Létezik vajon legjobb barátnő? (beszélgetős fórum)

:))

Hát erre nem gondoltam hogy túlkomplikálom :D

Bár érdekes hogy 2 évvel ezelőttig külön végig sem gondoltam hogy nekem ki a legjobb barátom amíg egy lánnyal nem beszélgettem erről :)

A számok meg persze nem számítanak de valamit kellett írnom hogy mutassam ez nem feltétlenül időfüggő és akár évek is eltelnek mire kiderül ki a "legjobb barát/nő". Mert úgy gondolom nálam az idő döntött erről... Azt egyébként külön hasznosnak gondolom aki leírta hogy 99 dologban egyező nők képesek 1 dolog miatt szétmenni...

Nah és a csajokat meg persze, nem értettem soha igazán :))))) De mentségemre legyen mondva hogy soha nem voltam skalpvadász így mindig csak azzal jöttem össze akivel igazán akartam a többit meg nem figyeltem :S

Egyébként tényleg érdekes ezt a topikot olvasni hogy a csajok hogy látják a témát. Izgalmas :)

Szia.

Nekem volt egy szerelmem aki mindíg azt mondta mikor valami gondom volt és mondtam neki, hogy ezt nem velem kéne megbeszélned hanem a barátnőddel!!!...elég szarul esett, mert nem volt barátnőm :S....nyilván kiderült, hogy egyoldalú volt a dolog, és még jó, hogy vége is lett :)...azóta én csak igazából barátnőket keresek :)Én is félek a csalódástól, mert már hármon túl vok. Több nem is kell :)

en egyelore meg lent tartom kezemet. :-)

A kerdes, hogy mi van akkor, ha a szerelmed mar nem a szerelmed. Akkor hogy hangzana az allitasok?

Igy:

" Nekem személy szerint nincs szerelmem. Volt akiről sokáig azt hittem, hogy az, de később egyértelműen kiderült ennek az ellenkezője. Azóta nem is akarom senki másnak (szerelmemnek) így kiadni magam, nem akarok többet csalódni."

vagy maskepp?

Nagyon sok dologban nem értek veled egyet de ez most mindegy, mert embere válogatja.

A min vesztetek össze pedig rossz kifejezés ugyancsak, mert már évek óta érlelődött ez a dolog köztünk.

Az, hogy ő jobb módú nem számít valóban, de valahol mégis, mert sok dologban bizony nagyon eltérő volt a véleményünk. Neki a szülei bankkártyára gyűjtöttek nagyobb összeget, mindenét kifizették, és ellátták plusz pénzzel is. Nekem ezzel semmi bajom, örülök hogy neki van. Viszont a beszólásait soha nem bírtam, mikor én valamit vettem enni magamnak hogy miért nem spórolok mikor néha örültem ha volt kétszáz forintom egy hétre amiből ennivalót vettem magamnak.. ( koleszos évek ) Soha nem értette meg azt, hogy nekem nincs anyu meg apu aki a seggem alá dug mindent.

Ő nagyon könnyen beszélt, de soha nem nézett a dolgok mögé.

Sok vitánk alapja pedig az volt, hogy amíg én kimentem sétálni esténként, ő benn ült a szobában, a laptopjával szórakozott. Hiába hívtam néha jöjjön ki velem is, de elvárta volna hogy ott üljek és nézzem ahogy ő eljátszogat varrogat... Néha csak akkor jött ki velem ha lecsokiztam szó szerint... ( vettem neki valamit ) lustaság nagy úr..

A másik meg a féltékenység. Sokat veszekedtünk és én voltam a rossz mindíg hogy én nem törődök vele, pedig ez nemvolt igaz.

És olyan sokszor kértem bocsánatot, és sokszor akkor is ha tényleg igazam volt, és igenis számít hogy jobb módú volt, mert pont ezért mindenki mellé állt..!

Ő volt a kis ártatlan megbántott én meg a véres rongy mert mind a szobatársaink így néztek rám...

Sok évi vita után aztán megmondtam neki hogy neharagudj de nem bírom tovább.

Barátok maradtunk de soha nem leszünk már jó barátok.

Egy másik véres seb pedig az volt, hogy egyszer egy fiú őt randira hívta. Én nagyon szurkoltam neki hogy sikerüljön. De félt. Ezért megmondta a fiúnak hogy szervezze be a barátját is, ő meg elhívott engem és egy másik szobatársunkat magával.

Én el játszottam a szobatársunkkal, aztán észrevettem hogy a barátnőm egész este nem mer egy kukkot sem szólni, a fiú meg már olyan képet vágott hogy mindjárt hazamegy.

Hát elkezdtem kötetlenül beszélgetni a fiúval és a barátjával is, a barátnőmmel is hogy mentsem a helyzetet kicsit.

Ebből aztán az kerekedett, hogy én vagyok a mocsok ku..va aki lenyúlta az ő pasiját...

Vicces fiú volt elvoltam vele de soha nem jutott az eszembe az hogy én lenyúljam a barátnőmtől. És ahogyan ez terjedt, szegény ártatlan barátnőm volt a kis mártír, én meg a rakás sz..r aki segíteni próbáltam... és ezt azóta is hánytorgatja sokszor...

Soha de soha többet nemfogok ilyet tenni megtanultam.

Számok,számok és számok!Tojok a számokra!

És ha 1-2 hónapon belül...Vagy csak 1-2 év múlva...Nem lehet így betervezni.Annyira túlkomplikálod,hogy az szinte már fájdalmas.

A csajszi meg spontán szerelmes volt beléd,ez fix!

Neked nem elegednek kellett volna lenni,hanem meghajtani...:O

A nőkbe meg valahol be van kódolva az önfeláldozás.

A fiúkba meg az,hogyha megvan a háreme,vagy nőstény cicája,akkor is menjen a kanok közé.Ez hol baj...:)

Pasik...:P

A nők azért sértődnek meg, mert állandóan mindent túlkombinálnak;)

most kezdem én is csak megérteni

egymást is hergeljük, persze véletlenül sem mondanánk meg kerekperec, hogy mi a baj

Egy barátságban sosem fontos, hogy jobb módú vagy sem. Azt sem szabad figyelni, hogy csak én segitek. Hiszen ez nem is igy van.

A barátságnak igen vannak fokozatai és a hangsúly nem azon van, hogy segitek, meghallgatom, támogatom.

Gyerek korunkban együtt babázunk, aztán együtt járunk suliba, edzésre, moziba, discóba, együtt pasizunk, dolgozunk. Aztán ha valamelyikünk bepasizik, akkor nem dolgozunk ellene, ha gyereke lesz valamelyikünknek, akkor nem lép le a másik. Nem kezdünk ki egymás pasijával, nem alkotunk véleményt egymás barátjáról, nem terheljük a barátunkat örökösen a problémákkal, nem irigykedünk, mert a barátunknak jobban megy valami. Ha ez igy megy, akkor igen, számithatunk rá, ha problémánk van. Együtt fogunk örülni az esküvőnknek, a gyerekünknek, ugyanazt érezzük, ha valamelyikünk szülei meghalnak, ha beteg a gyerek egyformán aggódunk, stb.

A barátnőm 35 éve a barátnőm, de vannak tabu témák, mert azt gondoljuk az magánügy, de a legtöbb dolog közös.

Sok dologban eltér a véleményünk, de ezt tudjuk és ennek ellenére megmaradunk egymásnak.

Valaki már irta, hogy sokan olyanért képesek vérig sértődni, amiért nem kellene. Teljesen egyetértek vele.

Valaki irta menjen irodába dolgozni, aki nem ismeri a nőket. Hát igen, bár én mindig azt mondom, hogy a kollégám nem a barátom.

Egyébként min vesztetek össze? Miért nem működött a barátság? És min csúszott el az összes próbálkozásod?

Nem szeretnek csipkelodni, mert igazad van persze :-)

Csak en meg neha azt ereztem, hogy mivel a FERFI tenyleg megtartja es apolja ugyanugy a kapcsolatait, nekem alkalmazkodnom kellett, kulonben lehet, hogy egy hetig sem lattuk volna egymast.

Mert igen, a ferfinek fontos a no, de mas is fontos.

Volt pl. egy baratom, aki szorfolt a barataival (kite surfing). Minden hetvegi program attol a @$@$%#%#%# szeltol fuggott. Es annak az undoritos zelnek van egy olyan tulajdonsaga, hogy amikor reggel felebredtek, meg lehet, hogy tul eros/nem eleg eros, de ez valtozhat delutanra. Igy varunk. :-)

Hat tele volt a pupom. :-)

Arianne, bocsi, nem fogalmaztam vilagosan.

En nem rad ertettem amit irtam. (Nem is tennem, mert nem ismerlek, szoval tenyleg nem tudom milyen vagy)

Csak igy altalanossagban filozofalgattam.

Elnezest, hogy felreertheto voltam.

Tökéletesen értem mire célzol..

De nincs igazad. Nem adom ki magamat túl hamar, és nem beszélek mindent össze vissza. Beszédesebb típus vagyok de tudom hol a határ, mert egy beszélgetés csak akkor jó, ha a másikon látom azt, hogy érdekli a téma. Ha nem érdekli miért beszélnék..?

Ennyi erővel akkor a falnak is beszélhetnék...

Sziasztok!

A Barátság egy nagyon fontos dolog.Életünk folyamán sok emberrel teremtünk kapcsolatot és barátságok is szövődnek.Életem 10-en és 20-éves szakaszában fiú barátaim voltak velük valahogy jobban megértettük egymást.Az első igazi barátnőm a középiskolában lett akivel a mai napig barátnők vagyunk.Ég és Föld voltunk természetben mentalitásban ....de amikor megláttam tudtam ,hogy mi barátnők leszünk...jóban-rosszban.És ez így is van!A második igaz barátnőmet munkahelyen ismertem meg.ő már jobban hasonlít rám temperamentumban.Igaz barát akit ha éjjel felhínék,hogy gyere értem nem azt kérdezné miért hanem azt ,hogy hova?Nem értünk mindíg mindenben egyet van ,hogy más véleményen vagyunk és biza őszintén elmondjuk a véleményünket egymásnak még ha az pillanatnyilag nem is tetszik a másiknak.Szerintem fontos a barátság hisz ezen keresztül fejlődünk látjuka a világot más szemmel.

Feltétel nélküli elfogadás .:ez a barátság!!!

Úgy a hiedelemben élő barátnőm nekem se volt soha, voltak haverok akikkel jól kijöttem, jól éreztem magam.

Aztán pár éve, elkezdtem tanulni, és ott megismerkedtem két csoport társammal, nem vagyunk sülve-főve együtt, nem beszélünk minden nap órákat, de ha szomorú vagyok, vagy valami gyötör, valahogy mindig rám találnak anélkül, hogy keresném őket, meg hallgatnak, tanácsot adnak, nem ítélnek el, olyannak szeretnek amilyen vagyok...:)

Persze én is valahogy megérzem, ha nekik van szükségük rám...

Van egy mondás, ami nagyon tetszik:

"A legjobb barátom mindent tud rólam, mégis szeret.."

ezert mondja Shila szerintem hogy egy igaz baratno is olyan mint az "igazi".Ha egy ferfinak tul gyorsan, tul onzetlenul adsz oda mindent, akkor az gyorsan unalmassa valik, sosem jut el odaig, hogy igazi lehessen.

A baratsagban is lassan kell kezdeni mindent. Kulonben a csiszolodas fajni fog, mert olyan minha egy durva smirglivel dorgolnenek.

Az is fontos szerintem, hogy mennyire vagytok egyforman felnottek. Ha az egyik meg azt is meg akarja beszelni, hogy milyen szinu volt a kaki reggel, a masik meg ezeket jol megbeszeli magaval (vagy meg azt sem), akkor ez konfliktushoz vezet. Mert ott van egy lany, aki kedves, szimpatikus, a szivet odaadna erted, de csak beszel, beszel, beszel.. es az faraszto tud lenni.

Hát igazság ide vagy oda még nemvolt olyan barátnő az életemben, akiért tényleg érdemes lett volna tűzbe rakni a kezemet... az a baj, hogy én ilyen kuka funkciót töltöttem be. Megallgattam a gondokat, segítettem, aztán mint a szemetet kiraktak.

Ami lehet kicsit vicces de számomra inkább szomorú hogy félek már barátkozni lányokkal... elsőre én magam is mosolygok rajta, de aztán lelohad a mosoly.

Korombeli lányokkal abszolute nemtudok érvényesülni, talán azért mert érettebb vagyok sokkal a koromnál de ez más történet. Ami meglepő hogy asszonyokkal, idősebbekkel viszont tökéletesen megtalálom a közös hangot, de belőlük hogyan válhatna legjobb barátnő..? Én azt az egy embert ha egyszer kapok is biztosan nagyon megbecsülöm. Mert vágyom erre.

Es itt lep ervenybe az,hogy nem volt meg igazi baratnod! :)

Mert az igaziert a tuzbe tenned a kezed,az eleted adnad!

Ahogy most végiggondoltam, akikkel sokszor beszélek mind pasik férfiak... :)

Nem azért mert pasifaló vagyok, imádom a vőlegényemet, de ők a barátaim, és van közös témánk és jól érzem magam velük.

Nincs bajom a nőkkel. Csak ahogy írtam a cikkben is csalódtam és sajnos nem egyszer, és olyan butaságok miatt lettem megutálva... gyerekes értelmetlen dolgok miatt. Egy pasival ilyeneken nem veszek össze, mert megmondjuk egymásnak a véleményünket és nincs belőle sértődés, míg a barátnőmet ( volt legjobb ) napokig vígasztalgattam, még akkor is ha igazam volt..

Ne keseredj el,a legjobb baratno az olyan,mint az "Igazi" ergo,az is! Jobban szamithatsz ra,mint akarki masra. Ez is meg kell erjen es el kell jojjon.. En is csak hanykodtam egyik baratnotol a masikig,mig megtalaltam az "igazit" ..Nem is tudtam az elejen,hogy az,az evek formaltak minket igaziva..

Most mar 30 evesen el tudom mondani,hogy van igaz baratnom. Mas orszagban elunk,nem beszelunk napi szinten,de mikor megis,mintha tegnap talalkzotunk volna es total megertjuk egymast.

Szoktak nezeteltereseink lenni,de az naon ritkan van es sosem tudunk haragban lenni es elvalni egymastol!

Mar azt is megbeszeltuk,ha 30 eves korunking nem talaljuk meg az igazit,akkor egyutt fogunk elni :D (neeem,nem vagyunk melegek,de gondolkodtunk rajta :D ) azota mindketten megtalaltuk az igazit :P

Ne siettesd,rad fog talalni az "igazi" ,ha nem gorcsolsz ra!

sok sikert!

Szia! Nagyon örülök hogy írtál, egy pasi véleménye is számít :)

Nekem a legjobb barátom fiú biza.. :D Talán nem is meglepő és már én magam sem lepődök meg rajta, bocsássanak meg a nők, de a férfiak megbízhatóbbak ez az én tapasztalatom... az én legjobb barátom az.

Én pasiként csöppenek ebbe a diskurzusba de akkor már leírom a véleményem :)

Nekem van legjobb fiúbarátom de mellette több nagyon jó barátom is akikkel már 10-15 éve nagyon jóban vagyunk!

Volt egy ideig lánybarátom akivel iszonyat jóban voltunk! Vele pont az volt a gond hogy egy idő után ha valami miatt megsértődött az látszódott rajta de semmiképp sem akarta elmondani hogy mi a baja. Nemsokára meguntam hogy többször baja van és gondolatolvasással kéne rájönnöm hogy mi az. Aztán volt hogy elmondta hogy "megbocsátott", de már nem mondta el hogy miért, mondván hogy "ne bolygassuk a dolgot"! Szóval idővel ebből elegem lett...

Bandázásnál a csajok nagyon jók és alapjai a társaságnak de legjobb lánybarát már necces.

És ha egy lánynak párja lesz akkor elkezd szarni(már bocs) az összes barátjára amíg a nagy szerelem tart! Míg egy pasi ugyan úgy hívogatja a barátjait közös programokra! Vagyis sok csaj teljesen csak a kapcsolatnak él és felejti a barátnőit és ezt várja el a pasitól is! Míg a pasiknak a barátok akkor is fontosak ha barátnőjük van!

El nem tudom mondani hányszor hallottam csajoktól a következő két mondókát:

- Jaj, alig lehet találkozni a barátnőmmel mert bepasizott! Talán nem is volt igazi barátnőm mert már X ideje szarik rám és nem lehet vele találkozni...

- Jaj, a régi barátnőim nem is akarnak hallani rólam mióta szétmentem a pasimmal, pedig én annyira szeretnék velük lógni! Persze igaz hogy egy ideje nem volt időm rájuk de talán nem is voltak igazi barátaim ha ennyi idő után nem lehet rájuk számítani...

Ha csak egy tanácsot adhatnék a csajoknak hogy hogyan barátkozzanak akkor azt mondanám hogy álljanak neki sok emberrel barátkozni és abból az az 1-2 nagyon jó barátság majd az évek alatt kialakul! Nem kell ezt eröltetni az elején és nem is kell bizalmaskodni rögtön. (Amúgy is zavaró ha kiönti valaki a lekét 1-2 hónap ismeretség után...) És nagyobb az esély hogy 10-15 ember közül 3-4-5 év alatt kialakul pár igazán komoly minthogy 1-2 emberből véletlenül pont a "tökéletesre" találunk!