Ki fognak dobni otthonról :) (beszélgetős fórum)

Itt nem is az elvárásról van szó!!!

Én nem másnak a nyakára szülnék hanem a sajátomra!

Végül is az sem érdekelne ha az anyósom azt mondná, hogy kocc akkor elmennék...csak jó lenne ha ö is velünk együtt örülne...

Senkit nem akarok megsérteni, de szerintem az önálló és felnőtt gondolkodás ott kezdődik, hogy nem szülünk más emberek nyakára gyereket/gyerekeket, hanem akkor vállaljuk be a dolgot, amikor így vagy úgy, de saját erőnkből is képesek vagyunk eltartani, nevelni, gondoskodni róla.

Amíg ez nem így van, addig védekezünk...

SENKITŐL nem lehet elvárni, hogy a tetteinkért vállalja a felelősséget, ha mi nem vagyunk rá képesek. Aki ezt így gondolja, az még nem nőtt fel.

Ez a véleményem.

De ez nagyon nehéz, és nagyon sok okosságot igényel ám főképp a te részedről. A nagyonbiztos emberrel is nagyon sok nehéz percetek lesz ám még. Belülről nagyon megváltoztat ám az anyaság. Neked is el kell magadat fogadni, meg neki is téged, meg mindenkinek mindenkit, és ez idő... Ezt meg kell adni, mert máskülönben nincs az a tuti pasi, aki ne menekülne el. Az a nehéz ebben, hogy a férfiak üteme sokkal lassúbb, és nem érted, hogy ő miért nem érti, meg érzi, amit te...

Úgyhogy, ha nem bántalak meg, csak azt tudom mondani, hogy "vegyél vissza kistigris!" (Ez egy meséből van, mielőtt pofátlannak gondolsz.)

Sziasztok!

Hát én is csatlakoznék!

Én most leszek 23 éves és ép hogy betöltöttem a 18 szültem egy gyönyörű kislány!

És most ismét terhes vagyok de itt lakunk az anyósomnál és ö mindig azt mondta, hogy nehogy terhes legyek! Mert akkor elkel innen mennünk! Nagyon szereti z unokáit imádja...de nem tudom, hogyan mondjam el neki! És akkor mi van ha tényleg ki fog dobni??? Félek ettől!!! A párom mellettem van...de nem tudom, hogy mit csináljak???

nagyon köszönöm :) annyir nem vagyok az a bulizós alkat, úgyhogy ez nem lesz nagy áldozat. továbbtanulni azt feltétlenül szeretnék, ebben szerencsére maximálisan számíthatok a barátomra, meg is beszéltük, mit hogyan csinálunk, ha jön az egyetem.

nagyon várom már a babázást, a terhességet és a tervezgetést, annyira izgatott vagyok!

nagyon köszönöm, ez bátorítóan hatott :) ez hihetetlen, olyan jó, hogy vannak ilyenek.

a nagyonbiztos ember szerencsére mellettem áll, mindig, minden körülmények között.

Szia drzemie!

Szerintem lehetnek valakiben 17 18 évesen is jócskán anyai ösztönök..bár én dupla annyi idősen szültem,mint ahány éves most vagy..így sem bánom..fiatalon,még eszem ágában sem volt gyerekre gondolni..inkább továbbtanultam..

de..ha te úgy érzed,hogy szeretnéd és tudnál gondoskodni egy babáról,akkor teljesen mindegy,hány évesen szülöd..:)

talán több energiád,türelmed lesz,mint mondjuk nekem..:)

no és bulizni,szórakozni meg még simán fogsz tudni a harmincas éveidben is,addigra már elég nagy lesz a gyerkőc!

Sok boldogságot!:)

Ez igaz. Nálunk is így volt.

Meg is köszönték utólag... Nagyon pozitív irányban formálta át közösségünket. Talán akkor értünk igazán családdá...

