Kutyafáját... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Kutyafáját...
Amit írsz a szüleidről nonszensznek tartom, hogy nem kapták meg a kutyust.
DEE Sajnos azt kell, hogy mondjam igazuk van, hogy ennyire szelektálnak.
Én nagy dalmatás vagyok. Mili nevű kutyusom annyira fantasztikus volt, hogy elhatároztam tőle akarok mindenképp kölyköt. Már a lányának voltak kölykei. Egyszeri hobby alom természetesen. Ha törzskönyves lenne akkor sem tenyésztenék, pénzért soha nem "hoznék" létre kölyköt. Árat úgy határoztam meg, hogy olcsó legyen, nekem csak az számított , hogy jó helyre kerüljön. Írtam is egy jellemzést a dalmatáról, hogy mennyire emberközpontú , fázós stb tehát NEM KINTRE való. A hírdetésem úgy adtam fel , hogy kizárólag családtagnak eladók, aki kerti díszt akar annak nem eladó.
Egy pofátlan liba összevissza hazudott, hogy jaj ő mióta benti kutyára vágynak, még kabit is vesz majd neki. Direkt olyan képet raktam fel, hogy az ágyon alszanak a kicsik, hogy olyan ne is jelentkezzen, akinek nem ilyen kutya kell. És többször kihangsúlyoztam, mennyire ember központú az a kiskutya , hogy még a wc-re is utánunk jön.Meg hogy ő járt legjobban azzal a kiskityával.
Erre a szemét k... kiteszi kennelbe, garázsba altatja , gúnyolódik rajtam mikor mondom, hogy ez mennyire érzékeny fajta. Nem volt szerződés sajnos, életemben nem bántam meg semmit ennyire ,mint ezt. Azt hittem neki lesz a legjobb helye , annyira meggyőzően adta elő az a... . Sokszor rosszul vagyok szószerint az idegtől, ha eszembe jut az a kiskutya. A tehetetlenség megőrjít! Én jelenlegeg munkanélkülik vagyok a szüleimmel élek alig jövünk ki egy hónapban, de 10 millóért sem adtam volna azt a kiskutyát, ha tudom milyen helye lesz! Ja és idegesíti, hogy felmászik a párkányra a kutya és ott nyivákol. Nyivákol ő! -Tudta milyen a kutya és , hogy ő volt a legbújósabb!
Szóval IGAZUK van, hogy ennyire tesztelik a gazdi jelölteket!
Én pont a másik véglettel találkoztam.
A párom hivatásos vadászember, van két kutyánk kint az udvaron. Mi azért nem kaptunk kutyát, mert a kötelezően kért motivációs levélben le mertem írni, hogy a kutyák nálunk nem jönnek be a házba. Mert ők csak vegyestartásra adnak ki kutyát...
Arra nem vették a fáradtságot, hogy ebbe belekérdezzenek. A mi kutyáink maguk választották a kerti létet, soha nem jönnek be, csak ha vihar van, vagy nagyon hideg. Soha nem küldtem még ki őket, bár a kanapé nálunk tényleg nem a kutyáké.
Pedig nálunk tényleg kutyaparadicsom van, valaki mindig van otthon, a két gyerek is eleget nyúzza őket. :) De nekem meg az magas, hogy miért kell egy nagy mozgásigényű, szívós kutyát csak lakáshasználattal adni, ha erre nem is biztos, hogy igényt tart. :)
Én elég tanácstalan vagyok, nagyon szeretnénk kutyát, a szaporító-tenyésztők árait viszont nem akarom megfizetni.
Nagyon szomorúan olvastam a cikkedet - amit egyébként nagyon intelligens módon írtál meg, amiért külön dicséret. Persze aztán örömmel is, hogy lett kutya végül a háznál és biztos vagyok benne, hogy imádni fogja a Szüleidet és viszont :)
Nekünk is van örökbefogadott kutyánk, meg egy befogadott macskánk és még egy kutyánk. Az állatvédő szervezetekkel általánosságban nekem az a tapasztalatom, hogy ugyan nagyon jó célért küzdenek, de nem feltétlenül a legmegfelelőbben. Pl.: Magyarországon vannak még annál sokkal nagyobb problémák az állattartással, mintsem egy kutya "szörnyűségesen" lakásban töltse az életét.
Illetve többször fordult már elő velem is, hogy bejelentettem egy esetet, amivel nem foglalkoztak. Ez egy elég "híres" menhely volt, így pénzzel nem támogatom egyik szervezetet sem ezek után. Illetve mi is találkoztunk már olyannal, amit Spatifillum is említett: minket hoztak kellemetlen helyzetbe, mintha mi tettük volna ki a szerencsétlen kis kutyát az utcára. Bevittük az állatkórházba, telefonálás után, mert egész nap ott feküdt szinte mozdulatlanul -egy elég forgalmas helyen a városban-, én pedig sírtam mikor bevittük , aminek mindössze annyi oka volt, hogy sajnáltam őt is és az embereket is, hogy így viselkednek...zavartalanul elmennek egy bajba jutott élőlény mellett...bár min csodálkozom? Az emberek egymással sem törődnek általában sajnos.
Szóval mindent összevetve, sajnos magam is azt tapasztaltam, hogy habár a szándék megvan az állatvédőkben arra, hogy segítsenek, a kivitelezéssel igen komoly gondok vannak. Rozi kutyánk örökbe fogadása viszont zökkenőmentesen ment. Azt a tényt leszámítva, hogy bár azt mondták ideiglenes befogadónál volt, valószínűleg akkor fogták be, mikor mondtuk, hogy mi szeretnénk befogadni. Mivel iszonyatosan mocskos volt és szó nélkül jött velünk, most meg mindig tart az idegenektől, nehogy elvigye valaki innen is :D
Boldog további kutyás éveket kívánok a Szüleidnek! :)
Így van, ha telefonálsz, akkor elutasítanak, hivatkozva arra, hogy tele a menhely...és még arra a következtetésre jutottam, hogy azt hiszik, a sajátomtól akarok szabadulni:(
Még mindig itt dobálják ki, a főút mellett a feleslegessé vált kedvenceket illetve szaporulatot (utóbbit két alkalommal tették meg vélhetően ugyanazok: dobozban egy tanya mellé 3 kicsit, egy év múlva két kissé nagyobbacskát).
Eddig több rossz tapasztalatot olvastam a hozzászólások közt, mint jót.
Nagyon örülnék, ha egy állatvédelemmel foglalkozó véleményét is olvashatnám.
Tesómmal együtt igyekszünk egy kicsit anyagilag hozzájárulni az állatvédők munkájához.De akkor ezek szerint hordjuk a vizet a Dunába?
Engem is elhajtottak anno az állatmentők, mert akiket hívtam ők csak fajtatiszta kutyákkal foglalkoznak, én meg egy keverék kutyát szedtem össze.
Megköszöntem a segítséget, és kerestünk jó gazdát a kutyusnak. Azóta is boldogan őrzi a házat, és játsza szét a kertet.
Nem vagyok biztos, hogy kellene menhelyről kutya, kivált, ha nem ismert az előélete. Ha kölyök korában nem szocializálódik megfelelően, később az már nem pótolható.
Szegény szomszéd bácsihoz is egy ilyen hibbant menhelyi kutya került. Amúgy kutyabolond ő is, és a felesége is, mindig volt 1-2 kutyájuk. Szerették volna ezt is, és mindent megadtak neki, de kezdett rájuk támadni, és a bácsit megharapta kétszer. A menhelynek persze nem kellett vissza, ők kutyát nem fogadnak be, csak kihelyeznek, vigyék az Illatos útra! Végül oda került. De akkor honnan van kihelyezni való, ha nem vesznek át? Egy felséges nevű, az adó 1%-ból sokat kapó helyről van szó.
Szerintem ez is egy iparág, ami az emberek empátiájára alapoz.
Sajnos, mindennapos jelenség a kidobott állat.
Sajnálom a szüleid, jól őrzi a menhelyen a kutyákat ez az állatvédő.
A közelünkben levő menhelyen megkötésre és tanyára nem adnak ebet.
Pestre is vittek fel kölyköket, fizetni nem kellett érte.
3 kutyánk van, ebből 1 besétált hozzánk, mint az a 3, amelyik apámnál élte le az életét. A két kisebbet a lányom és a barátja vitte ki menhelyről, de nem váltak be náluk szobakutyának.
Amikor,ma bekapcsoltam a gépet,ezzel a "fantasztikus" tettel találkoztam!!
Hááát,no komment:((
Felháborítók mélységesen a történetek.
Kell ellene fellépni, akár a nyilvánosság segítségével, valamilyen Szervezetük csak van,hol panaszt lehet tenni?
Biztos, Állatvédők?
Nem inkább Állat "eltaszítók"!!!:(((
Ennyit kértek volna a szüleimtől is, ha sikerül a dolog. Ezen nem akadtak fenn anyusék, mert oltva, chipelve volt a kutyus, ennek a költségét kérték volna el.
Ennyibe simán benne van egy akárhonnan örökbefogadott kutya is.
Bogi, az új kutyus sokkal többe volt.
Meg hát azt sem tudom, hogy az állatvédő szervezetek miből finanszírozzák a mentéseiket, állami támogatást szerintem csak kis részük kap. Állandóan futnak a segítséget, anyagi támogatást kérő posztok ez ügyben.
A húgom hozott egyet az utcáról, a munkahelye környékén kóborolt. Sovány ápolatlan kis szőrcsomó volt, a nemét is csak nyiratkozás után sikerült megállapítani. 3 év körüli lányka, chip sehol. Kiplakátolták, tesóm felrakta az internetre, de nem jelentkezett az eredeti gazdi.
Így hát anyusék újra boldog gazdik lettek.
A kert fel van túrva, a kanapé tele van kutya szőrrel. :)
De menhelyhez,állatvédőhöz biztos nem fognak még egyszer fordulni.
Kicsit utána néztem én is a témának, tény, hogy nagyon sok elkeserítő tapasztalata lehet az állatvédőknek, ronda dolgokról olvastam.
