Mi a véleményetek az eutanáziáról? (beszélgetős fórum)
Te végig tudnád nézni otthon, ahogy a szeretted fájdalmaktól szenved??? Jó ez az otthon meghalás, abban az esetben, ha az illető szépen elalszik.
Igenis vannak helyzetek, amikor be kell vinni a beteget a kórházba, mert ha meggyógyítani nem is tudják már, de legalább a fizikai fájdalmát ott csökkentik.
Régen az emberek azért ugyanúgy hívták a sámánt, hogy segítsen. Félelmük meg azért nem volt akkora, mint nekünk, mert volt hitük.
Egyetértek.
Milyen alapom döntök, hogy családtagom elmenjen? Persze, más, mikor gépek éltetnek valakit, ha már nem tud önállóan pl. lélegezni, miért erőltetik (végső stádimban levőkre gondolok).
Bizony ,hagyni kellene úgy ahogy volt.Régen az emberek nem féltek a haláltól,az élet természetes részeként tekintettek rá.
Ha valaki megbetegedett ápolták,vigyáztak rá,nem dugták őket,vagy nem választották a kórházat,hogy meghosszabbítsák az életüket.
Teljesen természetes volt ,hogy a betegek a halálos ágyukon fekszenek,a rokonok hozzátartozók pedig körülvették és még életében elbúcsúztak tőle.Közel voltak egymáshoz az emberek és a halálhoz is.
Manapság ha valaki nagyon rosszúl van szalad a kórházba,vagy viszik ,nehogymá otthon halljon meg?
A kórházban ,meg kezelik ,újraélesztik,gyógyszerekkel tömik és kitolják az idejét addíg amíg csak lehet.Mi értelme ennek?
Arra kíváncsi lennék,hogy vajon hány embernek halt meg hozzátartozója betegség után a halálos ágyán a szerettei körében?
(Nem szívrohamra gondolok)
amíg csak elmélet egy ember szenvedése, addig könnyen lehet azt mondani, hogy nem kell az eutanázia, de amikor valakit a valóságban látunk kínok közt fetrengeni, tudván hogy nincs visszaút, ilyen esetben kegyetlenség nem alkalmazni azt!
mellesleg még a lovakat is lelövik, csak hogy ne szenvedjenek...
Akkor talán nem fogalmaztam elég érthetően.
A lényeg, hogy senki nem mondhatja a másiknak, hogy "te most tovább élsz", vagy hogy: "neked most meg kell halnod". Akár orvos, akár az Atyaúristen.
De ha én kérem, hogy hagyjanak meghalni, akkor hagyjanak, mert a saját életemről, halálomról egyedül én dönthetek. Feltéve, hogy tiszta az agyam.
Ha nem vagyok képes gondolkodni, akkor sem az A sem B változat nem jöhet szóba szerintem.
A dokik ezt kihasználják és úgy döntenek, ahogy érdekeik megkívánják, sajnos..
Ha ilyenkor enyém lenne a döntő szó, talán azt mondanám húzzanak a fenébe a dokik, hagyják a temészetet megoldani a dolgok.
Arra szerettem volna utalni,hogy amit itt írtál abban ellentmondás van.
Mert az igaz,senkinek sincs joga dönteni mások élete felett,de ezt a dokik néha elfelejtik,és olyankor is kísérleteznek,meg orvosi bravúrral megmentenek embereket,akiknek sajnos lejárt az idejük.Ők intézték úgy,hogy ez bizony komoly dilemma lehessen.
Ugyanazt mondom most is. Én senki helyett nem döntenék, bármilyen állapotban van, ha öntudatlan, akkor sem, semmiképpen!
Annak a nőnek, akiről beszélsz, ha felelősége teljes tudatában, könyörögve kérte saját halálát, és elutasították, akkor rendesen keresztbe tettek.
Azért ez nem ilyen egyszerű.Nem olyan esetekről beszélünk,amikor valaki képes végetvetni az életének,maga dönt a sorsa felől.Olyanokról beszélünk,akik nem képesek,mert mesterségesen táplálják,stb,de se nem mozog a teste,sem a keze stb.
Nem régiben volt egy eset,amikor bírósághoz fordúlt egy nő.Rettenetes betegsége volt,azt hiszem,de az orvosok folyamatosan gyógyítgatták ,így tartották életben.Fájdalmai voltak,és még vannak is .állítólag egyre keményebbek,ő azt akarta,hogy hagyják meghalni végre.Szerinted mit tett a bíróság?
Ugyan ezen indokból elutasította.
Brutális szörnyűség és bűn!
Az orvosok önfeláldozó segítségével él még,de ő a francba kívánja az egészet!De nem tud meghalni,mert se keze se lába,se beszélni nem tud sem aláírni egy papírt ,hogy hagyják a hülye kezeléseiket!!!!Na akkor ,hol itt az igazság!!????
ellenzem.
senkinek nincs joga dönteni más élete felett, mert úgy gondolom, amit nem lehet soha vissza adni, azt elvenni sem szabad.
ha valaki saját életének akar véget vetni, az más tészta...
a férjemnek rákja volt az utolsó időszakban a torkán is áttét alakault ki,18 napig enni,10 napig már inni sem tudott,de a tudata tiszta volt,csak azért könyörgött,-hogy meddig kell még szenvednie ,mikor lesz már vége.
Tehát én egyetértek az eutanáziával.
Én is igy gondolom ami engem illet.
Ha valamelyik szerettemről lenne szó,nem tudom hogy gondolnám..