Mikor ideális az idő a gyermekvállalásra? (beszélgetős fórum)

Én a mai napig nem tudok más gyerekével mit kezdeni, de a mi kicsinkkel tök jól elvagyok, de terhesség alatt nem tudtam, hogy hogy lesz ez, pedig igen csak tervezett baba volt.

Az ideális idő akkor jön el, mikor mind ketten akarjátok és stabil anyaghátteretek van. Saját lakás, lehetőleg kocsi, bár az nem feltétel és elég pénz ahoz hogy mindent megtudjatok venni, mert nem olcsó dolog.

Kérdésre válaszolva amit felettél olyan, hogy ideális idő/pillanat nincs mindig van valami ami miatt korlátozzuk a dolgot, de ha mindenki így akarná kihalna a Föld.

Azt pedig, hogy készen állsz rá érezni fogod. Minden egyes pocikáddal vágyni fogsz rá, ő lesz az aki minden gondolatod kitölti.

Nálam is így kezdődött vagy is januárban 1 éve kezdett el foglalkoztatni a gondoltat majd augusztusra meg is érett DE akkor még hiába is szerettük volna voltak gondok (anyagi) majd idén januártól zöld utat kapott kicsikénk májusban be is kopogtatott a gólya de nem sokáig élvezhettük.

Pontosan leírtad a kérdésedre a választ is.

"Eddig el sem tudtam képzelni, hogy egyszer gyermekem legyen, de az utóbbi időben nagyon foglalkoztat a gondolat." Innen tudja más is, hogy elérkezett az idő! :D

Én sem tudtam más gyermekével mit kezdeni. Sőt az elején még a sajátommal sem, de belerázódtam!! :DD

En jovo honapban leszek 3x es meg mindig nem gondolom,hogy lemaradtam volna valamirol. Bar mar egyre jobban foglalkoztat a baba gondolata. Gondolom,ezt annak is koszonhetem,hogy msot talaltam meg a parom.

Szerintem ezt az ember erzi,mikor jott el az ido. Es szerintem mindenkinek maskeppen jon ez elo.

24 eves korom korul volt ez az erzes bennem,hogy babat szeretnek (jelzem,apajelolt a kozelben sem volt )Meg voltam orulve,minden ejjel babaval almodtam,neha az egesz szulest ateltem almomban,volt h a karomba tartottam ,sot meg az arcara is emlekeztem,sot az illatat is veltem erezni. Mikor felebretem es nem volt velem,egesz nap meg voltam orulve. De orulok,hogy nem ment el akkor az eszem,kulonben lehet nem talalkoztam volna a mai tokeletes parommal.

Neki mar szemrebbenes nelkul szulnek. es most mar azt is erzem,hogy keszen allok a felelossegre. Bar meg 5 even belul nem tervezzuk a kis joveveny jottet,de tudjatok,ember tervez.. :)

Bocs hogy én válaszolok..

21 évesen szült egy ismerősöm lánya. 24 most, és a kislánya 3 az öccse, 1,5 éves.

Ők akarták így.

Nagyijelöltet meg se kérdezték, mi a véleménye..

Anyukám azt mondta nekem:"akkor jön el az idő,amikor már nem azt nézed,miben lenne a terhedre a gyerek,hanem mit adna hozzá az életedhez..."

Szerintem igaza van:)

ja, ha utána olvasol, ne hagyd tényleg hogy a sok történet elriasszon, pl. amik beteg babákról vagy borzalmasan fájdalmas szülésekről szólnak, ilyeneket ne is olvass inkább!!!

mert a negatív dolgokat sokkal többen kiírják magukból a neten, mint azok, akiknél minden rendben :) úgyhogy sok negatív dolog van a neten, de vannak nagyon hasznos oldalak is. Inkább cikkeket olvass és ne az anyukák írásait, ne fórumokat!

Ez nem így van, a férfinak is vágynia kell arra a babára és közös döntésetek kell hogy legyen egy baba! De a pasiknak nem mindig jön ez a vágy magától, beszélgess vele sokat és ismerd meg az ő gondolatait is! lelkesítsd, bátorítsd!

Az én férjem ugyanúgy vágyott a babánkra, mint én azt hiszem, de emlékszem, hogy ő félt: attól, hogy képesek leszünk-e megbirkózni ekkora felelősséggel, mi van ha beteg lesz, stb.

Én erre azt mondta neki, hogy ne aggódj, nem csak ketten leszünk, kérdezhetünk a védőnőtől, a szüleinktől, ha beteg lesz, orvost hívunk. És azt mondtam még neki, hogy rengeteg gyerek felnő nagyon rossz körülmények között, mi pedig félteni-óvni-szeretni fogjuk, úgyhogy semmitől sem kell tartani. Ettől a választól nagyon megnyugodott:)))

Dehogynem?! Ha elmegy veled az ultrahangra, és látni fogja, biztosan benne is megindul valami:-)

Anno, nekünk csak csak 7-8 hónaposan szív ultrahangos vizsgálat volt, de már az is csodás érzés volt, hogy halljuk a baba szívhangját.

Szia!

Én 23 évesen szültem, tervezett baba volt, akire már nagyon vágytam, fiatalságom ellenére is.

21 évesen mentem férjhez, akkor tudtam, hogy majd szeretnék babát, de nem terveztem semmi konkrétat. Ezután sokat dolgoztunk és rengeteget buliztunk a férjemmel. Egyszer csak azt kezdtem el érezni, hogy már nem vágyom annyira bulizni, hogy le szeretnék csillapodni. Egyszer csak sokkal nagyobb felelősséggel, féltéssel álltam hozzá mindenhez. Azt vettem észre, hogy a HÉV-en nézem a gyerekeket és azon gondolkodom, hogy vajon az én babám hogy fog kinézni meg hogy hogyan fogom nevelni. Elképzeltem a páromat mint apukát:)És vele is egyre többször jött szóba, hogy majd ha nekünk lesz...elkezdtem babás témákról, terhességről olvasni és egyre inkább éreztem, hogy igen, szeretném, hogy kisbabám legyen!! Sokat beszélgettünk a férjemmel a babáról, aki majd a mi gyerekünk lesz, anyagilag is megterveztük a dolgokat fejben, mire lesz szükség, mi-hogy lesz, stb, szóval álmodoztunk róla.

Ezek voltak a jelei, hogy már itt az ideje. :) pedig azt hozzá teszem, hogy más gyerekei túlságosan nem tudtak lázba hozni, de azt tudtam, hogy a SAJÁTOM-ért rajongani fogok!

És ez így is van, mindkét lányomért rajongunk az apjukkal minden nap:))

Igen, megfog! Én a gyereket egy síró, ordító, önkényes kis dögnek tartottam, aki csak ugráltatja szegény anyukáját, aki miatt az anyukája kevesebbet tud magára költeni.

Nálunk a baba nem volt tervezve, de tudta mikor kell érkeznie! :D

Amint megláttam az Ultrahang képernyőjén, máris megszerettem. ( kb 12 mm lehetett.)

Sok-sok könyvet olvastam, felkészültem a terhesség utáni depresszióra, az éjszakázásra, szülésre, stb.... ezek szükségesek, hogy ne csak úgy bele a nagy világba vállalkozz az anyaságra. Ezeket előre is elolvashatod.

szia

Én vészesen közeledtem a 3x felé, mikor is úgy döntöttem(férjem nem kevés unszolására), hogy hajrá.Zárójelben megjegyzem, nekünk majd 3 év kellett, mire megszülettek végre, különböző problémák miatt.Ma már elképzelni sem tudom az életet nélkülük...

Szia! Számomra nagyon furcsa a mostani fiatalok hozzáállása a gyermekvállaláshoz, ugyanakkor meg is értem őket.

Anno, természetes volt az, hogy amikor összeházasodtunk, azon voltunk, hogy minél előbb jöjjön a baba. Ez általában huszonévesen történt.