Milyen a házasságod? Megbántad-e a döntésed? Van-e valami, ami hiányzik? (beszélgetős fórum)
Köszi :)
Igen már én is voltam így :(. Sőt nálunk ez standard program hogy amikor nem vagyok a pasimmal csak akkor tudom hívni :(... úgyhogy megértelek nagyon.
Pécsre.
De most nem nagyon örülök neki... :(
Mindjárt indulok! :(
Sajnálom hogy rossz napod van :((( éshát az enyém se habostorta ... :(
Most utazom mert holnap vizsgázom, úgyhogy nem leszek egy darabig... de majd jövök és megbeszélgetjük mi történt :) puszi!
Akkor jóó..mert tényleg nem állt szándékomban.Ma úgyis szar a napom,mert ma még nem írt,nem telefonélt..
Mindig mondja,hogy meghalni sincsideje..és tényleg ,cége van,lót-fut üzletel,du.gyerekeivel van,hétvégén is mindig a családdal..igazi jó apa,minden értelemben..Szóval nem tudom ..
MIÉRT NEM ENYÉM EZ A PASI????A FENE ENNÉ MEG!!
de legalább üzenne,vagy hívna,hogy minden oké...
Dehogy bántottál meg, ne viccelj :), sajnos én túl racionális is vagyok :D, ami a kedvesemről mostmár nem mondható el :D, pedig idősebb nálam 10 évvel. Amúgy meg ő is nagyon az, de most azt hiszem szerelmes :) Képzeld van egy nagyon kedves mondatom tőle, úgy kb két évvel ezelőttről, s ehhez azt kell tudni, hogy van egy kis magasságkülönbség köztünk, az én javamra. Szóval: "Ha fél fejjel alacsonyabb lennél, ugye tudod, hogy már rég a feleségem lennél?!" Mondta ezt egy nagy társaság előtt... :D nahát manapság már ez sem zavarja :D. A telefonjában Sz.né-ként szereplek, ezt tudom :D
Azért persze óvatos duhaj leszek.
Szerintem igazad van abban, hogy csak abból derül ki, hogyha találkoztok, hogy őt szereted-e, vagy csak az érzésre vágysz. Ez utóbbinál szerintem van egy kis ürességérzése az embernek, amit elhesseget, de aztán ez később megbosszulja magát. Őszintén szólva én is bizonytalan voltam a találkozónk előtt, ugyanebből a szempontból. Úgyhogy mindenképp szükséges lehet. Abban is igazad van, hogy minden helyzetre létezik megoldás, még az ilyenekre is, tehát: hajrá! :)))
Köszike szépen, nagyon aranyos vagy. Csak a kisfiamról nem sikerült még feltenni még mindig egy képet sem! :(
Hát én nem nézek hülyének senkit! Az tuti!
Kedves vagy ,szinte simogatnak a szavaid..Még én magam sem döntöttem,hogy mi lenne a jó-vagyis dehogynem.Tudom hogy képtelen lennék elhagyni a családom férjem..Ezt tudom.DE!!Muszáj hogy találkozzak Vele,hiszen akkor derül ki igazán,hogy ez csak egy személytelen vágyódás a szerelemre,vagy tényleg kifejezetten az ő személyének szól!!Most biztos hülyének néztek,de amit legelőször írtam neked,hogy nem is tudom mi van--én lehet hogy magába a szerelemérzésbe vagyok szerelmes!!..csak most épp ő jelent meg a láthatáron,és ezért rá vetítem ki....Nem tudom..De ha tényleg így érzünk,és tényleg mindketten,akkor úgyis találunk vmi megoldást addig..aztán úgyis felnőnek azok a gyerekek egyszer..és akkor lehet,hogy maximálisan egymáséi tudunk lenni.A sors kifürkészhetetlen..
