Mit lehet tenni, ha az ember nagyon fél a gyerekvállalástól? (beszélgetős fórum)

Egyértelmű, hogy neki nem ez a véleménye az egészről, ő azt hiszi, hogy nagyon jó anya volt. De kezdjük csak el itt. Hol is van most? Én itt ahol lakom ő meg Pesten. Egy igazi anya ott van a gyereke mellett örök életében és tudja, hogy számíthat rá. Hát én tudom jól, hogy nem számíthatok rá semmiben sem, sose számíthattam, miért most változna meg???

Nekem magamnak is ez a véleményem, amit írtam, de nagyon sok más idegen embernek(akiket szinte nem is ismerek) ez a véleményük róla.

Nem volt egyedül. Ott lettünk volna neki mi a tesómmal. Segítettem neki mindig. Be volt osztva a házimunka. De ezt most nem ragoznám.

Azzal már mondtam, hogy semmi bajom sincs, hogy elvált apámtól. Istenem, ha nem működött, hát nem ez az ő dolguk. Nincs is ezzel semmi baj!!

Nekem az a bajom, hogy úgy itt hagyott minket, hogy vissza sem nézett. És azóta sem néz vissza. Nem apámra, ránk.

Ja és csak, hogy lássátok, hogy milyen pénzszerető nő ő.

Mikor elment apám kifizette neki a ház felét, elvitte a házból az összes létező bútort(mondom annyira, hogy nem tudtam leülni enni,mert nem volt mire), apu odaadta neki az autót(ehhez még az is hozzátartozik, hogy anyám apja mondta apunak, hogy figyi itt van nálad a pótkulcs menj fel és hozd el az autót,mert az is hozzátartozik, hogy anyám használta a kocsit, de apám fizette a törlesztőrészletet, a saját apja mondta ezt apámnak:-)). Mikor anyám felköltözött ezek mellett míg nem fizette ki apu neki a felét, mert nem kapta meg a hitelt, apu fizette a lakás bérleti díját, anyámét igen, plusz a kozmetika bérleti díját még vagy három hónapig. Ez mellett meg vett neki tűzhelyet, de aztán mégsem az kellett, így végül vett neki mosógépet. Szóval ennyi mindent megtett neki apu, erre mi volt a hála. Hogy beperelte aput, mert követel még ezen felül (ezen a sokmindenen felül) 2 milliót. És a per még a mai napig tart, még mindig nincs vége.

Elváltak 2002-ben, de még mindig pereskednek.

Ja és ugye a tesómmal mindketten apuval maradtunk, de egy büdös vas gyerektartást sem fizetett anyám.

Szóval ennyit róla!!!

Semkit sem akarok bántani,sőt...

Mindenkinek megvan a maga sérelme,sajnos..

De jobb ha nem a saját igazolásunkat keresgéljük cselekedeteinkre az igazság hangsúlyozásával,ami csak a MI igazunk! A másik félnek a véleményét is meg kell hallgatni ahhoz,hogy reális képet tudjunk alkotni!

Addíg amíg ezt nem tudjuk nem fogok véleményt alkotni és lovat adni mégjobban senki alá.

hallgattam már sok embert,de miután a másik oldalt is megismertem egészen más lett a véleményem!

Könnyű úgy illetni valakit olyan vádakkal ,melyre nem tud,vagy már nem akar reagálni..

Nem biztos ,hogy olyan nagyon könnyű az élete valakinek aki egyedül két gyereket nevel ,családi házat lát el és dolgozik mellette..de ezt is lehet sok szempontból nézegetni és vizsálódni vitatkozni...bár nem hiszem,hogy így van értelme!

nem baj:))

kb én is ugy vagyok vele hogy anyám max csak biológiailag volt anyám felnevelt ugy ahogy....de azt is inkább az iskola tette neki nem sok köze volt hozzá:))

Most már én sem teszek semmit. Elég volt, belefáradtam, ráadásul visszajelzést sem kaptam, akkor meg minek???

Akkor a te anyád is gyönyörű lehetett, de nem akarok ítélkezni, nem szólók senkire semmit. Én is úgy vagyok vele, hogy tudom milyen az anyám, de ne fikázza senki aki nem ismeri, csak én tehetem.

Persze ez a fórum más!!

Jó nem nekem szólt, tudom, hogy sárának, de gondoltam reagálok rá. Remélem nem baj:-))

nem. én se tennék, sőt én még ennyit sem tennék.

nekem anyám azt nem tudta megbocsájtani hogy képes voltam 18 éves koromban egyedül élni és elköltözni tőlük.

mikor vártam tőlük segitséget és ehelyett hátbatámadtak,örökre megszakítottam velük a kapcsolatot.

nálam sajna igy működik. tudod, inkább állva haljak meg mintsem térdencsúszva éljek.én ilyen vagyok, és csodállak a kitartásodért.

a hsz természetesen nem neked szólt hanem sárának.csak nem válaszként írtam pedig igy akartam

Semmi ellentmondás nincs abban amit mondok. Amit leírtam az mind úgy történt ahogy volt!!

Nem! Azt ne felejtsük el, hogy én hosszú idejig próbálkoztam nála sikertelenül. Egy kapcsolathoz két ember kell és ha ő nem akar velem lenni, kapcsolatot fenntartani, akkor én feleslegesen erőlködöm. Erről szól a történet.

Mégegyszer hangsúlyozom én PRÓBÁLKOZTAM. Hosszú időn keresztül feljártam hozzá. Ő egyszer nem jött le hozzám, hogy megnézze mi van velem. Egyszer nem telefonált, az előfizetéses telefonjáról, hogy mi van veled te hülye. Kozmetikus, jól keres, van ideje bőven, ott a hétvége. Már én is dolgozom, nekem sem könnyű beosztani az időmet, de megtettem. Sokszor felmentem hozzá, de mikor fent voltam akkor is csak a szobába ültem mert odadobott egy dvd-t, hogy nézzem. Ő meg a palijával elvolt. Akkor mit erőlködjek? Ezek után bárki tenne még valamit?

Annak aki érdemes rá kimutatom a szeretetem. Aki meg nem is törődik vele, annak mit mutogassak?

A realitások talaján vagyok pontosan. Ezért nem is erőlködöm nála tovább,mert az már csak mese lenne!!

na!

gyerekek hagyjátok abba.

szerintem nem kell mindaddig itélkezni, mig nem ismerjük a másik életét. ő elmond dolgokat, lehet hogy némi ellentmondást érzel benne de ez egy fórumoldal ahol nem lehet mindent ugy leirni ahogy megtörtént.

sokszor nem biztos hogy jobb gyűlölködni,de azt se felejtsük el hogy mindenki másképp dolgozza fel a sérelmeket. miért kéne szakember?

szerintem felesleges, hiszen ha itt ezen az oldalon nem lett volna felhozva az anya-gyerek kérdés, szándékosan biztos nem hozta volna fel.nem mindenkit lehet erőlteteni hogy bizony szeressen tetszik, nem tetszik.

kívűlről könnyebb ,hogy úgy mondjam a pálya széléről bekiabálni, de ha ott vagy a pályán már nem biztos hogy olyan könnyű.

sose felejtsük el hogy minden ember más.

és minden élethelyzet is.

nem lehet elvárni és számonkérni hogy miért nem gondolkozik ugy mint mi magunk.nem gondolkozik és nem is fog, mert ő nem mi.

és nem te és nem más.

ennek ez a lényege. és ha már valaki erőt vesz magában és leirja a sérelmeit egy idegen embercsoportnak,vagyis nekünk, akkor tiszteletben kéne tartani és nem eljátszani a pszichológus szerepét.

mi csak meghallgathatjuk, elmondhatjuk hogy tennénk, de nem doönthetjük el hogy ő az adott helyzetben helyesen cselekszik vagy sem. ez az ő dolga.

Érdekes módját választod a szeretet kifejezésére.

Engem nem kell meggyőznöd semmiről sem,nem az én érdekem ,hogy jobban érezd magad!

Csak jó ha az ember megmarad a realitások talaján.

Nem ferdítek el semmit. De nem győzködlek téged feleslegesen, mert látom nem hiszed el az egészet.

