Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mesélj nekem! fórum

Mesélj nekem! (beszélgetős fórum)


1 2
34. aszeszmegesz (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
febr. 18. 09:02
Írói válságra legjobb megoldás egy múzsa. Egy múzsa a régi időkben íróinknak, költőinknek is mindig meghozta az ihletet.
33. Fat Black Pussycat (válaszként erre: 32. - Guruljka)
febr. 17. 21:59

Nyilvan volt idejuk. A paraszteloszobol nalunk is felors Kent jarnak buszok.


En nem akarom erzelgos lenni. Tanulja Meg a kiscsaj a kajat kezelni!

32. Guruljka (válaszként erre: 30. - Fat Black Pussycat)
febr. 17. 21:01
Különben az anyuka nem vette volna meg a lángost, hisz azzal a buszsofőr sem engedi felszállni.
31. Guruljka (válaszként erre: 30. - Fat Black Pussycat)
febr. 17. 20:53

Hát, meg nem is látni, milyen szép.


Kár, hogy nem olvadt rá a sajt!

30. Fat Black Pussycat (válaszként erre: 29. - Guruljka)
febr. 17. 20:29

De ez a buszpalyaudvaron volt varakozasiidoben. Nem biztos, hogy van idod.


Ha osszecsukos a langost a maradek jobban olvad, de nem hiszem, hogy ennek az anyuka orulne.

29. Guruljka (válaszként erre: 27. - Gyöngy:))
febr. 17. 18:56
Én meg szaladnék egy nagy csomó sajttal.
28. semleges (válaszként erre: 27. - Gyöngy:))
febr. 17. 18:42
Én is.
27. gyöngy:) (válaszként erre: 23. - Gyöngy:))
febr. 17. 18:41
Legszívesebben már szaladnék lángost venni neki!
26. vivo44 (válaszként erre: 9. - Lávli)
febr. 17. 18:19

Ez inkább megható és szomorú egyben.

Nagyon aranyos történet!

25. vivo44 (válaszként erre: 7. - Amaunet)
febr. 17. 18:17

Csak az van, volt és a tendeciát követve lesz is.

Ha lehetne filmet készíteni belőle, akkor biztosan a címe: Balek család:-)

24. Lávli (válaszként erre: 23. - Gyöngy:))
febr. 17. 18:17
Néha kell azt is, jó az :)
23. gyöngy:) (válaszként erre: 9. - Lávli)
febr. 17. 18:13
Ó, én az ilyenektől mindjárt pityergek!
22. Lávli (válaszként erre: 19. - Semleges)
febr. 17. 18:13

Jó, csak vicceltem. 😀


Valahol értem.

Akadnak, akik messzemenő következtetéseket vonnak le egy-egy indított fórumból, raktározzák az infókat, hogy alkalomadtán legyen mivel/miért hátba támadni.

Hisz minden kákán van csomó.

És akadnak, akik ezt nem szeretnék bevállalni.

Mert ami most nem kényes, kínos, szégyellni való, az idővel bőven azzá válhat, ha valaki úgy akarja.

21. Guruljka (válaszként erre: 20. - Ambivalencia)
febr. 17. 18:12

És a Hoxán osztja meg az alkotói válságát?

Egyébként én ilyenről csak a magyar tankönyvben olvastam, írótól még nem.

20. ambivalencia (válaszként erre: 19. - Semleges)
febr. 17. 18:09
lehet, hogy egy híres író. 😉
19. semleges (válaszként erre: 15. - Lávli)
febr. 17. 18:04

Akar a fene jutalékot, de érted?! Nekem ez így hiteltelen és illúzió romboló egy ilyen szép témában.

Tanácsot, ötleteket, javaslatokat kér, de a nevét nem adja. Miért? Semmi kényes, kínos, szégyellni való nincs benne és még sem vállalja fel. Érthetetlen legalábbis számomra.

Én igaz történetet írtam, velem történt meg kb. 2 hete. Én adom a nevem és az életemből egy szösszenetet, egy délutánt:)

18. semleges (válaszként erre: 9. - Lávli)
febr. 17. 17:58
Nagyon aranyos történet:)
17. semleges (válaszként erre: 4. - Vivo44)
febr. 17. 17:57

2 éve én is elkezdtem, de másik számítógépem lett és nem folytattam, pedig mire az unokák felnőnek de jó lenne. Biztos érdeklődve olvasnák.


