Miért nem kellek neki? (beszélgetés)

Mivel világosan megmondta, nem te vagy az esete, nincs miről többet beszélni. Neki az a pasi az esete......

Ezt megérteni nem lehet, csak elfogadni.

Pedig simán belefér a barátkozásba.

A lány gondolom hasonló korú lehet, mint te. Ahogy neked, neki is fontosak a külsőségek ebben a korban. Ilyenkor általában nem házasságot terveznek még, csajoznak-pasiznak, élnek.

A másik: nem biztos, hogy ebben a témában anyukád a legjobb tanácsadó, hiszen nem kicsit elfogult.

Megmondta neked, hogy nem vagy az esete. Az, hogy meghívtad egy kávéra, jót beszélgettetek, megértettétek egymást, egy dolog. Szimpatikus vagy neki, de a szimpátia nem elég ahhoz, hogy a kémia is működjön. Egyenes volt, mert konkrétan megmondta neked, hogy esélytelen vagy nála.

Ne keresd a magyarázatot, hogy miért jobb neki a másik. Csak őrlöd magad.

Ez gáz.

A lánytól kérdezted? Mert csak ő tudná megmondani.

Eddig nem csaltak a megértéseid, de látod mégsem vagy a tökéletes megérző.

A lány szépsége elvette az ítélőképességed. Többet láttál bele, mint ami.

Lehet a lány nem olyan tökéletes mint, ahogy gondoltad.

Neki más az értékrendje. Engedd el, ne szenvedj miatta, Maradj ilyen, amilyen van, és majd jön az a lány, akinek egy ilyen fiú kell, amilyen te vagy.

Sok sikert hozzá!

Milyen ügy? Gyorshajtás vagy gyilkossági ügy?

Ha kell a lány tegyél érte, bár ha találkozni se tudtok sok értelme nincs.

Nincs olyan, hogy "biztos jó".

Van, aki a "rossz fiúkat" szereti. Fiatal korban nem igazán szokták egyből lekötelezni magukat a lányok.

Az ilyen fiúk, mint akiről írsz, talán érdekesebbnek tűnnek a lány számára.

Engedd el! Találsz majd magadhoz illőt. :)

Első ránézésre ezt mind megállapítottad a srácról?

Ilyet eddig nőktől hallottam, ha a kiszemeltet mással látják, rögtön tudják, hogy a csaj k...a.

Sziasztok! Gondoltam megírom itt a problémámat mert túl sokat agyalok ezen, és nem tudom mit rontottam el. Bízom benne hogy valaki tud valami okosat mondani.

Szóval, eddig én nem nagyon hittem ebbe a jófiú-rosszfiú dologba, mert szerintem nem ezen alapszik, hogy ki kihez húz, vagy ki kibe szeret bele. 21 éves vagyok, egyetemista és nekem a szüleim szerencsére nagyon jó értékeket adtak át. Maximálisan tisztelem a nőket, hiszek az udvariasságban, a kedvességben. Középiskolában volt egy barátnőm, de az csak olyan diákszerelem volt, érettségi után vége is lett. Azóta nem volt időm a szerelemmel foglalkozni, Egészen addig ameddig meg nem ismertem egy lányt. (Az egyik családi barátunk unokahúga) Sok jót hallottam róla előtte is, de amikor egy ilyen nagyobb családi összejövetelen megismertem, szinte megfogott azonnal. Mosolygós, kedves, nagyon okos, és gyönyörű. Sokat beszélgettünk, nekem úgy tűnt, hogy jól kijövünk. Még aznap este számot is cseréltünk, és később beszéltünk telefonon, elhívtam egy kávéra. Igent mondott, én meg örültem mint majom a farkának hiszen ez azt jelentette, hogy ő is szimpatizál velem és esetleg kialakulhat majd a későbbiekben valami közöttünk. Aztán nekem vizsgáim voltak, ő dolgozott így kicsit csúsztak a dolgok, de közben végig beszélgettünk messengeren és egyre jobban megszerettem, már nagyon vártam a találkozót, csak mivel nem egy városban élünk, így nehezebb volt megoldani. úgy alakult, hogy egy hónappal ezelőtt tudtam ismét hazamenni a szüleimhez és akkor tartottunk megint egy olyan családi-baráti összejövetelt, ahova jött a lány is. Már vártam hogy újra láthassam, valamikorra utána terveztem a kettesben találkozást is, de sajnos nem egyedül jött. Egy pasival aki lehetett vagy 25. Magas kigyúrt, kivarrt és sütött róla hogy az az igazi bunkó, aki nem tisztel senkit, és semmit maga körül. Aki manipulál, játszik. Nem tudtam leplezni mennyire meglepődtem, mert nekem a lány egy szóval sem említette hogy közben lett barátja (de még milyen) mégis beszélgetett velem, és a kávézásban is benne volt. Egész este nézhettem őket, ahogy együtt vannak de aztán amikor alkalmam nyilt rá félrehívtam és rákérdeztem, hogy ez most tulajdonképpen mi. Aztán közölte, hogy én értettem félre, ő barátságnál többet soha nem gondolt a kapcsolatunkba, mert kedves vagyok, aranyos de nem az esete. Inkább kell neki ez a "sötét" fazon, akinek mint később kiderült azért van híre a városban. Büntetett előélet, stb....

Itt volt az a pont, ahol teljesen összezavarodtam. Miért jobb egy ilyen csávó? Akivel bizonytalan minden, aki bűnöző, aki rossz. És véletlenül sem azt mondom, hogy tökéletes vagyok, fényezni sem akarom magamat, de hiszem, hogy én sokkal többet tudnék neki nyújtani. Mert tudok tisztelni, nem verem át, és képes vagyok biztonságot nyújtani azzal, hogy nem kell félni, melyik pillanatban csukják rám a börtönnek az ajtaját. Mégis ő kell neki.

Hetekig őrlődtem, kerestem a lehetséges okokat, de egyszerűen nem értem. Miért jobb a bizonytalan rossz, mint a biztos jó?

Előre is köszönöm a válaszokat!