Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Szia,

Ismerős lánya jár oda, kifejezetten szereti.

Nekem is megírta úgy gyerekem a hatodikost, hogy nem készült rá, mert nem akart elmenni. Hát, nem volt elégedett a teljesítményével (67 pont).

Nyolcadikban már készült, nem kellett nógatni.

Jó volt ez így.

OFF

Én két bölcsészszakot végeztem, tanítottam is pár évet az egyetemen, doktoráltam is.

Mégis az gondolom, hogy az általad is felsoroltak annyiban, és CSAK annyiban büfészakok itt Magyarországon, hogy - legalábbis akkori tapasztalataim szerint - sokkal könnyebben adnak jó jegyet olyan teljesítményre is, ami nem üti meg a szintet. Emlékszem, mikor a tanszékvezető kihívott és megkért, hogy engedjem át xy-t a szigorlaton... Milyen ez már azokkal szemben, akik keményen megküzdöttek a hármasukért!? (Utólag jöttek a visszajelzések, hogy abban, amit velem tanultak, nagyon magabiztosak, és ez azért jó érzés).

Aki komolyan veszi, annak természetesen ugyanolyan magas szintű és elmélyülést igénylő stúdiumok, mint bármelyik másik.

A nyelvi kitétel szerintem college-től függ. Van olyan infó olimpián aranyérmes osztálytársa a fiamnak, akinél kértek nyelvvizsgát, pedig a programozáshoz aztán tényleg nincs szükség C2 szintre, ráadásul a fiú remekül tud angolul.

Az enyémnek szerencséje volt ezzel - azért nem hiányzott volna, hogy most erre kelljen fókuszálni.

Érdemes úgy is, szeretem azt a részt. A "közelben" laktam, ha napi szinten nem is, de hétvégi mászkálásba simán belefért. :)

Mire gondolsz, hogy itthon büfészakok a szociológiára és társaira?

folyt.

szóval készülés nélkül is. Persze, hogy nem lehet megírni készülés nélkül a hatodikos felvételit jól - főleg ha valakinek pont nem a matek az igazi erőssége.

Nyolcadikra fel fognak készülni. Ha nagyon rájuk jönne a lóghatnék, szerintem elég lesz emlékeztetni őket az érzésre, amikor meglátták a feladatsort és utána a javítást...

Off.

Egzotikus nekem valami spéci matekszak, fizika stb., ahol nem azért vannak kevesebben a kelleténél , mert nem érdekel senkit, hanem azért, mert kevesebben ütik meg a szintet.

Ha valaki ezek valamelyikéből, akár egy speciális területen nagyon jó, akkor másból nem támasztanak "felesleges" elvárásokat, mert úgysincs annyi potenciális jelölt, hogy muszáj lenne más szempontok szerint tovább szűrni őket, hogy csökkenjen a létszám.

Azt gondolom, hogy különlegesen jó eredményeket sorakoztattatok fel, nagyon jó benyomást keltett a jelölt és ezért (sem) tettek kitételt a nyelvre - amit nyilván megfelelő szinten tud.

Ami a büfészakot illeti, olyan szerintem nincs, csak a ttk-ások hiszik azt, hogy van. Még matematika szakos hallgatóként elhittem még én is, aztán, amikor menedzsmentet, később szociológiát, pszichológiát, hallgattam és be is kellett számolnom a tudományomról, akkor rájöttem, hogy ha valaki komolyan veszi a tanulmányait, akkor nincs büfé szak, max. túl laza hallgatók. :)

Átgondoltuk hogyan lesz. (4-es a gyerek)

Kevés nyolcosztályos volt, ami szóba jöhetett, távolság, költözés és a felekezeti hovatartozás hiánya miatt.

Így az egyikbe látjuk nem lesz elég a pont, a saját suli kisgimijére elég, de alapvetően az egész iskolából elszeretnénk jönni, (meg nagyon messzire költözünk a belvárostól). Szél Kálmán térnél a Kosztolányit bejátszuk, minden tagozatkóddal, más most a fentiek miatt nem jön szóba. Négy-öt jó budai sulit néztünk, ahová, ha nem jön össze ez, akkor beágyazzuk a hatosztályosig. Így tulajdonképpen meg is nyugodtunk.

Nem egy gyerekről olvastam itt - és az enyém is idetartozik - aki az általánosban nagyon jó/kitűnő minimális energiával és aggódunk, hogy mi lesz vele a gimiben. Máshogy is megközelíthetjük a dolgot: van még egy csomó osztálytársa, aki ugyanennyi energia ráfordítással gyengén teljesít. Szerintem aki kis renrergiával is most jól teljesít, az igenis jó képességű, és ennek hosszú távon meg lesz az rredménye.

Most az osztályban a gyerekek teljesen kiborultak a nagyon rossz felvételik miatt, 50+-os is alig van, és majdnem meglicselek a lányomat, hogy aggódik az elrontott 80+-val.

Szia,

Dehogy, abszolút nem vettem beszólásnak, sőt tök igazat adok neked. Ezeken a körökön magamban/magunkban már túl vagyunk. Mi anno megpróbáltuk a 8 osztályos felvételit is, tét nélkül. Ott picivel jobban teljesített. Lehet, hogy pont azért, mert most érezte, hogy nagyobb a tét.

Azt mondjuk nem tudom, hogy a gyerek mennyire terhelhető, mert őszintén szólva, eddig az órákon hallottakkal és nagyon minimális rákészüléssel hozta a szintet. Szóval most van két évünk, hogy értékeljünk, változtassunk, átgondoljuk. (azért azt ide "kis színesként" elmesélném, hogy a tegnapi nagy beszélgetésünk után, ma reggel a fiam, miután önállóan(!!) elkészült reggel, még leült tanulni. Soha nem csinált ilyet, még akkor sem, mikor kellett volna:)). Persze minden csoda három napig tart, szóval nincsenek nagy illúzióim).

Azért maradok továbbra is, olvasok, tapasztalatot gyűjtök és ha van ide vágó infóm, azt megosztom:)

Köszönöm az eddigieket is.

Szia,

Én igyekeztem egy elfogulatlan jellemzést adni.

Családi helyzet (elvált szülők v sem), testvérek száma. lakhely.

Fontosabb jellemvonások (mennyire szociábilis, szabálytartó-e), kedvenc tevékenységek, hobbi (sport, zene, olvasmányok, egyéb); ha vannak, eredmények (csak említés szintjén).

Az ofő pörgette végig az okleveleket; a fiamban nem hagyott mély benyomást a személyes beszélgetés. Igazából a specen a szakmai teljesítmény dominál. Más szakra nem próbálkozott, azt nem tudom.

OFF.

Cambridge, NatSci.

Nem tudom, mennyire egzotikus fizikát és kémiát tanulni az egyetemen, szerintem nem annyira büfészak.

Szerintem az is fontos, szintén az EJG-s emlékek alapján, hogy a gyerek pontosan tudja/emlékezzen rá, mi van benne leírva. Érdemes vele átbeszélni, együtt megfogalmazni.

És vélt előnyért semmiképpen nem ajánlom, hogy sokkal szebb legyen, mint a valóság. Ha fény derül a turpisságra, az sokkal többet árt a gyereknek, mint esetleg egy kevésbé színes, szagos, fényesre polírozott anyag.