A minap anyukám elővett egy kopott, foszlott kendőt. A 4 sarka össze volt kötve. Benne régi íratok, bizonyítványok az én dédnagyapám katonai fotója a háborúból, a régi udvarról a kút, nagyanyám varrónői bizonyítványa, a ház akkori alaprajza, megsárgult fotók. A dédnagyapám jött haza a frontról és írt dédnagyanyámnak, hogy "várjon az állomáson". Még magázták egymást. Jó volt nézni, jó volt felidézni. Egy parányi múlt. Az egyik okiratból tudtam meg az üknagyanyám nevét. Aztán visszacsomagolta, megkötötte a kendő négy sarkát csomóra, úgy ahogy ő is megörökölte a mamától, úgy adja majd tovább nekünk és remélem majd én is tovább a leszármazottaknak:)

16. Guruljka (válaszként erre: 14. - Lávli)
febr. 17. 17:52
De hiszen átjött...
15. Lávli (válaszként erre: 13. - Semleges)
febr. 17. 17:47
Mert így nem tudni, kin vasald be a rád eső jutalékot 😀
14. Lávli (válaszként erre: 10. - Magdimnika74)
febr. 17. 17:46

Nekem szomorú, szorongató érzés.

Ezek szerint nem adtam vissza elég jól azt, amit láttam 😊

13. semleges (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
febr. 17. 17:45

Anonim...miért is?

Ismét leírom, én támogatom az anonim fórumokat ha kényes a téma. De ez és az ehhez hasonlók?

12. Lávli (válaszként erre: 11. - Guruljka)
febr. 17. 17:43

Ez csak egy villanás.

Szépen bele lehetne ágyazni egy szegénysorról szóló novelláskötet egy darabjába szerintem.

Már ha ilyen az indíttatás ... :)

11. Guruljka (válaszként erre: 9. - Lávli)
febr. 17. 17:39

Ezt, Lávli, éppen most magad már megírtad.


Tovább ragozni vétek lenne.

10. magdimnika74 (válaszként erre: 9. - Lávli)
febr. 17. 17:38
Aranyos 🤗
febr. 17. 17:36

Kb. 10 éve ültem egy vidéki város buszpályaudvarán egy buszon, kiindulásra várva.

Nézelődtem kifelé az ablakon.

Egy 6 év körüli kislányon és anyukáján akadt meg a szemem.

Láthatóan nem voltak jómódúak, de ápolt, tiszta volt szegényes ruházatuk.

Jókedvűek voltak, az anyának fénylettek a szemei, a kislány ragyogott.

A gyerek a kezében egy hatalmas lángost tartott. Büszkén fogta maga előtt, nem harapott bele, csak nézte. Talán forró volt még az a lángos, talán csak húzta az időt, az örömét, hogy megízlelje.

Hirtelen, nem tudni honnan, nagy szél kerekedett, és felkapta a lángosról a rengeteg, finom reszelt sajtot és vitte magával.

A mai napig látom a kislány szemét, amiben minden volt: riadalom, meglepettség, fájdalom, csalódottság ... Minden, ahogy a szélvitte, sosem kóstolhatott sajtja után nézett.


Írd meg! De nagyon jól! 😊🍀

8. kisj
febr. 17. 16:56

Olvass naplókat.

Tán merítesz belőlük ihletet.

Vagy esetleg járj nyitott szemmel az emberek között.


Egyébként meg miről kellene mesélni egy anonim fórumindítónak?

febr. 17. 16:35

Vivo saga?:)


A családnak, a gyermekeidnek írj!

Minden ember életében van egy időszak, mikor szívesen megismerné a felmenőit, a gondolataikat. Hogyan éltek, minek örültek, milyen gondjaik voltak?

Esetleg a betegségeik... ne legyen, sosem lehet tudni.

6. Enissa (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
febr. 17. 16:34
Írtál már valamit? Megmutatnád mit írtál?
febr. 17. 16:33
Ne hagyd abba, ha eddig eljutottál, majd egyszer a gyerekek, unokák, biztos boldogan olvassák. Én legalábbis örültem volna egy ilyennek.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook