Kismama klub, nemcsak kismamáknak (beszélgetős fórum)
Nekem nagyon jó terhességem volt, nem voltam rosszul, szinte az utolsó hónapig dolgoztam. Én szerettem nagyon. Mivel féltem a szüléstől, nem bántam volna, ha még marad egy kicsit. :-) Anna így is kivárt a 40. hétig, aztán nekiindult épp aznap, amikor megindították volna a szülést. :-) Szerencsére viszonylag az is könnyű volt, 6 órás vajúdás után megszületett az én Drágám. :-) Apa is velünk volt, ami nagyon jó volt. Nem kellett gátmetszés sem, így utána könnyen mozogtam. Szívesen emlékszem vissza rá, nincs bennem semmi rossz érzés hál' isten. :-)
Sokszor én is majdnem. Mikor egyszerre 3-man rohantak felém két kezüket nyújtva....Falra másztam. Nekem sose jutott eszembe a terhes ismerősöm hasát tapogatni.
Mi most találtuk ki, hogy mire 3 lesz, jó lenne ha meglenne a kistesó. Hihetetlen, hogy mennyire társaság kedvelő, jót tezs neki a testvér. Csak persze mi is tele vagyunk félelemmel.
hát??? Az én hasamat szerencsére senki nem tapogatta de biztos benyomtam volna neki.
Na,erre még írok. Én is így voltam. Alig vártam,hogy meglegyen,hogy tudjak rá vigyázni és,hogy lássam minden rendben van.Nekem állandóan a gyomromban volt.
Aztán azt várod, hogy egy éves legyen, és beszéljen, menjen. Aztán meg azt veszed észre, hogy hoppá volt babád, nincs babád. Most nem pesszimista akarok lenni, de tényleg így van. Amilyen lassan telt nekem a terhesség 9 hónapja, olyan gyorsan telt el a kinti életének első 9 hónapja.
Na,megyek. Apa azt mondja,hogy villog a pizsim. :{
Jó éjszakát minden anyukának és babának,manónak. Jók legyetek! Holnap találkozunk. Ha esetleg új tag érkezne,kérlek titeket,hohgy mondjátok meg neki,hogy küldje el adatait privibe nekem. Köszönöm! Sziasztok!!!
Szerencsére nekem az első három hónapban semmi bajom nem volt. A negyedik hónapra nem nagyon emlékszem, mert 24 órából 20-at aludtam. Szó szerint. Annyi időre keltem csak fel, amíg ettem. Nem tudtam ébren lenni.
A vége volt inkább nehéz. Már nyomott mindent a baba, fájt a derekam, és ha úgy feküdt, hogy valami ideget nyomott, sokszor alig tudtam menni.
Ti szeretettek terhesnek lenni? Én nem. Utáltam, hogy mindenki a hasam tapogatja, és féltem, nehogy valami baja legyen odabent. Alig vártam hogy kint legyen.
Én is alig bírtam enni és 7 kilót fogytam.Nekem is voltak rosszulléteim egész terhesség alatt.Az az igaszság hogy szülés előtt pár nappal úgy éreztem hogy egyfolytába a jobb oldalamon fészkel és már elég kellemetlen volt.Nagyon nyomott.
Már 4-5 hónaposan úgy kitudja fejezni magát,megérteti az emberrel,hogy mit akar.
Már nagyon várom azokat amiket ti írtatok.Nagyon szeretem őt és tudom hogy elszállnak gyorsan ezek az idők de alig várom hogy egy picit nagyobb legyen olyan fél éveske
Én a 16dik hétig éjjel nappal hánytam,egyfolytában.16kg-oot fogytam,mire bírtam enni valamit.21dik hétig napi 1-2alkalommal meglátógattam a wc-kagylót, és terhességem végéig, elvétve,de hánytam. Szülés napján is még.
elmúlnának-ot akartam írni
hát én nagyon hányós voltam.Már akkor rosszul voltam amikor még meg se kellett volna jnnie mondtam is a páromnak hogy itt biztos kisbabó van.Mindentől undorodtam főleg a nagyon erős és kellemetlen szagok irritáltak
Én későbbre.5év múlva talán. Az igazság az,hogy rettegek a szüléstől ,én még ne hevertem ki. Valószínűleg,ha terhes lennék megtartanám és akkor elmúlának a félelmeim.
hát nálunk is a kistesó csak később jöhet szóba mi kb. 3-4 év múlva tervezük.
