Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » "Korai" ünnepi fények és az ajándékozás pro és kontra cikk

"Korai" ünnepi fények és az ajándékozás pro és kontra

Számomra a Karácsony az egyik legszebb ünnep, mióta csak élek. Mert ha más ünnepekkor nem is, de ezen a Szent napon együtt volt a családom. Édesapám külföldön dolgozott, így nagyon ritkán láttuk, de ezt az ünnepet mindig a családnak szentelte. És hiába hozott ajándékot, számunkra mindennél fontosabb volt az, hogy végre velünk van. A Húgom pl. egy piros játék szitát kapott egyszer Tőle a homokozóba. De annak a szitának azért volt értéke, mert Tőle kapta, és ennek köszönhetően felavatás helyett ezzel aludt sok-sok éjjelen. Vagy amikor nem volt velünk, a kiterített ruháit öleltük át, és kértük telepatikus úton, hogy jöjjön haza.

Úgyhogy belénk ez rögződött, ez lett az igazi családi ünnep. Így nem tudok elmenni szó nélkül eme varázslatos ünnep mellett, és amellett, ahogy a világ „ünnepeli.”

"Korai" ünnepi fények és az ajándékozás pro és kontra

Néhány hete az Árkád mellett jártam, és egy apró dolog miatt beszaladtam. Meglepődve tapasztaltam, hogy november közepe van, és karácsonyi világba csöppentem, ahogy kerestem az úti célomat. Elővettem elmém emlékeinek tárházából a naptárat, próbáltam felidézni a dátumot, és rájöttem, hogy nem én tévedek, még legalább egy hónap van karácsonyig.

Akkor mi történt itt? Talán az ő naptárjuk előrébb jár? Aztán emberek mellett haladtam el, akik hangosan elemezték társaiknak, hogy kinek milyen ajándékot vettek, melyik szerettük ajándékával vannak még elmaradva, milyen pompába öltöztették a lakást, feltették a kinti világítást, és már meg is volt a karácsony előtti nagytakarítás. Vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Úgy éreztem magamat, mint az Alice csodaországbeli nyuszi, aki egyfolytában nézte az óráját, és pánikolt, hogy elkésik.

El vagyok késve! Éreztem magamban a feszültséget, a stresszt, hogy le vagyok maradva, én még ezekkel sehol sem állok, fogalmam sincs, hogy kit mivel fogok meglepni, nem sütöttem bejglit, nem égnek a fények, és csak a mindennapos takarításon vagyok túl. De valahogy az emberekben is éreztem a sürgetést. Mindenki rohant, senki nem sétált szinte békésen. Több ember beszédén is érződött egyfajta hadarás. És bennem nőtt a feszültség, hogy valamiről lemaradok. ELKÉSEK!

Miután elintéztem, amiért jöttem, menekültem ki az épületből. Nyugalomra csak ekkor talált a lelkem, mert odakinn semmi nem volt, ami karácsonyi. Tehát nem vagyok lekésve semmiről.


Ez a cikk a hazavezető utamon fogalmazódott.


Pro: A karácsony valóban egy csodaszép ünnep, olyankor emelkedettebb az emberek hangulata. Akinek nem volt eddig célja, most lesz: készülni az ünnepre. Talán több figyelmet fordítanak az elesettekre, a rászorulókra, sokakat ösztönöz összefogásra, embertársaik megsegítésére. Talán az ember ilyenkor jobban figyel magára is, és a számára fontos személyekre. Elvégzi lakásának, élete színterének nagytakarítását. Ajándékot vásárol, vagy saját kezűleg készít, és meglepi vele a szeretteit.

Ad és mert, másnak ad, ő is kap. Szeretetet mindenképp. Nagyon sokan végre örülnek valaminek, ha más nem, az ünnep közeledtének.

Számolják visszafelé a napokat, és ha mással nem is, de egy jól megérdemelt pihenéssel megajándékozzák magukat az egészéves hajtás után. A Karácsony sok tekintetben megajándékozza az embereket valami plusszal. Ami a hétköznapokból hiányzik.


