Létezik olyan, hogy tökéletes nő? (beszélgetős fórum)

pontosabban csak Isten tud tökéleteset alkotni.

:)

Ha elfogadjuk a tényt, hogy senki sem tökéletes, akkor igen, létezik tökéletes.

De már ne is haragudj, de az, hogy szép is legyen meg okos is, szerintem nem egy eget rengető elvárás. És hogy ilyennel még nem találkoztál... hát nem tudom te hol laksz... :)

Igazán nincs mit! :)

És lehet, hogy egyik másik dolog, amit írtam, közhelynek is tűnik, de nagy igazságok.

Sajnos kaptam már pár pofont az élettől, sok mindent megtanultam. De tény, hogy ilyenben még sose volt részem. Ez nekem új, most barátkozok vele.

Bármikor, ha beszélgetni szeretnél valakivel, és nincs más, akkor nyugodtan keress meg privát üziben is.

Hátha tudok még pár bölcsességet mondani, amitől talán jobb kedved lesz. :)

Köszi a tanácsokat! :)

A leginkább talán lelki támaszra lenne szükségem.

Az pedig már szép idő.

Az meg, hogy most szakítás után nem azt érzed, hogy Ő lett volna a tökéletes, nem tudom miért lehet.

Nem tudom mi volt a háttérben, miért döntöttetek így.

De talán már nem is szeretted Őt úgy, csak a megszokás miatt voltatok együtt. És talán most is csak az a biztos pont hiányzik az életedből, amit eddig Ő jelentett Neked.

És szerintem tudat alatt tisztában is vagy a dolgokkal, csak még kell az az idő, amíg feldolgozod a történteket.

Egyelőre én se tudom, hogy mihez kezdjek, hogy egyedül maradtam. Pár napig még tuti "gyászolom" a kapcsolatunkat. De aztán talpra kell állnom. Az élet nem áll meg azért, mert ő már nincs mellettem. Nehéz lesz visszaszoknom az egyedüllétbe, de sikerülni fog úgyis.

És egyszer majd úgyis találkozni fogok a csupa nagybetűs Igazival. Aki nem csak nekem az Igazi, hanem én is Neki.

És hidd el, Te is találkozni fogsz a Te Igaziddal.

Csak nem szabad görcsösen keresni. Amikor legkevésbé számítasz rá, majd akkor találod meg.:)

Nem szabad olyan szigorúan ragaszkodni az elképzeléseinkhez. Mert olyat tényleg nem fogunk találni, mint amilyet megálmodtunk.

Az én most már exem se olyan volt, mint amilyet anno elképzeltem magamnak, de mégis azt hittem, hogy Ő az Igazi, és Vele fogom leélni az életem. Mert elfogadtam a hibáival együtt, és jól meg voltunk. Legalábbis ez utóbbit, azt hittem így van.

Jó a cigi, meg a sok alkohol kérdése megint más. De mondjuk pl a mai tizenévesek divatból cigiznek, mert a többiek is azt csinálják. És ha Téged annyira zavar a cigi, és elég fontos vagy neki, akkor hajlandó lesz letenni érted.

Az alkohol meg megint "úúú xy iszik, akkor én is, mert én is vagyok olyan kemény mint ő".

És amúgy meg, biztos Neked is vannak hibáid, mint mindenkinek. De majd amikor megtalálod azt a bizonyos lányt, aki az Igazi lesz számodra, hidd el, Őt se fogja érdekelni egyik se, hanem majd megtanul velük együtt élni.

Köszi szépen a biztatást!:)

Tudod mi a legszomorúbb az egészben? Az, hogy én sose korlátoztam le semmiben se. Baráti társaságban másik párnál láttam, hogy a csaj féltékenykedett, nem engedte, hogy buliban megigyon egy vmit, vagy elszívjon egy cigit. Én egyiket se sose.. (A "féltékenykedés" nálam annyi volt, hogy az egyik exét egy időben túl sokat emlegette, finom visszaszólogattam neki úgy, hogy vegye a lapot, használt is.)

Azt se mondtam neki sose, hogy ne menjen nélkülem a haverokkal el vhova. Ő nem akart nélkülem sehova se menni, ő a saját akaratából komolyodott meg mellettem. Mert állítása szerint a 12év alatt, amióta bekerült a középsuliba, és elkerült itthonról, ő már kiélte magát.(Amúgy most 27.)

Az unokatesójával és egyben legjobb barátjával beszélgettem vmelyik nap. Ő is biztatott, hogy még soha senki után nem ment ennyit, az exei nem voltak olyan fontosak neki, mint én, akkor csak a buli és a haverok számítottak neki.

Hát sokra mentem vele, mert úgy látszik, még én se voltam elég fontos neki.

Kérdeztem is tőle, hogy mit akar ezzel az "egyelőre" dologgal. Erre azzal jött, hogy mások is tartottak már szünetet, és aztán újra kezdték. Közöltem is vele, hogy nálam arra ne számítson. Ha egyszer valaki eljátszotta a bizalmam, akkor eljátszotta. Mindennél fontosabb nekem, és bármire hajlandó lettem volna érte/értünk.. és most lehet, hogy darabokra hulltam, de én nem várok rá, meg is mondtam neki. Ahhoz, hogy második esélyt kapjon nálam, nem tudom mit kellene tennie, mert az kb lehetetlen dolog.

Valószínűleg nem engedted, hogy félrejárjon. Akkor szoktak így lelépni. A szívük szakad meg, de akkor is ki akarja élni magát, aztán abban reménykedik, hogy mivel így szakított veled, te vissza fogod őt várni, vissza fogod fogadni, ha már kiélvezte a saját maga kis életét!

Legtöbbször vissza is fogadja a sok buta nő, mert nálunk az érzelmek az elsők, míg náluk csak a hormonok (finoman fogalmaztam? :)

Ha elment, akkor lépj túl rajta, és keress egy másikat, aki nem hagy ott a problémákkal, hanem együtt fogja veled megoldani!

Sok sikert!

Igen.... minden nő tökéletes... csupán meg kell találni azt a férfit, aki ezt így látja. :)

(... és ugyanígy tökéletes minden férfi... minden gyermek.... minden növény... stb.)