Nyugi,hamar elmegy az idő és Ármin is tombolni fog,ha meglátja az apját? Ti hogy viseltéttek a terhességet? Hányás,...stb?
Akkor nem is olyan soká egyre aktívabb lesz, és onnan nincs megállás! Egyik napról a másikra eltűnik a kisbaba, és egy nagybaba lesz helyette.
Gratula a picihez!
Nálunk is kitörne a 3. világháború. Dominik bár még csak 9hós, elképesztő, milyen akaratos. Mi lesz később, ha pl jön a dackorszak? Mondtam is Zolinak jó lesz paróka után nézni, mert mire a gyerek 2 éves lesz, nem lesz hajunk.
Hát igen az apukák szerintem csak akkor tudatosulnak a dolgokkal amikor meglátják őket addig ők "passzívabb" résztvevői a terhességnek.Mi még ott tartunk hogyha a párom hazajön és beszél Árminhoz feléfordul és nevet rá,de ő még csak majdnem 3 hónapos.
Nem,nincs kistesó! Nem is lesz egy jó darabig még. Szeretném a lehető legtöbb időt vele lenni. Valahogy most nem is tudom elképzelni milenne,ha lenne kistesó. KÁOSZ! Az biztos!
Mi apás szülést akartunk, de végül a császár miatt nem lehetett. 3 órát vajúdtam előtte, addig mellettem volt. Nagyon sajnálom hogy így alakult, nagyon szerettm volna sima, és persze apás szülést. Talán legközelebb...
Közben rájöttem melyik topicban beszégettünk. Kistesó sikerült?
Párom nekem sem tudta elképzelni, hogy ott bent gyerek van. És ő is sokszor idegenkedett tőle. Olyan felfoghatatlan volt számára az egész. Talán azért is furcsa most ez az imádat közte és a gyerek közt. De így a jó! Pont valamelyik nap mondta, hogy persze kéne kistesó, de ő fél, hogy a másodikat már nem tudná ennyire szeretni.
Jaj,ezzel kapcsolatban még elmondom,hogy mikor megszületett Ádám,a párom nem jött be. De mire kitoltak a szülőszobáról,addigra már megnézte az Ádámot. Még meg sem állt velem a szülésnő,de ő szinte rohant hozzám,hogy megpuszilgasson,akkor olyan csillogást láttam a szemében,mint még soha. Amég élek nem felejtem el. Még most is könnyes lesz a szemem.annyira jó rágondolni.
Mikor terhes lettem nem nagyon foglalkozott a hasammal a párom. Nem tudta felfogni,elképzelni,hogy ott bent van a babánk. Mindig mondtam,hogy beszéljen neki köszönjön be. De ő azt mondta hülyeség. Aztán mikor már nagyobb lett a pocakom és rúgott a manó,mondtam fogja meg,Ádám egy akkorát belerúgott,hogy addig akkorát sosem rúgott. :) Utánna,mindig fogta a párom a pocakom és beszélt a babánkhoz. Sokszor arra keltem fel éjjel,hogy simogatja a hasam. Nagyon jó érzés volt.
Én is sokszor meghatódom, ahogy nézem Zolit (párom) ahogy becézi a kisfiát. Elképesztő! Sose hittem volna hogy ennyire fogják egymást imádni.
Mikor Domi pici volt, Zoli akkor is szerette persze, de azóta ilyen nyílt az imádat, mióta nagyobb a gyerek, és nem csak tehetetlen újszülött. Másképp áll hozzá, mióta felismeri, mosolyog, kacag, mászik fele. Mi lesz ha majd megy, és szalad felé hogy "apa, apa!".
De olyan jó nézni őket nem. SOkszor,majd elbőgöm magam,hogy milyen helyesek és hogy szeretik egymást. Ádámon is elérzékenyülök,ahogy bújik az emberhez. Szereteti magát.
További ajánlott fórumok: