Megőrülök? Remélem, nem:)) (beszélgetős fórum)

Én azt gondolom be lehet osztani a pénzt, persze nyílván nem mindegy mennyit , de meg talán lenne a ki segít? anyukádék pl, ők is vennének 1-2ruhát pl...

Szerintem ha úgy érzed merj bele vágni, de csak mikor úgy érzed... mert a babácska úgyis akkor jön mikor ő majd úgy gondolja! ;) S ki tudja addig is mi minden változik...

azt gondold át hogy mennyi lenne az a pici tartalék aminél már belelehetne vágni

pl ha 3 havi fizetésnyi a bankban van akkor már el lehet tervezgetni a babát az ugyis még minimum 9hónap amire ide is ér:D igy ha mondjuk elveszik valakinek az állása még 3hónapig van fizu a tartalékból az alatt meg aki igyekszik kitalál valami munkát magának

Megértelek, de...

A kislányom édesapja és az én fizum összege kb fél millió volt havonta. Aztán egyszer csak elhagyott és arra lettem figyelmes, hogy semmim nem maradt. Lányom most 15 hónapos, szüleimnél lakunk külön kasszán. Havi 38-ból kell megélnem, 1 szobába vagyok Lizával.

Ha ilyenekből indulsz ki... akkor soha nem lesz gyereked, mert a páros bármikor elvesztheti az állását, a hiteletek törlesztője növekedhet....

Ha ennyire félsz és nem vagy babonás pár dolgot előre meg lehet venni. Én a pelenkát is megvettem már akkor, mikor csak terveztük a babát.

amúgy azon, hogy a devizahitelt bebuktátok, már nem változtat a gyerekügy.. vagy 20 év múlva szeretnél vállalni, amikor lejár a hitel?

azt ne hidd, hogy a svájci frank valaha is megint 150 lesz. a büdös életben nem lesz annyi. inkább 250 és feljebb. erre már be kell rendezkedjetek, vagy el lehet adni a lakást, és nyugodtan élni albérletben, azaz amíg a takaró ér.

Szia

én is megértelek, hogy számolgatsz stb, én is tettem, mikor jár le xy hitel és lesz felszabaduló keret...

Aztán eltelt kb félév már annyira vágytam a babára, hogy neki kezdhessünk, hogy már tényleg nem számolgattam, nem érdekelt, arra gondoltam, olyan sokaknak tervezetlenül jött, még szülőkhöz, stb, akkor mi is meg fogjuk oldani akárhogy is, aztán közben még a kormány is változtatgatott is dolgokat, én meg ugye nem úgy számoltam anno...

Szóval azt akarom mondani, hogy hamarosan eljön, és belemersz vágni, és meg fogjátok oldani! ;) hidd el!

Nyílván nem egy csapat gyereket vállal az ember, de egyet mindenképp, aztán majd látjuk---

szerintem ha ez megtörténik, édesmindegy, van-e gyerek vagy nem, legalábbis amíg nincs vagy 10 éves, nem igényel külön szobát meg tetemes mennyiségű ételt, mobiltelefont, ruhákat, mittoménmit.

úgy is lehet gyereket vállalni, hogy nem feltétlen hiperdrága babakocsi meg légzésfigyelő meg mikrocsipes motoros bölcső kell mindenáron hitelre, hanem használt babaruha, csattogós falepke, aztán szevasz.

én megértem, amikor a friss anyukák minden biszbaszt megvesznek, de én azért hitelre nem tenném. vesztek egy pelenkázóágyat meg egyet, amiben alszik, kaptok pár ruhát, aztán elég az anyatej meg a pelus. jó sokáig ám.

Ha ez lendít: Nekem is magas volt a vérnyomásom és nem volt fogadott dokim. Nagyon jó orvosok közé kerültem toxémiával, és kiválóan elvégezték a császármetszést, amikor eljött az ideje.

