Lehet ebből tartós kapcsolat? (beszélgetős fórum)

Annyira nem olvastam végig ezt a fórumot. Pont ezt írtam, amit te is mondasz, hogy ami az egyiknek posvány, a másik abban boldog, és fordítva is. Szóval nincsen helyes vagy jó, meg rossz életforma, csak olyan, amiben az adott ember boldog vagy sem, illenek-e egymáshoz, vagy sem.

És amúgy igen, ha a párom vágyik valamire, és van rá lehetőségünk ésszerű kereteken belül megvalósítani, akkor természetesen partner lennék benne, ez nem is kérdés! Kivéve, ha anyagi okok állnak mögötte, és amiatt egyszerűen nem megy. :) Vagy ha olyan dolgot akar, amit én magam nem bírnék elviselni. A tengerpart azért nem tartozik ezek közé... :D

:D

Ez így cuki, tényleg :D

hello

Azt hiszem erre a kapcsolatra mondják? NEM ELÉG A SZERELEM

Én is ugy gondolom/saját tapasztalat/, hogy bármilyen furcsa egy jól működő kapcsolathoz nem elég a serelem.

Sok-sok minden kell hozzá: 50évi házasságról beszélek.

Mi az elején nagyon fiatalok és nagyon szerelmesek voltunk.

Aztán jöttek a tragédiák: gyermek szülők elvesztése: és ha jellem belileg nem vagytok egy hullámhosszon, az végzetes hiba nem észre venni, vagy a szőnyeg alá söpörni.

Mégis miért maradtam???Mire észbe kaptam , már volt 3 egészséges és szép gyermekünk.

Őértük , miattuk maradtam.

Értelmét is vesztette a fórum.

Legyetek nagyon boldogok.

Ebben a történetben senki sem jó vagy rossz,,készen kapták egymást.

Nem igen passzolnak,,,arról nem is beszélve ,ha most a kapcsolat elején tesz is a férfi megmozdulásokat,később már nem igen fog.40 körül ilyen alap dolgokban nem változunk.(ritkán)

:-)

én sokszor láttam, te egyszer sem, átlagosan pont elégszer láttuk, kisanyám :-)

Akkor mégiscsak jó ez neked, és csak azt "hallod" meg, ami megerősít ebben.

Csak nehogy egyszer azt vedd észre, hogy már a hamut is mamunak mondod, és ha akarnál sem tudnál mozdulni semerre. Az idő rohan, azt nem tudjuk, hogy hány életünk van, egyesek szerint több, de az biztos, hogy ebben az elmeállapotunkban csak ez az egy. Erre az életre élményeket csak ebben az életedben tudsz gyűjteni.

Oké, de ami neked kényelmes, nyugodt életforma, az másnak lehet posvány. A címke amit ráragasztasz függ attól, hogy neked jó e. Fórumindítónak nem jó.

De amúgy meg ne is haragudj, de ez a faszi egy paraszt. Egy példát kiragadva, ha neked vágyad lenne megnézni a tengert, hogy esne ha I kötné az ebet a karóhoz, hogy márpediglen felejtsd el, mert ő látta már sokszor?

De akkor most mi a baj? Vagy nincs is baj? Most egy kicsit már nem értem. :) Mit kell neki megtanítani? És mi az, amit nem tervez, és te szeretnéd, hogy tervezze?

Akkor végülis mentek ide-oda, ha te szeretnéd?

Aki így jól elvan, annak ez totál nem posvány ám. Én is javarészt posványban élek mások szerint, de nekem pont az lenne a kín, ha úgy kéne élnem ahogyan ők teszik. :)

Volt ilyen pasi jelöltem, aki megállás nélkül utazgatott, zsezsgett, hatalmas társasága volt, és mikor nem jött össze a románcunk és utólag átláttam az életvitelét arra gondoltam, hogy huhhh, bármennyi kémia is volt, és bárhogy oda tudtam volna lenni, én belepusztultam volna az ő életvitelébe. Ő pedig az enyémbe. Egész más ritmus. SOHA nem működött volna, de ettől függetlenül az egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak más. :)

Ez hülyeség, itt nincsen olyan, hogy ki látja jól! Én alapvetően egy tökre befelé forduló ember vagyok, aki alig várja, hogy hazaérjen, meg hogy otthon legyen. Szeretek otthon lenni, és nem igazán vágyom máshová, vagy csak nagyon ritkán. Ahová vágyom, ott sincsenek egyéb emberek, és pontosan ezért is szeretek ott lenni. :) És nem, nem egy unalmas posvány az életem. Mármint másnak lehet, sőt tuti fix, hogy ez biztosan az, de számomra viszont nem. Én pont így érzem jól magamat, így vagyok boldog, így kiegyensúlyozott! És nagyon kevés dolog van, amire lecserélnék egy otthon kuckózós hétvégét és a könyvemet!

És bizony a férjem is ilyen, így megtaláltuk egymást. :)

Szóval itt - szerintem - nincsen olyan, hogy normális vagy nem normális. Te boldog vagy-e így, ez a kérdés? Ha nem, akkor nem egymást keresitek.