Lehet egyformán szeretni egy anyának a gyermekeit? (beszélgetős fórum)

Lehet egyformán szeretni, nem teszek közöttük kü-

lömbséget.Azt a gyermekemet amelyik éppen bajban van vagy gondja van, kicsit több gondoskodással veszem körül.Olyab is van hogy egyszerre kell őket kicsit jobban dajkálnom

Ez így igaz, minden gyereknek másféle szeretetre van szüksége, és más lehet az igénye is.

De mindegyik gyereket nagyon kell szeretni, de mindegyiket a maga módján

Nagyon megfontolandó,hogy még egy gyermeket bevállalj,főleg ha ilyen helyzetben vagy ....

Nehéz döntés !!!!

exanyós,örökölte lőtem az új asszony,aki nekem szokott rá panaszkodni,mert velük él...nem igazán lett volna jó neki ha akkortájt összefutunk...egyzserüen nem birom már elviselni...tűrtem én mindent szó nélkül évekig,mert velünk élt a mami,akkor jó voltam neki .képzeljétek,mikor elváltunk a fiával,velem akart maradni:-)vicces lett volna....

igaz nem offolok,csak most jött ki belőlem...bocsi,ez egy másik fórumtéma:-)

Én mindig ugyanezt éreztem,nem igazán vágytam másik gyermekre.Így az összes anyai szeretetem

csak az ÖVÉ !

természetesen erre mindenki rávágja, hogy IGEN.

Egyetértek vele, de attól, hogy ugyanúgy szeretm őket nem biztos, hogy ennek ugyanolyan útja van.

nálunk a két lányom mást és mást igényel

A nagyobbik nem bújik, sőt úgy kell puszit csikarni tőle, de kell, hogy minden percben érezze ott vagyok melette és szeretem. a kicsi bújik, mint egy macska, csókolgat, majd megy játszani és akár rám sem néz ....

Nagyon kedves anyósod lehet !!! :(

Nem irigyellek érte,nehéz lehet nem megtörténté tenni az esetet.

Én nagy ívben kerülném a társaságát!

.A szeretetből nem egy adott mennyiséggel rendelkezünk,hogy minél többfelé kell osztani,egy-egy főre annál kevesebb jut.A szeretet valahogy megsokszorozza önmagát.

A volt anyósomra talán haragudhatnék sok minden miatt,de nem teszem,túlléptem mindenen ami vele kapcsolatos,DE....egyetlen fájó pontom van: a fiam hazafelé készült tőlük,ment köszönni mamának,aki azt mondta,így szószerint:"minek mész te oda,ott van anyádnak Máté"

szegény csak pislogott,szerencsére hallotta az exem,aki ott nyomban leteremtette,hogy hogy tud ilyet mondani az,akinek magának is van 3 gyereke...

megbeszéltem a fiammal az esetet ahogy hallottam,de egy darabig tartottam tőle hogy nyomot hagy,érzékeny gyerek...sajnos mami nem szerette egyformán a gyerekeit,egy lányával nem törődik,egy lány a kedvenc,de ennek ellenére a fiával él és sokszor hangoztatta rég,hogy miért is nem vetette el anno...azért szereti elvileg...nem értem

A gyermekkorom nagyon mély sebet hagyott a lelkemben,viszont megtanított arra,hogy mit tegyek másként.Mindig igyekszem a maximumot nyújtani ,a lányomnak,és a férjemnek is.Engem nagyon nagy örömmel tölt el ha Őket boldognak látom,ezáltal én is nagyon boldog vagyok.

Sámomra sokkal nagyobb öröm adni,mint kapni .

Mi nagyon nagy szeretetben élünk,számomra még a kutyuskáink elégedettsége is nagyon fontos.

Ők is "családtagnak" számítanak :)

Mindkettőt EGYFORMÁN szeretem :)

Az én öcsém veseelégtelenségben 10 évesen meghalt,akkor voltam én 15.Talán emiatt is kegyetlen gyermekkorom volt.Az édesanyám velem sohasem törődött,mindig az öcsém volt a fontos, (akit én imádtam,nagyon jó testvérek voltunk)rám sosem volt ideje,hozzám sosem volt türelme.A testvérem mindig új ruhát kapott,míg nekem csak az unokatesóm kinőtt ruhái jutottak.Amikor kikerültem a nagybetűs életbe,nagyon gyorsan megtanultam bánni a pénzzel,beosztottam azt a keveset,és mindig haladtunk is egy kicsit.Az én édesanyám engem mindig bántalmazott,mindig rajtam töltötte ki a dühét.Okkal,ok nélkül bántott,fizikailag,lelkileg.

Írigylem azokat akiknek ilyen édesanyjuk van,nekem sajnos ez nem adatott meg.Én már gyermekkoromban eldöntöttem,szeretnék a világ legjobb édesanyja lenni.Időközben rájöttem,hogy ez talán az életünkben a legnehezebb feladat.

Ma már felnőtt lányom van,akivel nagyon jó a kapcsolatunk.Mindig hangoztatja,hogy a világ

legjobb édesanyja az ÖVÉ.

SIKERÜLT !

Sajnos nem minden édesanya szereti egyformán miden gyermekét :(