Semmi gond. Engem a harmadik gyerek után hajintottak ki otthonról... (Igaz, az első után is majdnem..) Jó tanuló, egyetemista voltam. "Tőlem nem ezt várták".

Aztán megszületett a baba, anyámék is rájöttek, hogy ez a legfontosabb az életben, azóta büszkék rá, hogy fiatalon szült a lányuk. Bár segíteni nem sokat tudtak, mert nem gazdagok, és még dolgoznak, azért valahol mögöttem állnak... A sulit is befejeztem, ugyanúgy éltem tovább, mint gyerek nélkül, mindent megbeszéltem már a pár hetes lányommal is, jött velem az egyetemre. És csöndben volt előadáson... Ő tuda, hogy ez a dolga.

Aztán született egy öccse is.

Aztán amikor jött még egy öccs, akkor mondták, hogy örülnek, de oldjuk meg máshol az életünket. Ebben tök igazuk volt.. Bár nem tudtuk, hogy hogyan. Aztán egy rokonnak pont fölszabadult egy albérlete... Aztán meg az embernek is akadt munkája...

Ha van bárányka, legelő is van, csak észre kell venni, és nem kell mindent úgy csinálni, mint ahogy elvárják.

Egyvalami viszont fontos: A nagyonbiztos ember melletted. Enélkül nekem sem ment volna. A gyerek nem project, amire alkalmi csapat születik, hanem az élet része. Így bármit elérhetsz mellette is...

A fejed lágya meg majd benő idővel.

De azért nagyon nehéz, megterhelő időszak áll előtted, illúzióid ne legyenek... Viszont mindig lesz annyi erőd, amennyi éppen kell.. Így vagyunk kitalálva mi erős nők...

Ha a tesz negatív, akkor valószínűleg nem vagy terhes.

Kaptál még egy esélyt hogy jól viselkedj. :D

Gratulálok!

Szerintem az első sokk után a családod is örülni fog. Legalább is szerintem nálunk így történt volna. Először ledöbbenés, fejmosás..., de pár hét után öröm és boldogság. Ha úgy érzed kész vagy rá és menni fog, akkor úgy is lesz!!!

Ha ennyire biztosak vagytok magatokban akkor gratulálok nektek és sok boldogságot kívánok (szorítok a + tesztért). :)))

Az én körülményeim sem voltak jobbak amikor az első babával terhes lettem csak már nagykorú voltam (18).

Fél év múlva ünnepeljük a párommal a 20. évfordulónkat hogy együtt vagyunk és van 3 közös gyerekünk.:))

Nektek is hasonlókat kívánok!!

Remélem azért azzal tisztában vagy,hogy mivel kiskorú vagy még,azért a szüleidnek is van ebbe beleszólása!

Én helyedben lennék,átgondolnám a dolgokat,mire hova szülök!?

Barátod melletted áll.oké.de meddig?Mig valakivel nem beszél,aki lebeszéli erről!Van miről beszélnetek!

Vagy legalább ő dolgozik vagy valami?

azért, hogy pozitív legyen. tudom, hogy fiatal vagyok még a babához, de nem fogom megölni a saját gyerekemet. a barátom pedig 100%ig mellettem áll, össze is fogunk költözni.

nem azért írtam ide amúgy, hogy most mindenkitől azt halljam, milyen felelőtlen vagyok. és nem repesek az örömtől, hogy balhé lesz, nem is fognak kidobni (csak megölni, de az más...)

Most azért kell drukkolni, hogy pozitív vagy azért, hogy negatív legyen a teszted???

És miért vagy boldog attól, hogy kifognak dobni otthonról???

17 vagyok, és terhes. a teszt negatív, de már egy hete késik, a mellem nemsokára leszakad, és olyan kívánós vagyok, hogy az eszem megáll (pedig nem szoktam ám sokat enni). volt egyszer, a 30. nap környékén icipice barnás folyásom is. és érzem, hogy van valami a pocimban.

nemsokára veszek még egy tesztet. drukkoljatok :)