Én a helyedben várnék,mert ez a fajta lángoló szerelem pár hónap alatt enyhülni szokott,és hát majd akkor meglátod,és majd megérzed,hogy mi a helyes utad..nem akarlak lebeszélni,sem beleszólni a leggyönyörűbb érzésbe,amit két ember adhat egymásnak,én csak annyit mondanék,hogy -bár nehéz--próbálj racionális maradni...Remélem ezzel nem bántlak meg!És tényleg sok boldogságot!!
Még fiatal vagy. Mire ennyi idős leszel mint én addigra már Te is tarthatsz itt.
Én pedig még szivesen lennék huszonéves. De most azért elégedett vagyok az életemmel, boldog vagyok.
Kösz Niki, kb. én is így gondoltam! :)
Szerintem is ez egy eléggé élhető megoldás.
Nagyon szép a babád :) és a nagy gyerkőcök is aranyosak.
Bár már én is itt tartanék... :)
Igen, most szakítás mindenképpen.
Azért is írtam hogy nagyon egy cipőben járunk, még az elején, mert mi ugyan sosem jártunk, viszont meglehetősen jól ismerjük egymást. Esti gimibe együtt jártunk, majd szerzett nekem egy munkát és kollegák voltunk, ahol heti öt nap és napi 8 órában sem tudtam megunni a humorát :), azután nagyon jó barátok lettünk. És semmi több.
De ezért már nem olyan nehéz belevágni, mert jól ismerjük egymást, viszont szédületes sebességgel haladunk... :D Most én is tanácsot kérek, illetve a véleményed és persze másokét is. Rettentően ragaszkodik hozzám és biztos vagyok benne, hogy azt szeretné, ha azonnal hozzáköltöznék, de szerintem ez így nagyon gyors lenne. Én inkább 1-2 hónapra kivennék egy albérletet, s majd azután. Te mit gondolsz erről?
Kérdésedre válaszolva, szívesen adnék tanácsot, de az nem lenne helyes. Viszont azt gondold át sztem, hogy hogyan jobb élni: nézni mások boldogságát és folyton szomorúnak lenni, várni a csodát, vagy megtenni érte a kezdeti lépéseket? Nem mindegy. Szerintem az ilyesmit jobb is kellő óvatossággal kezelni az elején, ha higgadtan gondolkozol egy találkozásból még nem lehet baj, kivéve, ha Te is azt szeretnéd! :)
Egyébként nyilvánvaló hogy fél. De azt gondolom, hogyha meg kell történnie valóban a találkozásnak, meg fog. Függetlenül mindentől.
Én is ezt válaszoltam volna! Ez azért már jó jel. Biztosan hiányzol neki!
Gondolom akkor amikor ilyen üziket kapsz fel vagy dobódva. Neked is jár a boldogság ne hagyd elmenni magad mellett.
Hát úgyis arra várok.. Tegnap beszéltünk telefonon,és hát kiderült hogy az az ügy--ürügy??--amiért ebbe a városba kellett volna jönnie-már megoldódott..tehát azért már nem jell eljönnie..De utána írt üzit,hogy attól még eljöhet-e,ha végre lesz egy kis ideje..
Gondolhatod mit mondtam:persze hogy jöhetsz,örülnék neked..
Szia!!!!Naggggyon örülök,hogy jól sikerült neked!!
És most??Szakítás a volt pasiddal,és ezerrel vágsz neki az új kapcsidnak??Vagy mit tervezel-tek?Én nem merem meglépni a talit,és szerintem ő sem...már rég eljöhetett volna..NEM??okés hogy messze vagyunk egymástól,de szerintem ő éppannyira fél,mint én...S talán jobb is így..Mert én nem kezdeményeznék-az azért távol áll tőlem--de magamat és az érzéseimet ismerve nem BÍRNÉK ellenállni!!ha ő esetleg akarna vmit..És hát ugye nekünk ott vannak a gyerekeink,szóval sokkal nehezebb ügy mint a tiéd!!
Sok boldogságot nektek..És ha válaszolnál,hogy szerinted mi a fenét tegyek..megköszönném..
nanemár :)
Tényleg az amúgy.
Gyönyörűszépek a gyerekeid!!! /most néztem az adatlapod/.