Mit tehetnék, hogy megmentsem a kapcsolatunkat? (beszélgetés)

Elengedem (ez bután hangzik) bulizni, csak hogy velem nem akar lenni :( nekem ez jön le. Menjen. Én is megyek. De ez így hol együttélés? Egymás mellett élünk már így lassan. De ezt nem értem... ha neki sem jó így, akkor mit akar, mert változtatni nem tudj, hogyan lehetne. Mindegy. Ez az én részemről a felelősség áthárítása.

Kőbányán élek. Semmi sincsen itthon a cukrászkodáshoz. Még egy nyújtófa sem :S

Szerintem meg pont olyan esetről van szó, amikor a srác szimplán nem bírja a hónapok óta tartó depit. Nem ő az egyetlen, aki ezzel így van. Ellenben én mégis úgy érzem, hogy a maga módján korrektül intézte a mondandóját, nem beszélt mellé, és röhögjetek ki, de úgy érzem, hogy tényleg szereti ezt a lányt, csak rohadtul elege van a letargiából. Sőt, nem így érzem, hanem biztos vagyok benne. A topic-indítón csak az segítene, amit ő maga is igen élesen lát, ha visszanyerné az önbizalmát, és ehhez bizony kell a meló.

Yousei, lökd félre a sötét gondolataidat (ez nem annyira nehéz, mint amennyire mindenki hiszi), és kapd a várost a lábad alá, ha kell, az összes cukrászdába kopogj be, de szigorúan jókedvűen(!), és ha nemet mondanak, akkor jöhet a következő cím. Be fogod vonzani hamarosan a megérdemelt munkát...

és hol élsz te? kezdj el maszekba sütni tortákat meg sütiket aztán majd csinálhatsz egy kis vállalkozást stb:d

amugy meg te se akarnál egy unott dinnyével élni ugyhogy értsd meg a pasidat és tényleg legyél vidám meg pörgős és ne depizz

ha ilyen lennél tuti hogy szivesebben lenne veled, buli meg sokféle van, ha haverokkal elmegy ide oda az még nem biztos hogy rossz a kapcsinak

Szia!

A különköltözést egyáltalán nem javaslom, mert az óriási visszalépés egy kapcsolatban és nem megoldás.

Azt írtad, hogy ki akar mozdulni a szürke hétköznapokból. Szóval akkor lehet, hogy csak általános rosszkedv uralkodik rajta a monotonitás miatt. És mivel pasi, ez rajtad csattan. (tapasztalat)

Amúgy szokott valahova eljárni kikapcsolódni? És te?

Szerintem beszéljétek meg, hogy ok, mindenkinek legyen egy szabad estéje, ő elmegy a haverjaival, te kimozdulsz a barátnőiddel. Nálunk ez bevált. Azóta néhány havonta, vagy ahogy kijön, tartunk ilyen csajos, pasis estéket, és ráadásul egy csomó helyre eljutottunk együtt is.

Igyekszem, ami tőlem telik!

De most ezzel elémállt, hogy külön elmegy bulizni (nem jár gyakran, én meg pláne nem), hogy kimozduljon a szürke hétköznapokból. Meg hogy elszürkült a kapcsolatunk :( Nem tudom, hogyan lehetne feldobni :(

Az írásodból azt látom, hogy leginkább az bánt, hogy a kapcsolatotok megromlott...amit teljesen megértek...szerintem mikor hazajön a párod, menj oda hozzá, öleld meg, bújj hozzá :) szerintem ő is örülne neki..ő is igényli sztem, csak hát pasiból van....ők ezt nem mondják ki...de sztem ezt párszor megcsinálod, meg mikor hazajön akkor legyen jó kedved, próbálj beszélgetni vele, hogy milyen volt a napja, hogy érzi magát, próbáld elmesélni hogy te mit csináltál...sztem ilyesmi kellene, hogy egy kicsit beszélgessetek többet mint eddig, meg hogy érezze hogy te ugyan úgy szereted :)

meglátod lelkileg egy kicsit összeszeded magad, és máris lesz munkád is :)

Hogy először béküljek magammal. Eléggé értéktelennek érzem magamat. Semmi nem jött össze eddig, amibe belekezdtem :(

lassan két éve leszünk együtt. Mondta, hogy ha nem szeretne, már elküldött volna, és ebben biztos van igazság, mert olyan személyiségű.

Mióta vagytok együtt?

Ülj le vele és próbáljátok megbeszélni ..... mit éreztek egymás iránt, mit gondoltok milyen a mostani kapcsolatotok, hogyan tervezitek a folytatást ..... stb. Ha ő nem partner a beszélgetésben vagy a változtatásban, akkor szerintem gondolkodj el, tényleg erre a pasira van-e szükséged .....

Sziasztok

Nagyon el vagyok keseredve :'( Nincsen munkahelyem, s a párommal is megromlott a kapcsolatunk. Munkát nem találok:( A barátom meg most ilyennel állt elő, hogy majd külön is elmegy bulizni, hogy kimozduljon a szürke hétköznapokból. De velem nem jön sehova :( Most is beszéltem vele, hogy akkor hogyan dobjuk fel a szürke hétköznapokat, erre mondta, hogy nem tudja. Meg szeretném menteni a kapcsolatunkat, de nem látnám, hogy ő igyekezne. Hazajön meló után, a kérdéseimre válaszol 1-2 szóban, és ennyi a beszélgetésünk az utóbbi pár hétben. Nem tudom, mitévő legyek. Már az is eszembe jutott, hogy hazaköltözöm anyumékhoz, és akkor megint csak heti 2-3-szor találkoznánk, és megint örülnénk egymásnak, úgy, mint régen. Erre mondta, hogy az nem megoldás. Mit csináljak? Ráadásul az is, hogy nem találok munkát... ez a kettő így sok.:(