-)
Én biztos,hogy nem házasodtam volna össze olyan emberrel,akit nem szeretek tiszta szívemből. És mivel azzal élek,akit a legjobban szeretek, az a másik már rég nem számít! Két embert pedig nem tudok egyszerre szeretni.
Szerintem nem véletlenül találkoztatok ismét. Oka van, mint mindennek. Ha az érzés még mindig megvan és igen mélyről(!)tudatosul,akkor ez az a pont az életben, amikor csak magunkra szabad gondolnunk!!
Szerintem nem véletlenül sodródtatok el egymás mellől.Vannak olyan kapcsolatok/emberek akikkel az emlék és a remény sokkal szebb és elfogadhatóbb mint a mindennapi szürke hétköznapok....
Sztem majdnem mindenkinek lehetne egy ilyen akit felruház különböző tulajdonságokkal de ha beleugrana rá kellene, hogy jöjjön az emlék sokkal szebb mint a valóság.Tovább kell lépni, egyszer már megtetted...Vajon miért? Sztem csak ezen kell elgondolkozni, és magad is rájössz a válaszra.
De könnyű így észt osztani, azért marhára nem irigyellek.Nézz szét a jelenlegi kapcsolatodba, mert ott lehet vmi probléma, hogyha megint nyitni tudtál a régi felé.
Én is így gondolom...valami nagyon hiányzik az életemből....de sajnos túl bonyolult a helyzet..., a szerelem elmúlt, viszont én már... nem szeretném felkavarni az álló vizet...rengeteg melóval elfoglalom magam...és csak semmi érzelem, csak az eszemre halgatok. :)
Nekem volt egy pasim kb 5 evvel ezelott.O nos volt nekem meg persze volt baratom rajta kivul.Sutyiba talalkozgatunk,aztan ez igy ment kb 3 honapig amior is en majd nem bebuktam a baratom elott,es mondtam neki hogy fejezzuk be ezeket a talalkozgatasokat...
Aztan lattam rajta hogy neki valahogy nehezebb volt a szakitas akkor mint nekem.Aztan vege lett,sokaig nem is lattuk egymast.En kulfoldon voltam,ok kozbe elvaltak...
Tavaly meglattam,es nem hiszitek el,hogy annyira hianyzott hogy erre soha nem gondoltam volna.Amikor ott volt,nem kellett pedig talan meg most is egyutt lennenk>most meg majd megevett a rossebb hogy milyen idiota vagyok,hogy elcsesztem akkor regen.A multkor enyhen alkoholos allapotomban a buliba meglattuk egymast,es csak bamultuk egymast,en erot vettem magamon es kihivtam.Ugy nezett ram,hogy arra gondoltam talan meg o is erez valamit?!De kint nagy makogasok kozepette elmondtam neki,hogy nekem meg most is nagyon fontos,amire o ideges lett es elment haza.aztan megtudtam hogy van egy kapcsolata,es nagyon szerelmes.
DE ha adott volna meg egy eselyt,es ugy kezdtuk volna megint mint eloszor,en nagyon tudtam volna szeretni!
Ó, én már az agyammal annyiszor elvesztettem a hitem a szerelemben! De mégis újra és újra szerelmes leszek, ha akarom, ha nem.
hát igen ez igaz,az se jobb ha sz.rba se veszi a párja a másikat,illetve nem is érdekli.
Az érem két oldala ugyebár :)
Igen,ez lehet néha kellemetlen,de inkább ilyen legyen,mint az ellenkezője.Az se jobb.
nem baj,csak néha nyomaszt,mikor megyünk vhova és mindenért ideges ha rám néznek stb. Azért ezt nem kéne úgy gondolom 8 év után már.Tudja,hogy milyen vagyok és nem kell a "nyakamba lógni" állandóan.
Én a helyedben ezen nem gondolkodnék.Ahogy írtad:szereted a párodat,ő is szeret,nagyon is (már ez is baj?),boldogok vagytok,a családod az első - nem értem,ez miért kérdés.
Nem tudom mit tennék és ez a baj. Mert pont most bukanntunk föl egymásnak megint,de nem tudom mit akar? Én szeretem a páromat és a gyermekemet(ő az életem értelme),csak sokszor az a bajom,hogy túlságosan is szeret a mostani párom-és néha ez zavar. Amúgy meg boldogok vagyunk,de hogy most fölbukkant a régi,úgyérzem még mindig nem tudtam elfelejteni.Ez bűn? Mindegy sztem úgyse lesz az egészből semmi,mert a családom fontosabb!És nekem ez az első!Ahogy jött majd elmúlik.(mármint az ex)
További ajánlott fórumok: