Mi az hogy alapképzésben osztatlan képzésben meghirdetett szak, meghirdetett felsőoktatási szakképzés? Miért nincs kiírva főiskola, egyetem? (tudásbázis kérdés)

Megkerestem hozzá a mester képzést is az általad közzétett oldalon, ez is egybevág azzal, amit ő írt:

[link]

A hoxa be szokott tenni indokolatlan szóközöket a linkbe, azok kitörlése után lesz megnyitható a link.

"ez már rég nem így van, a tb-munkaügy 3+2 év lett; korábban volt 4 éves, de az akkor is "csak" fősuli volt; most osztott szak lett és összevonták a korábban külön-külön munkaügy és tb szakokat"

Valamilyen értelmezési problémád van, ugyanis amit ő írt, az egybevág azzal a linkkel, amit te küldtél(29.hozzászólás). Korábban az a szak 4 éves volt, de az főiskolai diplomát adott, nem egyetemit, ahogy te írtad a 10-es hozzászólásban. Most osztott szak lett, ami azt jelenti, hogy 6félév (3év, amit ő is írt)az alapképzás, plusz 4 félév (2év, amit ő is írt) hozzá a mester képzés(3+2év=5év). Az alap képzés (6félév=3év)fősulival egyenértékű diplomát ad, ha megcsinálja valaki utána a mester képzést (4félév=2év alatt), akkor egyetemi szintű mester diplomát kap. Ennél jobban már nem tudom elmagyarázni..

itt 6 félévet ir

[link]

jó nagy fogalomzavarban szenvednek néhányan...

A régi főiskolai képzések most alapképzések.

A régi egyetemi képzés vagy osztatlan (orvos, állatorvos, jogász, meg néhány egyéb szak), vagy kétciklusú ba/bsc majd utána ma/msc képzés. A ba/bsc a régi főiskolának felel meg néhány szakon, máshol meg értelmetlen... (pl pszichológia ba-val semmit nem lehet kezdeni...)

A legtöbb szaknál az alapképzéses diploma már elhelyezkedési lehetőséget biztosít, a ráépülő mesterképzés meg a megfelel a korábbi kiegészítő egyetemi képzésnek (pl gyógyped szakon)

A 4 év az főiskolai végzettségnek felel meg.

Az orvosi,gyógyszerészeti,jogász például ezek azok a szakok,ahol nincs alapképzés,hanem 5/6 év után kapsz egyetemi végzettséget.

Minden szaknál meg van adva, hogy melyik tantárgyakat veszik figyelembe a pontszámításnál. Ha a felvételizőnek emelt szintű érettségije van a felsorolt tantárgyak valamelyikéből, akkor kap +40 pontot. Ezért érdemes emelt szinten érettségizni.

A többi szak is ad diplomát, csak más kérdés, hogy 3 év után, mikor megkapja az ember az alapképzéses (=Ba, Bsc) diplomát, mit ér vele önmagában. Hiába vannak felosztva a szakok alap- és mesterképzésre, érdemes a mester képzést is megcsinálni. A mester képzéses diploma egyenértékű a "régi diplomával", vagy még kicsit "többet is ér"

Szerintem segítséget adhatnak a feltüntetett rövidítések (és nem évek vannak megadva, hanem félévek!):

O osztatlan képzés (egyetem)

A alapkézés (főiskola BA vagy BSC)

M mesterképzés (MA vagy MSC, ez BA vagy BSC elvégzését követően végezhető)

F felsőfokú szakképzés (nem diplomát ad, hanem felsőfokó OKJ-s bizonyítványt, leggyakrabban 4 félév)

Alapképzés

Az első képzési szint a 6-8 féléves alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc). Az alapképzés csak egyszakos, elvégzésével egy szakképzettség szerezhető.

Ezután mehetsz mesterképzésre. Ez az osztott.

Az osztatlan, pl. a jog, az orvosi. (Ott nincs külön alap és mesterképzés, hanem egyben van.)

Az osztott képzés az azt jelenti, hogy három-négy év alatt szerzel egy alap diplomát (bachelor), ez kb. a régi főiskolai szintnek felel meg. Erre még két év képzéssel lehet master diplomát szerezni ez az egyetemi szint. Az osztatlan képzés az egyetemi diplomát ad, olyan szakokat, ahol értelmetlen megbontani a képzést főiskolai és egyetemi szintre. Ilyen pl. az orvos, jogász, bizonyos művészeti képzések. Ezek öt-hat évesek, mint korábban. Ezek a képzések adnak diplomát.

A felsőoktatási intézmények hirdethetnek meg felsőfokú szakképzéseket is, ezek általában két évesek. Diplomát nem adnak, csak OKJ-s bizonyítványt.