Középiskolai felvételi (beszélgetés)
Szia Réka!
Veres Péter 8-osztályosba 123 pont a kalkulált felvételi pont 2017-ben.
Viszont azt már most biztosan tudni, hogy 145-146 (max a 170) alatt nem lehet majd bejutni...
Hogyan jön ki a 123 pont ez esetekben?
Köszönjük a részletes beszámolót. Biztosan sokan örülnek majd neki jövőre. :)
Annyit megírnál még, hogy miként sikerült ezek után a felvételi és hova megy végül a kislányod?
A Veres Pálnéban a 4osztályosban is hasonló feladatok voltak egyébként. A fiamból annyit tudtam kihúzni, hogy neki egy kávéscsészéről kellett mondani a szokványostól eltérő felhasználási ötleteket.
Sziasztok,
én is mindent elolvastam és keveset szóltam hozzá, és én is nagyon sok hasznos segítséget kaptam tőletek, amit nagyon-nagyon köszönök.
Szeretnék én is hozzájárulni valamivel a fórumhoz, az utánunk következőknek biztos hasznos lesz, ezért leírom, hogy a lányom két szóbelijén (hatosztályos) pontosan milyen feladatok voltak:
Apáczai matek
2 db írásbeli feladat volt és 2 db spontán kérdés
írásbeli 1: műveletek törtekkel
írásbeli 2: van egy kocka alakú gyümölcskenyerünk, abból 3 szeletet levágunk és akkor megint egy kockát kapunk, mennyi egy szelet térfogata (a megadott értékekre már nem emlékszik)
spotán 1: van két dobókockánk, feldobjuk őket, és amikor leérkeznek, minek nagyobb a valószínűsége, hogy az összeg 5 vagy 7?
spotán 2: ha 10-szer megismételjük ezeket a dobásokat, akkor melyiknek lesz nagyobb a valószínűsége, a 7-nek, vagy az 5-nek?
Apáczai magyar
Egy szövegrészlet volt az Időfutár című könyvből, el kellett mondani, miről szól, elemezni kellett a szöveget egy szereplő nézőpontja szerint, erre kapott időt, hogy kidolgozza. Amikor a felelésre került a sor, akkor a szereplő nézőpontja szerinti elemzést nem kérték, viszont részleges hasonulást kellett keresni a szövegben.
Veres Pálné
Azzal indított, hogy elvitte magával néhány szuper rajzát, amit a mappája elejére tettünk. Arra azonnal lecsaptak, nagyon tetszett nekik, erről beszélgettek vele, illetve más hobbijairól.
Ezután egy ismeretterjesztő szöveg következett a menyétekről, ezt elolvashatta egyszer magában, majd fel kellett olvasnia.
Ezután a következő kérdésekre kellett válaszolnia:
1. milyen évszak szeretnél lenni és miért?
2. milyen állat szeretnél lenni és miért?
3. milyen hangszer szeretnél lenni és miért?
Ezután kapott egy celluxot és el kellett mondania, hogy a ragasztáson kívül mire lehet még használni.
Mindezek után visszatértek a menyétes szöveghez, és el kellett mondania, hogy miről szólt.
A tanárok és a szervezés mindkét helyen rendben voltak, mindenki kedves és jóindulatú volt. Mindkét helyen a megadott időpontban hívták be a gyereket, az Apáczaiban kicsit több, mint egy órát volt bent, a Veres Pálnéban kb. háromnegyed órát.
Az írásbelire való készüléshez én is a tesztek gyakorlását ajánlom. Mi úgy döntöttünk, hogy valószinűleg nem elég hatékony egy iskolai felvételi előkészítő, ezért matekból a férjem készítette fel a lányunkat, illetve heti egy alkalommal magántanárhoz járt. Heti egy alkalom igazából semmit sem ér, sokkal többet kell gyakorolni. Magyarból nem volt szükség magántanárra, az általános iskolai magyartanár jól leadta az anyagot, és a lányunk is nagyon jó magyarból, így kb. heti 1-2 tesztet írt meg, minimális hibával, ezzel nem volt sok dolgunk, így aztán a magyarra való készülésről több tapasztalatom nincsen.
Ami az írásbeli időpontját illeti, én azon a véleményen vagyok, hogy ha nem beteg annyira a gyerek, hogy képtelen megírni, akkor mindenképpen érdemes elmenni az első időpontra, mert azt gondolom, egyáltalán nem biztos, hogy a második időpontra nem lesz sokkal betegebb. Az pedig nem valószínű, hogy a jövőben is előfordul ilyen "rendszerhiba", mint az idei matek írásbelinél.
Ami mégi nagyon fontos: ez az egész folyamat sokkal, de sokkal megterhelőbb, mint azt az ember elsőre gondolná. Rengeteg időt, energiát és idegszálat felemészt, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy érdemes-e nekivágni. Nagyon lényeges az, hogy a gyerek jól tűrje a terhelést, a stresszt és a kudarcot.
Mi egy kisebb magániskolába járunk, óriási botrány volt abból, amikor kiderült, hogy egyáltalán felmerült bennünk kb. egy évvel ezelőtt a hatosztályos gimnáziumi továbbtanulás gondolata. A lányunknak kiemelkedőek a tanulmányi eredményei, ezért az nem volt kérdés, hogy a jegyeit merrefelé kerekítik. A magatartás jegyekkel tartottak sakkban minket. Úgy döntöttünk, hogy titokban tartjuk azt, hogy felvételizni fog. Hatodik elején egy darabig faggatta az osztályfőnöke, de nem volt vészes. Decemberig békén hagyták, akkor újra indultak és sokat kérdezgették más tanárok is, de csak közvetlenül az írásbeli előtt vallottunk. Ez a része terhelte meg leginkább a gyerekünket, hogy sokat kellett hazudnia. Nehéz megítélni, mennyire volt reális a félelmünk, de nem mertünk kockáztatni.
Nem baj.Ezt csak arra mondtam,hogy mennyire fejlesztik a kompetenciát.Csak nehéz az összehasonlítás...
Amúgy azért vannak sulik,amik igyekeznek nem kiölni a kreativitást,nagyon sok helyen vannak már témahetek, témanapok, pályázatok, projektfeladatok minden korosztálynak és ezek eléggé meg tudják mozdítani a gyerekeket és szívesen alkotnak.Van pozitív is. A kompetenciateszteket nézegetve még én azt gondolom, hogy egy csomó kompetencia nem nagyon fejleszhető Sok rutin megtanítható a gyereknek, de akinek nincs tehetsége a reál dolgokhoz, az nagyon nehezen veszi fel a matematikai gondolkodást.A jó tanárok sok mindent elérnek náluk, de a kompetencia jellegű feladatoknál rögtön kibukik, hogy nem ez az ő tehetségterületük.Gondolom humán tárgyakkal is ez a helyzet (legalábbis az én kompetenciám csak ez szűk mértékig tudott fejlődni.:))
és az feltétlenül baj, ha készülnek rá? Az OKTV-re, érettségire, meg a felvételire is készülnek a gyerekek. Szóval azt nem biztos, hogy manipulációnak mondanám, hogy az X iskolának csak azért jók az érettségieredményeik, mert készülnek rá :-) -- akkor az se manipuláció, hogy egyeseknek azért jobb a kompetenciamérése, mert készülnek rá (a gyengébbeket kihagyó az más kérdés, az valóban manipuláció).
De valóban, amit mérek, abban ilyesmi is benne van, amelyik iskola konkrétan készül a kompetenciatesztre, az érettségi/korábbi kompetencia összehasonlításban éppenséggel emiatt rosszabbul is kijöhet.
Sajnos én elég komolyan gondolom, hogy visszafelé fejlődik a kreativitásuk, a problémamegoldó-képességük, egyáltalán, a gondolkodni akarásuk... Ezt némely tanárok nemhogy nem díjazzák, de egyenesen büntetik. Így meg nehéz. :(((
Miért van az, hogy 6-7 évesen még boldogan és lelkesen indul iskolába szinte minden gyerek, és legkésőbb 5.-ben megutálja az egész intézményt, bármily gondosan is választottuk ki számára az első tantónénit... Pláne ha még csak nem is sikerült jól a választás...
Így is egész jók a kompetencia pontok, mert a gyerekek ügyesek, okosak, de sokkal többet is ki lehetne hozni belőlük. Szerintem.
Igen, az új zöld oszlopról van szó, a legjobbszélén, a középszintűt veti össze, az jött ki az analízisből, hogy azzal korrelál messze a legjobban, az emelt szintűben sok a "zaj", sok helyen kevesen próbálják meg, és sokaknak nem is sikerül éppen jól. Vizsgáltam még az emelt szintre jelentkezők arányának a korrelációját is, az se igazán erős.
Van egy további torzítás, ami abból fakad, hogy az összefüggés nem teljesen lineáris, pl. mert a tetején (de a sima kompetenciamérések összehasonlításánál is) kevesebbet lehet "hozzáadni" a már eleve okos gyerekekhez. Hasonlóan eredményes iskolák között azonban ez akkor is jó összehasonlítási alap.
Szintén kicsit torzíthat az is, hogy almát hasonlítuk körtéhez, tehát lehet, hogy eleve az adott iskola jobban készít fel az érettségire, mint a kompetenciatesztre, az ebben az összehasonlításban szintén jobban teljesít, ill. megfordítva, amelyik iskola jobban készít fel a kompetenciateszteken mért képességekre, mint az érettségire, az meg ebben az összehasonlításban rosszabbul jön ki. Mindenesetre ez a metrika is mutat valamit, lényegében azt, hogy az érettségin mennyivel szerepelnek jobbanm, vagy rosszabbul a gyerekek, mint ahogy azt a két évvel korábbi kompetenciafelmérésből lehetne várni.
Igen, mi is érintettek vagyunk idén (is), hatévfolyamosban, nagyon erős hozott ponttal és magyar központival, és egy sajnos közepesre sikeredett matekkal, úgyhogy még rágódunk, hogy ahova befér(t)ünk ezzel az eredménnyel (van várólistás de esélyes, és egy biztos helyünk), oda elmenjünk-e, vagy inkább maradjunk..
Egyik tapasztalat, hogy a múltkor ugye arra kérdeztem rá, hogy vajon kihúzni miért nem lehet, hát minket ez érint, mert közben, jobban megismerve az iskolát, amit a lista végére tettünk, közben azt gondoljuk, hogy oda talán inkább mégse mennénk el, és én kihúznám, hogy ne fogjuk más helyét, aki meg szeretne oda bejutni, de valamiért nem lehet. Hátha valaki olvassa az OH-nál, és a jövőben ezt lehetővé teszik. Nekünk mindegy, de valakinek, akinek a helyét fogjuk, ill. az iskolának nem mindegy.
A másik, hogy még a közepesre sikerült matek se lenne akkora baj, ha idén a hatosztályos (nem pót) matek nem húzná ennyire szét a mezőnyt, de sokkal több pontot veszített valaki idén egy közepes matekkal (mondjuk a mezőny 50-60%-ánál van), mint egy közepes magyarral -- a nagyobb szórása miatt az idei felvételi olyan, mintha 2:1 arányban súlyozva lenne a matekeredmény. Sajnos sok esetlegesség van a rendszerben ilyenek miatt, azon túl, hogy nyilván a gyerekek is esetlegesen teljesítenek -- emiatt tényleg minden alkalmat (8- 6- és 4-évfolyamosra jelentkezést) meg kell ragadni, nem lehet egy lapra feltenni mindent..
Az iskolák szempontjából meg valóban nagyon fontos azt látni, hogy a jó iskolák nyilván önbeteljesítő jóslatként jók, ahogy sokszor elhangzott, ha nehéz bekerülni, jó gyerekek kerülnek be, akkor az eredmények is jók. Tényleg fontos ez a "hozzáadott érték", ezért is kezdtem ezt vizsgálni (és van a jó iskolák között is olyan, akik a már beérkezett "jó" gyerekanyaghoz sokkal többet tudnak hozzátenni, mint más jó iskolák). De természetesen van még más szempont is, amit nem lehet táblázatokkal kihozni, a "chemistry", hogy az iskola szellemisége hogyan passzol a konkrét gyerekkel össze -- és hát még ez is megváltozgat 4-6-8 év alatt, szóval nem tudunk mást csinálni, mint a legjobb esélyeket megpróbálni eltalálni.
Hát igen.
A nagyobb városokban el vagyunk kapatva.
Igaz, itt is utaznak adott esetben akár két órát is oda-vissza, de nagyobb a választék.
A koleszhez a gyereknek is érettnek kell lennie.
Nafyon egyet értek! Én is köszönöm még egyszer neked SzappanbuboRéka és Gligetinek is ezt a fantasztikus hozzáállást!:)
Aki nem volt itt a fórumon, biztosan elveszett a felvételi útvesztőjében.
És köszönöm mindenkinek a kommenteket, mert ha nem is írtam meg, de nagy segítségünkre voltak a tapasztalataitok. :)
Te is, gligeti is szó szerint hiánypótló segítsége vagytok sok száz, akár ezres nagyságrendű családnak. Olyan munkát végeztek el önként, ami igazából a "hivatal" dolga lenne: tájékoztatás és tanácsadás.
Köszönjük!
Mivel ez a kisebbség olvas, kommentál, ez képviseli a legerősebben az érdekeit.
Pedig nagyon érdekes lenne a többség érveit, gondolatait is ismerni.
Köszönöm, hogy megírtad.:)
És nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire sokat segítettél mindannyiunknak. Köszönöm én is !! :)
Szia, talán poszttraumás stressz szindróma eredménye a tevékenykedés ;-) mert mi tavaly mentünk át ezen a procedúrán. Újra meg újra összeszorult a gyomrom, amikor az aggodalma(ito)kat olvastam. Szerettem volna enyhíteni a bizonytalanságon, ami miatt tavaly én is tiszta zombi voltam. Gligeti dolgaiban is jó sok önzetlen meló van. Ez személyes érintettséget is feltételez.
Egyébként nálunk végül minden jól alakult, a gyermek a Trefortot választotta és bejött neki.
Remélem, hamarosan mindenki fellélegezhet!
A 808 db érettségiztető gimnázium/középiskola közül az utolsó három év (14, 15, 16) érettségi adatai alapján (nekem kimeneti értékként ez tűnik a legegyszerűbbnek, legpontosabbnak) az első 100-ból 35 db a budapesti, 65 db a vidéki.
Az első húszból viszont 12 budapesti, és csak 8 vidéki, ugyanilyen alapon.
Nekem ebből az jön le, hogy a "szülői hozzáadott érték" (esetenként szó szerint, FT-ban is) BP-en jobb, nagyobb, lehetségesebb, viszont a vidéki sulik is eléggé ott vannak.
UGYANAKKOR, az első húszban csak nagyvárosok vidéki sulijai vannak benne, és az első százban is csak néhány vidéki kisváros gimije képviselteti magát.
Vagyis, minél inkább nagyváros, annál inkább topkovics a gimnázium.
Bevallom, hogy nem teljesen értem, de akkor is csodállak. :)
Furdalja az oldalamat egy kérdés, talán nem veszed zokon... elképesztő munkát végzel itt hónapok óta, de nem tudjuk , hogy te vajon érintett vagy -e a felvételi ügyében. Ha igen, akkor nagyon érdekelne, hogy milyen tapasztalataitok vannak.
És ugyanez a helyzet Rékával is. :)
További ajánlott fórumok:
- Középiskolai felvételi matematikából 2010-ben
- Óvódák, bölcsődék, általános iskolák, középiskolák, bárhol a világon
- TB ügyintéző tanfolyamra jelentkeztem. Van valakinek információja, mire lehet számítani felvételinél?
- Mikor lesz fent a neten a középiskolák végleges felvételi sorrendje?
- 2011 középiskolai felvételi
- Hol lehet megnézni a tavalyi középiskolai felvételi ponthatárokat?