Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Kinek könnyebb az élete? Diáknak vagy dolgozónak? Miért? fórum

Kinek könnyebb az élete? Diáknak vagy dolgozónak? Miért? (beszélgetős fórum)

1 2
45. SDitti
2009. márc. 19. 11:20
Diáknak. Bár pl. egy középiskolásnak is sokat kell a feladataival foglalkoznia, de ott még nincsenek olyan arcpirítóan nagy megkülönböztetések, igazságtalanságok, mint a nagybetűs életben. Azon kívül nekik nem kell a megélhetésért aggódniuk, számolgatniuk a számlákat, kiadásokat, bevételeket.
2008. júl. 25. 11:38

Nekem nem volt egyszerű sem a diák életem, és most sem. De így sem panaszkodhatok.


A család a meghatározó és a pénz. :)


Ha a család szar, akkor az egész gyerekkor szar, tökmindegy hogy mi van körülötte. Ha nincs pénz, akkor nem lehetsz gondtalan egyetemista. Nekem nem volt pénzem, nappalira járok, mellette dolgozom. És hát nincsen meg minden vizsgám, úgyhogy tuti 2 évvel tovább járok majd fősulira, sok-sok pénzért.



De a diáknak könnyebb, mert előtte az élet!

2008. júl. 25. 11:28

Én szerettem egyetemista lenni. Felvehettem egy csomó olyan tárgyat ami érdekelt, és persze a szabadon választott tárgyakból a vizsga sem volt annyira nehéz.


Viszont elég kacifántos volt a családi helyzetem, örülök, hogy anyagilag független dolgozó ember lettem. A munkahelyen viszont nem érzem azt mint a suliban, hogy biztosan a jövő héten is be fogok lépni azon a kapun. Ez a létbizonytalanság együtt jár a felelősséggel, így az első babánkat várva.


Most fejeztük be a párommal a másoddiplománkat munka mellett esti tagozaton, mellette lagzit szerveztünk és a babára készültünk. Igencsak megterhelő így csinálni. És itt már nincsenek választható tárgyak csak a célirányos, kemény szakmai képzés. De már nézegetem a következő sulit, mert úgy érzem, ha egyszer leeresztek, nem leszek képes újra iskolapadba ülni. Lincseljetek meg, de én szeretek tanulni...


Hogy kinek könnyebb az élete? Természetesen a diáknak. Neki van egy hajtós vizsgaidőszaka és egy kellemes, bulizós, érdekes szorgalmi időszaka, nomeg nyári szünete. Egy dolgozó pedig nap mint nap teljesíteni köteles és mellette elvárják, hogy a gyerekeit nevelje és persze tanuljon is, "élethosszig".

2008. júl. 19. 10:03

"Hát, mindkét esetben megvannak a problémák, sajna nem is egy - diákként főleg mióta bevezették az egyetemeken az internetes jelentkezést a vizsgákra. Én nem tudom, hogy csinálják ezt odafönt a kormánynál, de nálunk volt olyan, hogy az egyik osztálytársamnak nem jutott vizsgaidőpont. . . szerencsétlennek vizsgaidőszakban igazi kálváriája kerekedett belőle, ide-oda kellett mennie, mindenféle kérvénnyel, mert emiatt évet kellett volna ismételnie! Már az idegösszeomlás határán állt végül! Nem is csodálom."


Neeeeeeeeeeeee!!!! A kormány hibája, hogy valaki későn jelentkezik be vizsgára???? Olvastam már "ötleteket" korábban is, de kétségtelenül ez viszi a prímet! :DDDDD

2008. ápr. 1. 11:51

Én voltam mindkettő :) sőt, egyszerre a kettő is, ráadásul terhesen!


Hát, mindkét esetben megvannak a problémák, sajna nem is egy - diákként főleg mióta bevezették az egyetemeken az internetes jelentkezést a vizsgákra. Én nem tudom, hogy csinálják ezt odafönt a kormánynál, de nálunk volt olyan, hogy az egyik osztálytársamnak nem jutott vizsgaidőpont... szerencsétlennek vizsgaidőszakban igazi kálváriája kerekedett belőle, ide-oda kellett mennie, mindenféle kérvénnyel, mert emiatt évet kellett volna ismételnie! Már az idegösszeomlás határán állt végül! Nem is csodálom.


Én meg tanulmányi szerződéssel dolgoztam. A munkám szépen elvégeztem, de a kolleganők irigykedtek, hogy néha iskolai előadásokon kell résztvegyek (levelezőn főiskoláztam), s ezt éreztették is velem a munkahelyemen.


Amúgy a munkahelyeden az élet szerintem akkor könnyebb, ha:

- szereted, amit csinálsz

- elismernek, normálisan emberi a főnök és jó a társaság (tehát nem szecskáztatnak, ugráltatnak, nem aláznak le)

- nincs nagyon messze a lakhelyedtől (pl én vidéken lakom, s a közeli kisvárosban nem biztos, hogy kapok most munkát. Lehet, hogy rákényszerülök, hogy a tőlünk busszal 1 órára levő nagyvárosba menjek munkát keresni. Ez pedig azzal jár, hogy itthonról elmegyek reggel 6-kor és este 18-ra érek haza. Belegondolni is borzasztó, mert ovódás a kislányom:(

- nem fizetnek a végzettségeden alul

2008. febr. 11. 13:06
Ja, és szarul is fizetnek!
2008. febr. 11. 13:05
Az én életem sokkal kellemesebb, mióta befejeztem az egyetemet, pedig (már amikor nem gyeden vagyok)heti átlag 60 órát dolgozom, és rendszerint ügyelek szenteste, húsvét vasárnap, stb. Még így is jobb, kevesebb a stressz! (Pedig egyetem alatt, amikor nagyon szenvedtem, mindenki azzal "bíztatott", hogy ha dolgozom, még rosszabb lesz.
2008. febr. 11. 12:54
MIndenkinek nehéz diáknak és dolgozónak is.Pláne egyszerre a kettő.Mindenkinek vannak gondjai még a kis iskolásoknak is.Tehát szerintem mindenkinek nehéz.
2008. febr. 8. 11:18
Én is tanultam 2 gyerek mellett, nem volt könnyű, a vizsgaidszakról nem is beszélve, de meg lehet csinálni. Most már, hogy csak dolgozom sokkal könnyebb az életem, nem kezdeném újra így!!!
2008. jan. 27. 15:26
Aha,és ez hogy jött ide?
35. 5464505f6a (válaszként erre: 31. - Csibi59)
2008. jan. 27. 15:00
"nincs más dolguk, csak a tanulás"- na igen, ez nagyon ki tud akasztani.Csakhogy elég sok diák dolgozik suli mellett,ami rohadtul megterhelő ám!ÉS erre mindig ugrok,amikor elkezdik,h nem volt ideje ennyit megtanulni, nem ér véget a nap délután 2kor....Ja,csak én délutántól késő estig dolgozom.
34. Sylva
2008. jan. 27. 14:38
Mindenképpen a dolgozónak. Pláne ha még tanul is mellette és 2 gyereket nevel, háztartást vezet stb.
2008. jan. 27. 14:34

Nem tudom. Én egyszerre voltam dolgozó és diák. Az baromi nehéz volt.

Egyedül, kisgyerekkel...

2008. jan. 8. 07:17
Mindkettő nnehéz,én nem tudok különbséget tenni.Max gyermekkorben még tudsz bliccelnl.Az én fogaim azért szépek,mert folyton a fogorvost jártam,úgyse fájt,és még igazolást is adot..Hanna
2007. dec. 11. 11:45
Egyébként a gyermekeim ma már diákok. A nagyobbik fiam "bejárós", azaz naponta beutazik Bp-re a suliba. Ott eltölt 7-8 órát, majd hazautazik, "ebédel" és tanul másnapra. Magyarán napi 9-10 órát tanul és akkor nem készült extra vizsgára vagy felmérőre, stb. Természetesen minden tanár a maximumot várja el Tőlük, hiszen "nincs más dolguk, csak a tanulás"! Szerintem napi 10 órában csúcson lenni és maximumot nyújtani nem egyszerű dolog! Ő már 10-es, de már 2 éve is ennyi órájuk volt, egy-egy napon.
30. csibi59 (válaszként erre: 29. - B59d693a46)
2007. dec. 11. 11:31
Nekem is sikerült a metrón nagy pocakosan úgy utazni, hogy senkinek eszébe sem jutott átadni a helyet. Örülhettem, hogy a tömegben nem nyomták meg a hasamat! Nyilván nem emiatt, de még azon az éjszakán meg is szültem a kisfiamat.
29. b59d693a46 (válaszként erre: 24. - Gerna)
2007. nov. 29. 21:45
Szomorú, hogy kérni kell. Alapvetően eltűnt a másikra való odaigyelés, udvariasság. A fiatalok sem adják át a helyüket, de a férfiak többsége sem. Utaztam úgy 9 hónapos terhesen buszon állva, hogy mellettem 3 férfi is ült és néztek ki az ablakon, nehogy észre kelljen venniük. :(
28. ef1a32d478 (válaszként erre: 21. - B59d693a46)
2007. nov. 29. 19:01
Nem hinném, hogy csak agyilag fáradnak (fáradunk) el. És itt most nem a tesi órákra gondolok!
27. Zojci
2007. nov. 28. 06:35
Minden korban megvannak a nehézségek,talán annyival könnyebb volt a suli,h nem kellett a mindennapi gondokon gondolkozni(számlák,főzés,háztartás,stb.
26. LoLiNa
2007. nov. 28. 06:15
abban az időben, amikor benne vagyunk , nehéz. minkét oldal. mindig az a nehéz, amivel "kűzdünk"
25. Bcicus
2007. nov. 28. 01:08

Én már gimis koromban sem akartam dolgozó felnőtt lenni, tudtam én, hogy jobb ott:)

Most a legnehezebb. Munka, majd suli, mert most kezdtem a második dplomám, a maradék időm meg sajna dokinál töltöm, nem sok nyugis idő marad.

24. gerna (válaszként erre: 21. - B59d693a46)
2007. nov. 28. 00:40
"Nem ülnek eleget az iskolába, hazafelé is ülnek a buszon" - ez lefordítva annyit jelent: "Szeretnék leülni, nagyon fáj a lábam, szeretném, ha átadnád a helyedet." Csak hát olyan ciki kérni.
23. gerna
2007. nov. 28. 00:37
Én sok diákot láttam már, aki dolgozik (is), és sok dolgozót, aki tanul (is), meg diákokat, akik nem szeretnek iskolába járni és dolgozókat, akik nem szeretnek dolgozni - vagyis, személyfüggő, hogy kinek mi a jó.
2007. nov. 27. 22:53

Minden korosztálynak megvan a maga nehézsége, gondja, baja. Valamilyen szinten mindegyiknek "rossz". Azért, ha belegondolunk, egyiknek sem jobb, mint a másiknak.


Nem? Vagy igen?

21. b59d693a46 (válaszként erre: 11. - Ef1a32d478)
2007. nov. 27. 21:41
Azért ebben van némi igazság...függetlenül attól, hogy agyilag elfáradnak suliban, csak könnyebben állnak a buszon, mint az öregek.
20. daroki (válaszként erre: 18. - E71af41436)
2007. nov. 27. 21:03
Sztem is!Mindkettőben lehet stresszelni magunkat és akkor úgy érezzük mindkettő nehéz és egyik sem könnyű.Na ezt de jól leírtam:)
2007. nov. 27. 21:00
A dolgozónak könnyebb, mert kevesebb a stressz a mindennapi készülés miatt. Viszont nagyobb a felelősség.
2007. nov. 27. 20:33
szerintem minden életnem megvan a maga nehézsége.gondok akkor is vannak,ha tanul az ember és akkor is,ha már dolgozik.
2007. nov. 27. 20:22
Én mindig arra vágytam ha elvégzem a sulikat végre dolgozok és NEM KELL felelni, témazáróra készülni, vizsgázni, magolni télen, nyáron görnyedni a könyvek fölött pláne vizsgaidőszakban. Dolgozni sokkal jobb, szabadabb de kevesebb ideig tart felnőtté válni, mint most amikor csak úgy peregnek az évek gyorsan egymás után. Ez a rossz oldala, soha nem gondoltam volna hogy ilyen gyorsan telik.
16. mdóri
2007. nov. 27. 19:30
Jobb szerettem diáknak lenni, mert akkor azzal foglakozhattam, amit szeretek. Elvégeztem a sulit, kaptam egy szakmát, amivel lehetetlenség elhelyezkedni! Van munkám amit utálok!
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook