Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mit írhatnék Anyukám születésnapjára? fórum

Mit írhatnék Anyukám születésnapjára? (tudásbázis kérdés)


2011. júl. 30. 14:33
Nagyon kedves vagy! :)
15. 328aadd89f (válaszként erre: 14. - A301aed4dc)
2011. júl. 30. 12:31
Nincs mit köszönnöd, örülök, ha tényleg tudtam segíteni!
2011. júl. 30. 12:17
Örülök, hogy másoknak is tetszenek a történetek, és nagyon szépen köszönöm a segítséget Amiras'-nak, Vigyorex6-nak, illetve Böbe071-nek, akik nélkül nem sikerült volna elkészítenem a honlapot anyának! :)
2011. júl. 30. 11:55
Nagyon,nagyon gyönyörűek:-)
2011. júl. 30. 11:39

"Egyszer volt, hol nem volt, egy gyermek megszületni készült. Egy napon a gyermek így szólt Istenhez:

„Azt beszélik, holnap leküldesz a földre. De hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok?"

Isten azt válaszolta:

„A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged, és vigyázni fog rád."

„De” - mondta a gyermek - „itt a Mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek!”

Isten így szólt:

„Az angyalod minden nap fog énekelni neked. És érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel."

„És" - mondta a gyermek - ”hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?"

”Az könnyű" - mondta Isten - “Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz, és az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni."

A gyermek felnézett Istenre, és így szólt:

”És mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni?"

Isten rámosolygott a gyermekre, és azt mondta:

„Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni."

A gyermek azt mondta:

„Úgy hallottam, a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?"

Az Isten megölelte a gyermeket, és azt mondta:

„Az angyalod óvni fog téged, akkor is, ha ez az élete kockáztatásával jár!"

A gyermek szomorúan nézett, és így szólt:

„De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged."

Isten megölelte a gyermeket

„Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek."

Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve megkérdezte:

„Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét!"

Isten így válaszolt:

„Az angyalod neve nem fontos... Egyszerűen csak így fogod hívni: “ANYUCI!"

11. 328aadd89f (válaszként erre: 10. - A301aed4dc)
2011. júl. 30. 11:01
Azon én is mindig bőgök, akárhányszor olvasom.
2011. júl. 30. 10:56
Az utolsó történeten elsírtam magam... :'( Gyönyörű!
2011. júl. 30. 10:55
Ez nagggyon jóóó! :D
2011. júl. 30. 10:52

Ez nekem baromira tetszik:


"Egy este, amikor az anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyha ajtajában, kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:

- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft

- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft

- mert elmentem tejért: 100 Ft

- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft

- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft

- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft.

Összesen: 4800 Ft .

Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:

- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft

- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft

- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft

- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft

- mindenért, amit nap mint nap

tanítottam neked: 0Ft

- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft

- az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft.

Összesen: 0 Ft

Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírt és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE."

2011. júl. 30. 10:45

"Történet az anyaságról


Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban, a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása.

A nő hezitált, nem tudta, hogyan határozza meg a munkáját.

- Úgy értem, - magyarázta a hivatalnok - van munkája, vagy csak egy...?

- Persze, hogy van munkám! - csattant fel a nő - Anya vagyok.

- Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó! - hangsúlyozta a hivatalnok.


Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszer csak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban. A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint: "Hivatali Vallató" vagy "Városi Nyilvántartó".

- Mi a foglalkozása? - kérdezte.

Hogy mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom. Csak úgy kibuktak belőlem a szavak:

- Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.

A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.

- Megkérdezhetem, - kezdte a hivatalnok érdeklődéssel - Pontosan mit csinál ezen a területen?

Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:

- Továbbképző kutatómunkát végzek, laboratóriumban és terepen, (általában úgy mondom, a házban és a házon kívül). A főnökömnek dolgozom, (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már négy elismerést (mind lány). Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz). De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier, és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.''


A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz. Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim: 13, 7 és 3 évesek. Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (a 6 hónapos kisbabát), amint egy új hangmintát tesztelt. Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára! Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya''.

2011. júl. 30. 10:44
Nagyon-nagyon szépen köszönöm a megható verset és a gyönyörű történetet! :) Nem is tudjátok elképzelni, milyen sokat segítettetek! :) Köszönöm, köszönöm! Akinek még van valamilyen ötlete, hogy mivel dobhatnám még fel anya weblapját, szívesen olvasnám!
2011. júl. 30. 10:40

Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt:

- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet?


- Igen. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az előző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyítson, és legalább hat pár keze legyen.


Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét:

- Hat pár?

- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell.

- Olyan sok?

A jó Isten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok."


Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap.


- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból.


Az angyal kíváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd.

- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr.

- Tud gondolkodni?

- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr.


Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán.

- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal.

- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp.

- Hát az meg mire jó?

- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget.

- Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal.


Finom melankóliával válaszolt az Úr - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem...

2011. júl. 30. 10:39

Köszönöm Istenem az édesanyámat!

Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!

Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.

Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.

Áldott teste, lelke csak érettem fárad.

Köszönöm, Istenem az édesanyámat.


Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este

imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.

Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban

- itt e földön senki sem szerethet jobban! -

Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,

Istenem, köszönöm az édesanyámat.


Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,

Aki oltalmadat, vigaszodat várja.

Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,

Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,

Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!


Áldd meg édesanyám járását-kelését,

Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!


Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:

Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

3. Böbe071 (válaszként erre: 2. - A301aed4dc)
2011. júl. 30. 10:38
Van egy csodás vers::megkeresem be másolom
2011. júl. 30. 10:15
Anyukám idei születésnapjára egy saját weboldalt készítettem neki, de nagyon tanácstalan vagyok, hogy miket írhatnék a főoldalra, ami egy kicsit megható, kedves stb. Ha esetleg valaki ismer ilyen története(ke)t, akkor azt is szívesen elolvasnám! Várom a tippeket, ti minek örülnétek? :-)
2011. júl. 30. 10:13
Mit írhatnék Anyukám születésnapjára?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook