Kinek könnyebb az élete? Diáknak vagy dolgozónak? Miért? (beszélgetős fórum)

Nekem nem volt egyszerű sem a diák életem, és most sem. De így sem panaszkodhatok.

A család a meghatározó és a pénz. :)

Ha a család szar, akkor az egész gyerekkor szar, tökmindegy hogy mi van körülötte. Ha nincs pénz, akkor nem lehetsz gondtalan egyetemista. Nekem nem volt pénzem, nappalira járok, mellette dolgozom. És hát nincsen meg minden vizsgám, úgyhogy tuti 2 évvel tovább járok majd fősulira, sok-sok pénzért.

De a diáknak könnyebb, mert előtte az élet!

Én szerettem egyetemista lenni. Felvehettem egy csomó olyan tárgyat ami érdekelt, és persze a szabadon választott tárgyakból a vizsga sem volt annyira nehéz.

Viszont elég kacifántos volt a családi helyzetem, örülök, hogy anyagilag független dolgozó ember lettem. A munkahelyen viszont nem érzem azt mint a suliban, hogy biztosan a jövő héten is be fogok lépni azon a kapun. Ez a létbizonytalanság együtt jár a felelősséggel, így az első babánkat várva.

Most fejeztük be a párommal a másoddiplománkat munka mellett esti tagozaton, mellette lagzit szerveztünk és a babára készültünk. Igencsak megterhelő így csinálni. És itt már nincsenek választható tárgyak csak a célirányos, kemény szakmai képzés. De már nézegetem a következő sulit, mert úgy érzem, ha egyszer leeresztek, nem leszek képes újra iskolapadba ülni. Lincseljetek meg, de én szeretek tanulni...

Hogy kinek könnyebb az élete? Természetesen a diáknak. Neki van egy hajtós vizsgaidőszaka és egy kellemes, bulizós, érdekes szorgalmi időszaka, nomeg nyári szünete. Egy dolgozó pedig nap mint nap teljesíteni köteles és mellette elvárják, hogy a gyerekeit nevelje és persze tanuljon is, "élethosszig".

"Hát, mindkét esetben megvannak a problémák, sajna nem is egy - diákként főleg mióta bevezették az egyetemeken az internetes jelentkezést a vizsgákra. Én nem tudom, hogy csinálják ezt odafönt a kormánynál, de nálunk volt olyan, hogy az egyik osztálytársamnak nem jutott vizsgaidőpont. . . szerencsétlennek vizsgaidőszakban igazi kálváriája kerekedett belőle, ide-oda kellett mennie, mindenféle kérvénnyel, mert emiatt évet kellett volna ismételnie! Már az idegösszeomlás határán állt végül! Nem is csodálom."

Neeeeeeeeeeeee!!!! A kormány hibája, hogy valaki későn jelentkezik be vizsgára???? Olvastam már "ötleteket" korábban is, de kétségtelenül ez viszi a prímet! :DDDDD

Én voltam mindkettő :) sőt, egyszerre a kettő is, ráadásul terhesen!

Hát, mindkét esetben megvannak a problémák, sajna nem is egy - diákként főleg mióta bevezették az egyetemeken az internetes jelentkezést a vizsgákra. Én nem tudom, hogy csinálják ezt odafönt a kormánynál, de nálunk volt olyan, hogy az egyik osztálytársamnak nem jutott vizsgaidőpont... szerencsétlennek vizsgaidőszakban igazi kálváriája kerekedett belőle, ide-oda kellett mennie, mindenféle kérvénnyel, mert emiatt évet kellett volna ismételnie! Már az idegösszeomlás határán állt végül! Nem is csodálom.

Én meg tanulmányi szerződéssel dolgoztam. A munkám szépen elvégeztem, de a kolleganők irigykedtek, hogy néha iskolai előadásokon kell résztvegyek (levelezőn főiskoláztam), s ezt éreztették is velem a munkahelyemen.

Amúgy a munkahelyeden az élet szerintem akkor könnyebb, ha:

- szereted, amit csinálsz

- elismernek, normálisan emberi a főnök és jó a társaság (tehát nem szecskáztatnak, ugráltatnak, nem aláznak le)

- nincs nagyon messze a lakhelyedtől (pl én vidéken lakom, s a közeli kisvárosban nem biztos, hogy kapok most munkát. Lehet, hogy rákényszerülök, hogy a tőlünk busszal 1 órára levő nagyvárosba menjek munkát keresni. Ez pedig azzal jár, hogy itthonról elmegyek reggel 6-kor és este 18-ra érek haza. Belegondolni is borzasztó, mert ovódás a kislányom:(

- nem fizetnek a végzettségeden alul

Nem tudom. Én egyszerre voltam dolgozó és diák. Az baromi nehéz volt.

Egyedül, kisgyerekkel...

Én már gimis koromban sem akartam dolgozó felnőtt lenni, tudtam én, hogy jobb ott:)

Most a legnehezebb. Munka, majd suli, mert most kezdtem a második dplomám, a maradék időm meg sajna dokinál töltöm, nem sok nyugis idő marad.

Minden korosztálynak megvan a maga nehézsége, gondja, baja. Valamilyen szinten mindegyiknek "rossz". Azért, ha belegondolunk, egyiknek sem jobb, mint a másiknak.

Nem? Vagy igen?