De azért nem kellene ezeket a dolgokat mindenkire kivetíteni, és ott is állatkínzót látni, ahol nincs.
A kertről még annyit, hogy nyugodtan túrhatta volna, azért volt nagyon rendben, mert akkor éppen nem volt kutya a háznál, Zsófika pedig nem volt kertész típusú kutya.
Elfogultság nélkül mondom, hogy nagyon normálisak a szüleim, egyikük sem dől a kardjába, amikor a kutya metróépítésbe kezd a kert közepén. Annál sokkal jobban szeretik a kutyájukat.
De ezt meg sem hallgatta az állatvédő hölgy.
Tudod,az az igazság,hogy nagyon sok ránézésre is jóindulatú,kedves házaspár,visszavitte a kutyát a menhelyre,mert kiderült,hogy a kutya nem ad magának enni(nem önellátó),és bizony le kell vinni sétálni!Másrészt meg,ha valaki dolgozik,akkor sem biztos ,hogy tudni fogja a gazdi,egy egyetleges műtétet fizetni(még részletre sem)
Természetesen,ezt nem a cikkíró szüleiről mondom!
Nem értem,hogy mi lehetett a gond velük,miért nem voltak alkalmasak...
Ha minden úgy alakul,ahogyan szeretném,idén kb.4kutyát szeretnék örökbe fogadni,kicsit elszontyolodtam ettől a cikktől!
És még annyi:
kutyatartó vagyok én is, van egy 4 éves fajtiszta westie kiskutyám, és bár sokak véleménye szerint lakásban nem lehet tartani kutyát, ő jól érzi magát velünk, családtagként szeretjük, és bár dolgozik mindenki, szerencsére meg tudjuk oldani h 4-5 óránál többet nincs egyedül. (akkor meg alszik). Egyszóval jó helye van szerintem, de örökbe nem kaptam volna kutyust, mert lakásba nem adnak az esetek 90%-ban. pedig a menhelynél a lakás is jobb...
kb. egy éve a kutyafuttatón sétáltattam Odettet, amikor egy hatalmas kutyus gazdátlan rohangálására lettünk figyelmesek. valami nagy juhászkutya volt. Hívásra közeélebb jött, és bár Odett rettegett tőle, megfogtam a kutyust, hogy megnézzem van e valami elérhetőség rajta. Nem volt semmi. Egy simerősömmel beszélgettünk épp, aki ráadásul az egyik helyi állatvédő egyesületnek lelkes önkéntese, így azonnal felhívta őket. Vasárnap délután volt valamikor május környékén. Közölték a "nagy állatvédők" hogy engedjük el a kutyát, és majd másnap ha még ott lesz befogják, és megkeresik a gazdáját. A történethez tudni kell, hogy gyorsforgalmi választja el a parkot a lakóteleptől, ami életveszélyes a kutyáknak. (A kiskutyám első 1,5 évében macskaéletekre volt szüksége, hogy túlélje. Amikor a behívást gyakoroltam vele, számát se tudom, hányszor csikorgott a fék, miatta, mert úgy döntött önállósítja magát, és elfutott előlem.) Egyszóval felelőtlenség lett volna szabadjára engedni, ahogy a "védelmezők" javasolták. helyette lefényképeztük, feltettük FB-ra hogy találtunk egy kutyust, és még aznap délután elvittem az állatkórházba, ahol befogadták éjszakára. Hozzátartozik, hogy nem volt chipje szegénynek, így kicsit több időbe került míg visszatalált a gazdájához. Az állatvédők hozzáállása azonban felháborított. Számomra innentől elvesztették a jogukat bármiféle állattattartási normák felállításához. Tisztelet a kivételnek!
Kérem írjon olyan is akinek van pozitív tapasztalata, mert ez így kiábrándító!
Remek téma.
Én úgy hallottam, van ahol motivációs levelet kérnek.
Szinte mintha gyereket fogadnál örökbe.
Őszinte leszek, nekem kedvem szegte a procedúra.
Együttérzek veled, szerintem teljesen igazad van. Nem értem, hogy a ránézésre is jóindulatú kedves házaspárral miért kell szőrszálhasógató módon bánni... jobb annak a kutyának a menhelyen. 4-5 éves felnőtt kutyust nagyon nehéz örökbefogadni, mert a többség kölyköt szeretne akit még "kedve szerint" alakíthat. A felnőtt kutyusnak már kialakult szokásai vannak, amihez alkalmazkodni kell. Szerintem az az állatvédő valami álomvilágban él, és véleményem szerint megfosztotta a kutyust egy boldog családtól, anélkül, hogy ő elmondhatta volna a véleményét. és épp ezért duplán szemétség ez a hozzáállás. A gyerek meg tudja védeni a leendő örökbefogadóit, még az egész kisgyerek is meg tudja mondani, hogy szereti e az XY nénit. De a kutyus hogyan szóljon, hogy "nem akarok kertet túrni, és a kanapé fele is elég, jó lesz itt nekem, légyszi, légyszi légyszi!!!!" :'( :'( :'(
ui.: kiváncsi lennék egy állatvédő véleményére.