Lefogyok, ha addig élek is! (beszélgetős fórum)
Nem én, hanem Dokik találták ki, hogy nem elég...egyébként este normálisan ettem. Viszont lelassul az anyagcsere, másfelől mivel a szervezet éhezik, így a ritka evések mindengrammját raktározza.
Én most is megeszem a fornettit, meg mindent...mégis elbúcsúztam 18kg-tól.
Úgy látszik, mi végig fogjuk vitatkozni ezt a fórumot - de remélem nem haragszol!:)
Tehát ma gyorsan átolvastam a régebbi bejegyzéseket, s ennek alapján azt gondolom, hogy nem a napi 2 étkezés, hanem annak a milyensége "verte szét" az anyagcserédet. (Ugye te írtad az autóban bekapott fornettit?) Szóval elvileg elég a két étkezés, ha az gondosan összeállított, teljes értékű éetelekből áll. Persze én most azt gondolom, nekem nem lenne elég. Azt gondolom, az embernek meg kell találnia az egészséges lehetőségek közül azt, ami neki jó, hiszen nem vagyunk egyformák. De mintha hasonlót te is írtál volna már...
Hát, ha ezt szándékosan csináltad, akkor sajna tényleg tönkre vágtad magad.
Én viszont arról beszéltem, hogy nem "erőszakkal" eszek kétszer egy nap, hanem mert őszintén odafigyelek magamra, és egyszerűen nem vagyok többször éhes.
persze, hogy jöhetsz, de Te nem is Vagy kövér....
Devi merre Vagy?!!!Válaszoltál a Nőnek? És a lelked ?
Nekem már "volt szerencsém" mind a 3 kategóriába tartozni. Aztán kikecmeregtem mindből, és évekig semmi gond nem volt, nem kellett figyelnem semmire, mindent megettem.
Csak pár hónapja összeköltöztem valakivel, és neki köszönhetően elszaladt a mérleg mutatója: "na, egyél velem, kérsz egy falatot, ezt már ne hagyjuk meg, stb.
Csak annak örülök, hogy a mérleg nem jó... De most visszaszokom a régi evésmódszeremre, kb. 5 kiló már le is ment rólam úgy másfél-két hét alatt.
Röviden magamról ha jöhetek:
20 éves vagyok 169cm és 77 kg
és nagyon de nagyon szeretnék végre beleférni a 2-3 évvel ezelőtt hordott ruháimba... akkor voltam 62-63 kg (tehát nem nádszál!) szóval ez a cél!
Igen, szerintem is igazad van, szinte az összes kövér kényszerevő valójában, csak nem tudnak róla, még maguknak sem vallják be.
Illetve még egy kategória van: azok, akik nem kényszeresen esznek, csak rossz evési szokásokat követnek.
Sziasztok!
Lehet még csatlakozni hozzátok?
A legértékesebb ajándék a szeretet. Gondolod, hogy tudnál ennél nagyobbat adni neki?
Ha viszont ő másképp gondolja, akkor lehet, hogy nem a megfelelő társ.
Igen, ezt valóban annak hívják. De ha már belátod, hogy ez a problémád, akkor a megoldás sincs messze. Egyszerűen kezdj el figyelni magadra, amikor rád jön a kajálhatnék, hogy mégis mi az, amit érzel, mire is vágysz valójában. Mert ugye ha nem vagy éhes, akkor nem kajára.
Ha az ember őszintén magába néz, és figyel, akkor kiderül, hogy napi kétszeri igen szolíd étkezés is elég a testünknek, a többi kajával a lelkünket próbáljuk megbékíteni.
Az ok rengetegféle lehet: a napi feszültség levezetésétől az elismerés hiányán és a szexuális kielégületlenségen keresztül egészen a bűntudatig bármi. A fontos az, hogy megtaláljuk az okot, és orvosoljuk, találjunk valami szórakoztatóbb és egészségesebb "hobbit" az evésnél.
Lányok, Devi!
Életem egyik gyönyörű karácsonya volt, mikor bizonyos okokból nullára jutottunk anyagilag. Akkor már a 8.gyermekem született mikuláskor és két hétig volt intenzív osztályon...az még adott a pénznek...
A gyerekekkaptak a 100 forintos boltból kb. fejenként 100 Ft-os apróságot, Ők nekünk rajzoltak ,egymásnak könyvjelzőket készítettek, pici fát vettünk, félretettük az iskolai mikulás csomagokból azt a kb. 20 deka szaloncukrot a fára, sütöttünk EGYÜTT mézeskalácsot, abból is került a fára. Diót csomagoltunk ezüst papírba és a gyerekek papírdíszeket csináltak. Becsomiztunk konzervesdobozt, fenyőgallyból és tobozból egy szál gyertyávak gyönyörű asztaldísz lett. Sütöttem olcsó sütit és fasírt volt a hal helyett, ill. a gyerekeknek vettünk egy doboz halrudat.
Volt egy kis olcsó gyümölcs és limonádé.
És sok-sok szeretet és csodásan emlékeznek a mostani felnőtt gyerekeim vissza arra a karácsonyra......
Sztem, rosszul értékeled a tüneteket......az elsővel lehet vitázni - de attól még igaz.
Írtam valahol az elején, hogy én úgy fogytam, jojó nélkül, hogy csak akkora megszorításokat csinálok, amit könnyedén elbírok.....és kis bűnök is beleférnek, így nincs több nap szigorú fegyelem utáni csábulási kényszer...
nekem doki mondta, hogy hosszú távon azt lehet követni, ami nem megerőltető, és ami hozzám van igazítva - én ezt tartom,és óriási, hogy 4ruhaméretet csökkentem tavaly óta....