Miért csak a nyugdíjról van mindig szó? (beszélgetés)

Hasra ütés szerinti ötlet, mint általában.

40 felett, meg nem veszik fel az embereket, akkor sem, ha munkaerő hiány van...ja de, néha éhbérért!

Hahaha!

Rengeteg már rég nem nyilvántartott+ nyilvántartott munkanélküli mellett a nyugdíjasokat akarják szövetkezetekbe terelni, a munkaerő csökkentése érdekében.

Na de, ők zavarták el őket...

[link]

Mert sokaknak a hit vezeti útjukat... :(

Nem linkelem... Geszti:...hitközösséget vezet.

Nem is kellenek az önállóan gondolkodó emberek. Már nagy részük el is ment.

Köszönöm, hogy ilyen hosszasan leírtad. Szerintem semit nem cáfoltál abból, amit leírtam.

A rendszert az emberek teszik olyanná, amilyen. Teljesen mindegy, hogy milyen rétegről beszélünk. Az átlagember pont ugyanazt teszi, mint az elit, csak mindenki a saját szintjén. És természetesen minden rétegben van, aki becsületes, és nem ezt csinálja, szóval ne kérd ki magadnak, hogy te nem lopsz. Tudom. Én sem ;)

Nem azt állítottam, hogy éheztünk. Falusiak voltunk, szüleim munka után "pihenésképpen" termelték meg az ennivalót. Anyukám ezt a jó szokását haláláig megőrizte. Az biztos, hogy gyerekként nem ácsingózhattunk olyasmi huncutságokra, amit ma három évesek is birtokolhatnak, mert csak be kell menni a boltba és megvásárolhatják. Nálunk még bolt sem volt :DD Egyetlen falusi élelmiszerüzlet, heti 4 napon nyitva. Fiatalabb vagyok nálad, de szerintem később vettünk első tv-t, akkoriban csak 1 magyar, és 1 osztrák csatorna volt, tekerős gombbal. Lehet, hogy másutt több adást foghattak, nem tudom, környékünkön mindenki hasonló élményekkel rendelkezik. Nyilván Budapest kontra vidék fejlettség már akkor is érezhető volt.

Na meg a tanácsi rendszer.... akit behívtak, az előző éjjel garantáltan nem tudott aludni.

Szerintem az idő sok emléket megszépít, én nem vágyom vissza azt a kort.

Globus, én 1959-ben születtem, tehát a gyermekkoromat és a fiatalságomat a Kádár rendszerben éltem át.

Édesapám ugyan gazdatisztként végzett, de végül az akkori Beszkártnál lett villamosvezető, onnan ment nyugdíjba. Jól fizették őket, de hajnali 2-kor hazajött és 4-kor ment vissza. Dettó karácsonykor is.

Édesanyám vidékről jött fel, szegények voltak, ezért csak 6 általánost végzett. A Minőségi Cipőgyárban volt cipőfelsőrész készítő, amíg a mája tönkre nem ment a nitro higítótól, amit belélegzett és le nem százalékolták 45 évesen.

Hárman voltunk testvérek, két bátyám van. Édesapámnak az első házasságából is volt egy fia, de szerencsére gyermektartást nem kellett fizetnie, ránk való tekintettel, valamint arra, hogy a volt felesége férjhez ment újra (és abban sokat köszönhetett apukámnak).

A Beszkárt-tól az apám, amikor már a két fiú megszületett, kijárta, hogy az egyszobás, dohos tanácsi lakásból egy pesterzsébeti kertes sorházba költözhessenk. 1958-ban kapták meg.

Abszolúte nem voltunk gazdagok. Hordtam sokszor a bátyámék levetett ruháit, pl. kabát, kardigán.

De szóval sem volt arról, hogy szegények lettünk volna. Apukámék zöldséget termesztettek, csirkéket tartottak, minden évben disznót vágtunk. Ennivalónk is volt, igaz, hétközben tésztát és főzeléket ettünk, sütemény és hús csak hétvégén volt.

Apukám dohányzott és ittak feketekávét is. Nyaranta lejártunk vidékre az anyai nagymamámhoz, illetve mentünk vidékre az apaihoz is. Csodálatos nyarak voltak.

Jártunk sokat kirándulni, vittünk szendvicseket. A 60-as években apám vett tévét, a Holdra szállást már azon néztük.

Középiskolás koromban vehettem operabérletet az Erkel Színházba, mert annyira olcsó volt a kultúra Kádár idején (bár a Szabó Ervin Könyvtár most is olcsó). Apámék is jártak a Hofi előadásaira stb.

Apám sakkozott, ultizott, citerázott. Sakkozni mind a hárman megtanultunk és játszottunk vele. Tehát művelődtünk is és nagyon odafigyelt arra, hogy mi jól tanuljunk és tisztességes emberek legyünk. Amikor édesanyámat 45 éves korában leszázalékolták, persze drasztikusan lecsökkent a jövedelme (család jövedelme), de apám túlórákat vállalt. Iszonyatosan sokat dolgozott, előfordult, hogy ment villamosvezetés után a Telekire árut cipelni, hogy több pénzünk legyen.

Szóval ahhoz valamit nagyon rosszul kellett csinálni, hogy ennyire szegények legyetek.

Még a vidéki rokonaink sem voltak ilyen szegények. Mert ott voltak a termelőszövetkezetek és a háztáji, volt munkájuk.

Merthogy Közveszélyes Munkakerülés (KMK) volt, ugyebár...

Ma mi van? 27 ezer forint a munkanélküli segély 3 hónapon keresztül. Aki beteg és munkanélküli, és betegsége miatt közmunkára sem alkalmas, azt a Munkaügyi Központ kirakja az ellátásból és már semmit nem kap. Rengeteg ember dolgozik bejelentés nélkül, vagy minimálbérre bejelentve és kp-ban kiegészítve a fizetését, ami ugye a nyugdíjához nem lesz kellemes. Sok továbbra is a kényszervállalkozó, a KATA sem oldott meg semmit.....évtizedek múlva is gond lesz, hogy az embereknek egy élet munkája után alig lesz nyugdíja.

Már megbocsáss, Michelle.r, de nem értek veled semmiben sem egyet.

Először is: 1980-1984 között én a volt férjemmel és a pici fiammal Athénben, Görögországban éltem. Hatalmas volt a vagyoni különbség már akkor is. Minden hétvégén jártuk az országot, iszonyatos szegénységet tapasztaltunk vidéken. Sok volt a tüntetés már akkor is. DE vidéken a gazdák inkább a fa alá öntötték mázsaszámra a narancsot, semmint hogy olcsóbban adják a lakosoknak. Akkoriban csatlakoztak a Közös Piachoz.

Az életszínvonaluk (köszönhetően a turizmusnak, a bauxit és alumíniumiparuknak, a kikötőiknek, a hajózásnak, a külkerskedelemnek stb.) szépen emelkedett, elég magasak lettek a nyugdíjak és fizetések is.

De ugye a vagyoni különbségek még tovább emelkedtek...és persze pár éve majdnem bedőltek.

Ami a magyarokat illeti:

Szerintem a magyar embereket rendesen és tisztességesen dolgoznak (vagy dolgoznának, ha lenne munkájuk), az más, hogy a viselkedésükkel gond van.

Én 1993-ban majdnem az ÁVÜ-höz mentem dolgozni, akkor költöztek be a székházunkba a XIII. Pozsonyi úton (én akkor a Hungaluker Kft.-nél dolgoztam, amely az akkoriban HVG toplistás Magyar Alumíniumipari Tröszt, később Rt. bel- és külkereskedelmi cége volt, külker. szakon végeztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán).

Hála istennek, nem mentem mégsem oda, pedig felvettek volna. Akkor már csoportvezetői beosztásban dolgoztam. Ami itt privatizáció címén lefolyt, az tragédia.

1989 óta a vagyonosodási vizsgálatokat nem folytatták le, pedig a privatizációban iszonyatos összegeket loptak el (olvasd el Andrassew Iván: Miskolctól Oxfordig c. könyvét, amely Dr. Róna Péter professzor úr életéről szól...ő már a 80-as években idejárt Magyaroszágra, leírja, hogy "táskákban" hozták és vitték a pénzeket..ő sem volt ugyan mindig angyal, de a gyomra felfordult attól, amit itt tapasztalt...).

Szóval ha a privatizáció, a "gengszterváltás" nem úgy ment volna végbe, ahogy végbe ment, akkor ma Magyarországon az életszínvonal jóval magasabb lenne.

Ráadásul az adósságelengedést sem kérte Magyarország. Lengyelország megtette és semmi baja nem lett. Nálunk az volt az elv (de minek?), hogy vissza kell az adósságot fizetni..amit persze már a Kádárék halmoztak fel a 70-es évek végétől kezdve.

Sajnos mindig a "tűz közelében" dolgoztam, amit én láttam és tapasztaltam az bizony az, hogy a vezetők, cégvezetők és a menő vállalkozók mindent ellopnak, amit lehet, minden adózási kiskaput kihasználnak.

OLAJÜGYEK...ha emlékszel, micsoda károkat okozott az országnak és az a rohadék Portik Tamás még csak most ül miatt börtönbe...és Pintér Sándorról nem is beszélve.

Többiről nem is írok, mert egyik közeli családtagom a feleségével kémelhárítótisztként dolgozott és belelátott abba is, mi folyt itt...sajnos, őt is figyelte a III/III és a feleségét is, pedig közvetlenül a Belügyminiszter alá voltak rendelve.

Szóval megérne egy misét a magyar "elit"...

Nem az átlag magyar tette tönkre ezt az országot.

Egyszer azt mondta Cserhalmi György színészünk egy beszélgetés alkalmával a tévében, hogy jobb lenne ha ezeknek a vezetőknek és sleppjüknek több lenne a fejében, mint a zsebében..pontosan erről van szó.

Az ország vezetői - ideértve a cégvezetőket, igazgatókat, bankvezetőket, orvosi vezetőket és persze tisztelet a kivételnek, mert olyannal is találkoztam - sajnos azt a fogalmat, hogy gazdasági etika és erkölcs, nem ismerik.

Teljesen mindegy, hogy milyen a kormány, pont ugyanolyan emberek, mint mindenki más ebben az országban. Erre a legjobb bizonyíték pont az, hogy mindegyiket utálják az emberek, mindegyik lop, csal hazudik ;) Tehát, bárki, aki abba a helyzetbe kerül, ugyanazt fogja csinálni.

Amíg mindenki mutogat a másikra, amíg Józsi, Rózsi, Béla, és valahány név a naptárban azzal igazolja a saját lopását, hogy a miniszter, a államtitkár, a pénztáros is ezt csinálja, és ha neki szabad, másnak is, addig ez így marad.

Továbbá amíg nincs meg az igény a rendezett környezetre, amíg a törvény ellenére is rám fújják a füstöt a megállóban, szanaszét dobálják a csikkeket, addig szintén nem. És ameddig a kutyákat a parkba xaratják egy csomóan, amíg hagyják szétrohadni a játszótereket, mert ami mindenkié, az senkié, addig szintén nem.