Nem gyűlölködök.

Akkor hogy lehet,hogy sokáig feljártál hozzá Pestre,nem hiszem,hogy ezek után lett volna kedved!Szerintem egy kicsit elferdíted a dolgokat,sokszor írsz ellentmondásos dolgokat!

Ez nem szép dolog!!!

De ha gyülölködi jobb mint szeretetben élni ,Tedd azt!

Bár szerintem a lelked mélyén mást szeretnél,csak magadnak sem akarod bevallani!!!

Valóban az, de sosem volt köztünk gond. Pedig volt, hogy szabin volt és hosszabb ideig otthon volt.

Nem hívott, egy szóval sem mondta, hogy menjek vele.

Én akartam, csak ő nem!!!

Te mondtad ,hogy apukád kamionos..tudom ..sajnos milyen keveset vannak otthon..

Nem hívott,hogy menj vele???Vagy csak Te nem akartál?

Más éveket leélni valakivel egészen más rövidebb időt.

De ha Te nem akarod ,hogy megoldódjon a problémád akkor kár róla ennyit beszélgetni...

Talán neki kellett volna hívnia nem? Vagy a sulit elintézni, hogy ott tanulhassak tovább, meg más egyéb ilyen apróságot:-)

Az apám sem hagyott el, pedig vele éltem. Vagy a testvérem. Vagy a nagymamám, nagypapám(mert egy idejig velük éltünk).

Nem kell nekem semmilyen szakember. Nem kell ezt az egészet eröltetni. Ennyi!

Kivel töltötted egy fedél alatt a tizenéves korszakodat?Semmi érdekes nincs az ilyesmiben.

Te is mehettél volna anyáddal ha akarsz miért nem tetted?

Biztosan nem mondta,hogy neked ott kell maradnod ahol nem akarsz!

Milyen lenne a kapcsolatod a rokonságoddal ha velük éltél volna?A problémákat nem nekik kellett megoldani és nem velük konfrontálódtál!

Legjobb lenne ha segítséget kérnél szakembetől aki megoldaná veled együtt ezt a problémát és nyugott hangulatban tudnád a gondolataidat rendezni.

És te biztos vagy abban ,hogy megérdemled?Elég vérmes hozzás szólásaid vannak itt a fórumokon.Ha így álltál a dolgokhoz te se várj más reakciót!

ezzel a mentalitással sok kellemetlen váaszreakciót fogsz kapni az életben.

ez a lényeg.

sajna nem m mindenki érdemli meg hogy az ember vele foglalkozzon.

egy ember , egy nő nem akkor válik anyává amikor szül. szülni mindenki tud. biológiailag nem lehetetlen.

de anyává nem mindenki válik.

egyébként ez a legjobb amit teszel, szépen békénhagyjátok egymást. hisz mindketten felnőtt emberek vagytok, igy ennyi.

nem is szabad egész életedben kaparnod, csak azért mert valahogy felnevelt.

én egyszerűen elintéztem. minden kapcsolatot megszakítottam vel. nem kerestem a társaságát.

tudom, szar de ez van

az a baj hogy vannak emberek akiknél nem alakul ki semmilyen kötődés a gyereke iránt. egyszerűen ilyen, és kész.

és feltehetőleg nem változik.

hogy mi lenne?

talán eszébe jutna hol rontotta el

Vannak igen, ahogy nála is lettek volna.

Tudod már nagyon belefáradtam abba, hogy azzal foglalkozzam, hogy ő mit gondol. Ő bezzeg sosem gondolkozott azon, hogy én mit gondolok, pl. mikor otthagyott, vagy mikor folyamatosan bántott. És még sorolhatnám. Ő is éli a saját önző életét, hát én is ezt teszem. Hiába teperek nála akárhogy, akkor sem fog változni semmi. Hidd el már annyiszor próbáltam!! Feleslegesen!!!

Vannak bizonyos szavak és egy határ amit melyet nem kéne átlépni.Szerintem Te vagy annyira inteligens,hogy ezt megértsd!

Mi lenne ha olvásna az anyukád ezeket a szavakat?????