Miért degradatív, ha valaki mozgáskorlátozott? (beszélgetős fórum)

Felesleges ennyire kiborulni, szerintem arra értette, hogy nem ugyanolyan, mint a többség...persze a szerencsétlen szóhasználat miatt borítékolható volt, hogy mindenki rögtön rácsap a szent és valótlan esélyegyenlőség nevében.

Egyébként többek között pont a szegregáció miatt nem tud mit kezdeni az ép emberek többsége a fogyatékos emberekkel, azon egyszerű tény miatt, hogy nem ismerik őket.

Pontosan ezért kéne több türelemmel lenni az épekkel és a fogyatékosokkal is.

Én meg szoktam kérdezni, hogy segíthetek-e?

Ha köszöni és nem kéri a segítséget (ilyen is van), akkor nem segítek. De az esetek többségében örömmel fogadják a segítő kezet. Természetesen olyan esetekben, amikor elesik és felsegítem, nem kell kérdezni.:)

Vannak az életnek olyan területei, amikhez nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk. De mindenkor megér egy próbát a helyzet. Ha látunk egy utcán heverő embert, sajnos ma már többen mennek el mellette, arra gondolva részeg, mint aki segítene. Pedig lehet, hogy a gyors segítség az életét mentené meg. Persze az is lehet, hogy tényleg részeg, de erre is van megoldási mód.

Ha az a mozgássérült épeszű, értékeli az érdeklődő odafordulást. Ha szellemi fogyatékos, nyilván nem egyedül van és a hozzátartozó azonnal jelzi, hogy nem érti az illető.

Az megint más dolog, hogy a közeledés módját is tanulni kell. De ugyanúgy, ahogy nem tudjuk sok esetben hogyan kezeljük a gyászt, hogyan viselkedjünk gyógyíthatatlan beteg társainkkal, úgy nem tudjuk azt sem, hogyan viselkedjünk mozgássérült emberekkel. Sok ember számára ma még elfogadhatóbb elfordulni, kikerülni, átnézni, mint ha kissé esetlenül vagy feszengve, de segíteni és ott lenni!Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy személyesen tapasztalja meg mit jelent bottal vagy kerekesszékkel közlekedni, ezért talán ésszerűbb lenne, kissé ráhangolódni a kérdésre.:)

az emberek mindenkit megnéznek, a soványat a kövéret a nagyot a kicsit a két lábut az egy lábut a... mindenkit, és mindenkire furcsán néznek

nem kéne ezzel foglalkozni, mindenki ugy értékelje magát ahogy a barátai családja tekint rá ne ugy mint ahogy a vadidegenek

Akkor egy nem normális példa, mert szerintem Te sem vagy az!

Te felpattansz a 7-es buszra a nyolc elemiddel (többet nem gyanítok belőled), mert van két virgácsod, amivel felugrasz, melletted ott van egy mozgássérült ÉRTELMISÉGI a 20 év tanulással a háta mögött, aki nem tud felugrani, mert nincs két virgács, ami előre vinné, hanem erőlködik a k.rva tolószékkel.

Melyikőtök a nem normális?

"egyenrangú partnerként kezelni mozgássérült embertársainkat!"

na ezen lenne a hangsúly és szerintem ez lenne a NORMÁLIS!

Talán érdemes lenne a mondanivaló lényegét meglátni!

Szerinted mitől nem normálisok?

Te normális vagy?

A lányom is mozgássérült és sajnos valós dolog a felvetés! Nagyon sokan gondolják azt, hogy aki mozgássérült, a szellemi fogyatékos is!

Az tény, hogy nagyon sok idegrendszeri probléma kísérő jelensége a mozgásszervi megbetegedés.De nagyon sok mozgássérült ember érettségizett sőt főiskolát vagy egyetemet végzett! Társadalmi elfogadottságuk, elismertségük, megbecsülésük mégis még várat magára. Ideje lenne ebből a szemellenzős, maradi szemléletből kizökkenni!Nem lesajnálni, hanem egyenrangú partnerként kezelni mozgássérült embertársainkat!

Nincs ilyen szó, hogy degradatív....istenem, tanuljuk már meg az anyanyelvünket!!!!

Amire te gondolsz, az a degradáló...

Egyébként meg én is furán viselkedem a mozgáskorlátozotakkal, de nem direkt. Egyrészt sajnálom, de ezt igyekszem nem kimutatni, mert nyilván nem szeretik, ha sajnálják őket. Másrészt meg úgy sem tudok velük bánni, mint a normális emberekkel, mert hát nem azok.

Google:Élő szervezetek

Degradatív szukcesszió. Viszonylag gyorsan (hónapok vagy évek alatt) megy

végbe. Bármilyen holt szerves anyagon (egy állat teteme, egy növény

maradványa ...

:))Juj-juj

Szerintem a normális emberek, remélem azért a többség az, nem áll így ehhez. A hülyékkel meg nem tudsz mit tenni.

Egyébként nevelés kérdése, majd amikor az ovitól kezdve a mozgássérült és enyhén szellemi fogyatékos gyereket együtt foglalkoztatják az ép gyerekekkel változik a megítélés. Németországban tapasztaltam, hogy a sérült kisiskolást segítik a tanteremben az épek, ők biztos nem fognak felnőttként sem furcsán nézni a "más emberre" őt úgy fogják tervezni a járdákat, épületeket, hogy a "beteg" embertáraik is tudjanak önállóan közlekedni. Angliában már a gyerekműsorokba is tesznek mozgássérült kisgyerekeket. Tehát ott is természetes, hogy nem vagyunk egyformán épek.

Talán majd itthon is felnő az a kivétel aki nem olyan ember a Te szavaddal élve, mint ő.