Jobb nem lett anyagilag - nyilván. Számít a havi több tízezres kiesés, de ugyanakkor nekünk még sikerül túlélni (néha megdöbbenek, hogy mennyire kevés pénzből élnek emberek...). Viszont milyen jó lesz, mikor visszamegyek dolgozni és lesz pénzem új bugyikra:)

egyik füleden be másikon ki, én is igy csinálom

nálunk a család legaljasabb huzás az hogy rávették a tizenéves rokon kisfiut hogy ahányszor összefutunk kérdezze meg tőlem hogy :neked mikor lesz már gyereked? olyan havi kétszer megkérdezi, mindig azt felelem neki hogy lehet hogy neked előbb lesz:D

csak megunja egyszer, nem is ő rá haragszom hanem arra a felnőttre aki erre rábeszélte de asszem felesleges ezen stresszelni magadat

legközelebb aki megkérdezi mikor lesz gyerek azt kéne neki hogy majd ha összegyülik tartalékba egy milla, mennyivel járulsz hozzá?:DDDDDDD

2eset lehet, vagy nem kérdezi meg soha többé

vagy ad egy kis lovét rá:DDDDDDD

Feleségként már az összkomfortos berendezett öröklakásba vittem a kisfiamat. Néhány nap múlva nem volt férjem, akinek gondoskodni kellett volna rólunk; később se lakás, se munkahely, semmi. Ma már mindenem, ami a legkszükségesebb.

De volt erő, kitartás, küzdeniakarás...

A gyermek hihetetlen erőt tud adni az embernek; minden olyan rejtett képességet előhoz, amire még csak gondolni se m lehet.

Majd, ha már jobban vágysz egy babára, mint hogy azon gondolkodj, hogyan éltek meg, akkor biztos belevágsz. Ez csakis a Ti döntésetek lehet, nem szólhat bele senki.

Mi egy fizetéssel (férjem még tanult) vágtunk bele, úgy, hogy egy félszobában laktunk anyósomnál - de már nagyon szerettük volna. Aztán lett saját lakás (hitellel)... Lassan alakultak a dolgok.

Soha nem bántam meg.

Megőrülni reméljük, hogy nem fogsz:)

De tényleg nem egyszerű a mai világban gyereket vállalni sajnos.

Anyósod inkább meg ne mondjon semmit, mert az tényleg akkor volt, most meg most van. Azért sok minden történ azalatt a "pár" év alatt.

Tényleg fel a fejjel!

azért én pl úgy születtem meg tesóm, hogy 4-en voltunk egy 1 szobás fürdőszoba nélküli albérletben

fogadott orvos.. anyám egyszer volt terhesgondozáson, semmi másra nem futotta

vannak fotók ahogy egy műanyag kádban alszom nagy vidáman. nem volt babaágyuk :))

szóval fel a fejjel :)

Nagyon szeretnék már gyereket. 35 vagyok. A párom is szeretne. Munkánk is van. Meg még svájci frank alapú lakáshitelünk, amire konkrétan elmegy az egyikünk fizuja havonta. A másik fizu megy a csekkekre, a kajára, a jó drága bkv bérletekre és arra, hogy havonta egyszer hazamegyek vidékre a családomhoz két napra. Nincs autónk, nem járunk bulizni, moziba. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy 6 éves a mobilom:))

És most mindenki azzal jön, hogy mikor lesz babánk??? Nem tudom nekik elmagyarázni, hogy nálam jobban szerintem senki nem szeretne már terhes lenni, de felelősen nem tudunk belevágni, mert akkor nem ketten, hanem hárman döglünk éhen!

Hogy így jövünk ki pont, hogy én is dolgozom. Ha jön a baba, 40-50 ezerrel lesz kevesebb a pénzünk, viszont eggyel többen leszünk. Konkrétan a terhesség annyiba kerül szüléssel együtt, hogy már arra hitelt kéne felvenni. Nyilván csak akkor, ha orvost akarok fogadni. Én akarok, mert mint említettem nem vagyok már 20 éves, ráadásul magas a vérnyomásom is. Így nem merem bevállalni az éppen akkor ügyeletes orvost.

És végképp nem tudok az anyósom "amikor én szültem 35 évvel ezelőtt..." kezdetű szövegével mit kezdeni. Az akkor volt. Most meg most van. Az az ő élete volt, ez pedig az enyém.

Miért kell elítélni engem azért, mert nem merek belevágni, ha nem látom biztosnak a megélhetésünket????