mondtam neki én is... hogy simán odaadnám neki... bár mélyen legbelül inkább nem azt kívántam, hogy megkapja, hanem hogy száradjon le neki... sürgősen :D
Amikor 2 év meddőségkezelés után elveszítettük az első babánkat (pár hetes terhesség volt, de azért csak kivoltam) és másnap reggel mosolyogva mesélte, hogy az egyik ismerősünk terhes. Én nem sajnáltam senkitől a boldogságát, de aznap baromira nem voltam vevő erre... A mai napig nem felejtettem el ezt neki, pedig tudom, hogy egy kommunikációs analfabéta és csak ebből adódott...
? nos... azt mondta SZERETLEK, az életemnél is jobban, könnyes szemmel, és esdeklően... miközben ugyan ezt a szót, ugyan olyan átéléssel, ugyan azokban a napokban, rajtam kívül még két másik lánynak is mondta...
Mindez akkor,amikor augusztusban az ország egyik feléből leköltöztem az ő kérésére az ország másik felébe,csak miatta,aztán két hónap múlva közölte,hogy úgy gondolta,megpróbáljuk,de nem ment,úgyhogy szakítsunk.És hogy nekem "ezt dobta a gép".Azt hittem,ott helyben pofán b****m.Hogy megbocsájtottam-e?Nem.Decemberben haza költöztem.
Nem ez volt a leg..., és ilyesmivel én elég elnéző vagyok általában, de tegnap pofán tudtam volna verni, amikor elvileg beszélgettem vele, és a szemkontaktus helyett elkalandozott a szeme a film beli bikinis macákra, és persze fogalma sem volt az utolsó pár mondatomról.