A karácsonyi fények hangulatot visznek a szürke hétköznapokba, a karácsonyi vásárok összehozzák az embereket, gyermekkori emlékeket idéznek fel. A forralt bor megmelengeti a testet, a karácsony illatai fűszerek a Lélek számára.


Kontra: első sorban az ajándékozásról. Az ajándék az egy összetett fogalom. Ajándék bármi lehet, amit Te adsz a másiknak szeretettel, amit Te alkottál, vagy általad lett, ami Tőled van, és szívből adod. Sokan átnézik a szórólapnak szánt újságokat, és abból választanak valamit szerettüknek. Mások elindulnak és róják a boltokat, vásárokat, és ami megtetszik, megveszik. Néhányan leülnek, átgondolják, hogy eddig mit adtak, és máris leszűkül a lehetőségek tárháza. Akinek nincs ötlete, pénzt ad, hogy a másik vegye meg belőle, amit szeretne.

Ez nem túl ötletes, de mégis ki más tudná a legjobban, hogy a mai időkben mire van szüksége az illetőnek, mint saját maga? A kreatívak saját kezűleg készítenek ajándékot, aminek értéke már annyival is nő, amennyit az illető munkájával és idejéből rászán az ajándékra. Azzal egyetértünk, hogy saját költségvetésünket megnézve nehéz idők járnak sokakra. És aki nem teheti meg, hogy vásároljon, őrlődik rajta, hogy nem tud mit venni, készíteni idén. És nem értem, hogy miért érez bűntudatot emiatt? Vajon kell e feltétlenül egy ajándék, amit a kezeddel átadhatsz? Vajon kell e, hogy az ajándékról szóljon az ünnep? És az együttlétetek vajon nem megy e ajándékozás számba, hisz azzal is adtok valamit.

Az ünnep varázsa meglesz akkor is, ha a bevásárlóközpontok, boltok kínálta drága ajándékok egyikére sem futja az embernek. De nem szabad elfelejteni, ha nincs rá keret, akkor is tud az ember valamit adni. Saját magát, a lényét és a szeretetét. Mert az is ajándék, hogy a család együtt lehet, ha valaki találkozik a Kedvesével, vagy bárkivel, akit szeret. Vagy ha ad valamit, azt ne érezze kényszernek. Ugyanakkor lehet jelképes is az ajándék, annak is tudni kell örülni!


Végül a november közepén feldíszített mesterséges világról: van, aki élvezi, és nagyon sok időt tölt el ilyen helyeken. Naná, hisz ezek a központok pont erre specializálódtak. Menj oda, érezd jól magadat, és már nem is vágysz majd haza, ahol még nem vár feldíszített lakás, vagy a hideg utcára, ahol szintén vannak kirakatok, de ott még fagyoskodhatsz is. Más menekül, mert számára a Karácsony az majd december végén lesz, vagy épp szereti családilag, intim formában megélni az ünnepet. A túl korán felébresztett karácsonyi vágyódások egy dolgot feledtetnek el velünk, amit már a régi bölcsek is hirdettek és ma is a legnagyobb tanítás. De valamiért ezek a mesterséges világok nem engedik megvalósítani: ÉLJ A MÁNAK! Amíg a karácsony ott van a napjaidban, és vágod a centit a munkahelyeden, vagy számolod visszafelé a napokat Karácsonyig, és minden nap csinálsz valamit ennek a jegyében, vajon jól éled e meg a Mát?

Ha az Adventet nézed, annak sem az a tanítása, hogy bulizzunk karácsonyig. Hanem hogy megtisztítsuk a lelkünket, csendesen, otthonunkban meggyújtsuk az Adventi gyertyákat, és ezzel a megtisztult lélekkel adjuk át magunkat majd a Karácsony Szent Ünnepének. Az Adventről azt is mondhatnánk, hogy felkészülés a Karácsonyra, szívvel-lélekkel.

Számomra ez az egésznek az üzenete...




Írta: Jogica, 2010. december 15. 16:08
Fórumozz a témáról: "Korai" ünnepi fények és az ajándékozás pro és kontra fórum (eddig 68 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook