Idősen teherbe esni (beszélgetős fórum)

Kedves vagy!! Tényleg! Segítenek a szavaid sokat,ilyenkor amikor magam alatt vagyok ilyen és hasonló sorokat kellene olvasgatnom állandóan...

De rengeteg az előzmény..,anyagilag se állunk túl fényesen,mondhatnám egyik napról a másikra élünk.

2 éve volt egy méhenkívüli terhességem ,sajnos el kellett távolítani a jobb oldali petevezetőmet is,ez mégjobban megnehezíti a teherbeesést.És biztos vagyok benne,hogy azért akadt meg a petevezetőben a magzat,mert túlaggódtam,túlvariáltam,akarom-nemakarom,túl késői?-nem késői? és ez lett a vége..

Aki hasonló cipőben jár mint én és be meri vállalni a második vagy sokadik gyereket,azt a nőt nagyon irigylem. Sokszor gyengének érzem magam hozzá,sajnos túlzottan maximalista is vagyok,

mindent túl komolyan gondolok és nagyon meg tudok ilyedni dolgoktól...Ha viszont már a hasamban érezném a bébit tudnám,hogy minden rendben van,rendben lesz, akárhány éves is vagyok.... :-)

És ezt kívánom neked is!

hiszem, hogy akár lesz második gyermeked akár nem boldog leszel....a szeretettől......és természetes, hogy Párod ellenére nem szülsz, én se tenném, és szerintem egy normális nő se.

azért az lehet megérne egy kört, hogy a Párodnak a testvérkapcsolattal, és a saját fiatalosságával érvelj.......meg azzal, hogy ha Veletek bármi történik, még a 30-40 évre fiadnak is rossz lesz egyedül a világban....van egy barátunk 50 éves és így van, és hiába van családja rossz Neki

A szeretettel nincs gond,abban nincs hiány. Sőt,mivel késői gyerek a fiam túlzásba is viszem.

Mi lenne a másodiknál?...

Én még belevágnék,de figyelembe kell vennem és tiszteletben kell tartanom az uram véleményét miszerint Ő már nem szeretne,mert már öregnek érzi magát hozzá...pedig nem is öreg és nem is néz ki 52-nek.Strapabíró,jó fizikumú.

És a testvérkérdés...hát igen..én is testvérrel nőttem fel,nagyon jó testvérrel,tudom mit jelent ha van. És már most lelkiismeretfurdalásom van amikor egyedül játszik a szőnyegen...Dehát széllel szemben nagyon nehéz... És sztem ezt nem mi irányítjuk,biztos vagyok benne hogy nem mi...

szia,

a gyerekszám nem befolyásoló tényező-egyébként ki tudom fizetni

Szerintem ne félj. Én már 20 körül voltam, amikor teljes meglepetésemre jött a kishúgom. Az apu akkor 41 volt, és a felesége is. Ráadásul az anyukának legelső gyereke volt. Most már 13 éves a kislány, de minap az apukám azt mondta, hogy ő még gond nélkül nekilátna a következőnek :) (most 55 lesz lassan.)

Lehet, hogy 85-95 évig él a férjed akár, és bőven megéri az unokákat. Másrészről - akit én ismerek, és késői gyerek, és valamiért elment az egyik szülője 18-25 éves korában - hát egy se mondta azt, hogy inkább akkor ne születtem volna meg...

Értem ez alatt egyrészt, hogy a késői gyerekek általában jól akklimatizálódnak ahhoz, hogy ők késői gyerekek, másrészt, hogy az élet úgyis utat tör. :)

szia bebekriszti!

Még egy, ha tényleg szeretnétek, ne hagyd az időt elmenni!Ilyen korban hónapról-hónapra csökken a termékenység.

Hát ebben a 4 oldalban volt hideg is-meleg is! 41 éves vagyok és szeretnék még gyereket. Van egy kisfiam. Én a félelmeimmel nem tudok mit kezdeni és sztem ezért nem sikerül több gyerek.Félek mindentől,de leginkább attól,hogy a jelenleg 52 éves uram később már nem fogja látni felnőni a gyerekeit és ez a gondolat nagyon elszomorít....Azt is tudom,hogy a gondolat az energia,tehát ha merészelek gondolni valamit-az csakis pozitív legyen!!! No és itt van a hit is.

Kérj és megadatik...de akkor is félek..

Kedves Murva, Butternet,és Alföldi!

Két órája jöttünk haza, kirándultunk a 7 itthon élő gyrekkel, a ngy fiammal, és az unokával. Marha jó volt....csak marha meleg...

Most bekapcsoltam a gépet, megnéztem a napi postát és a fórumot.

Olyan sok szépet és igazat írtatok........köszönöm!

dehogy "szólsz bele", hiszen ez a te topikod :)

a kedvenc történetem az, amikor mesélte a nagymama, hogy ő meg a hugija voltak a legkisebb kislányok a hétből, és az anyukájuk igazi dáma volt a sok szülés ellenére, amolyan gyárosfeleségféle naccság, és amikor mindig kérdezték a nagymamám, hogy "és mit csinál anyukád?", akkor mindig azt válaszolta, hogy "fózs és oltozskodik" :))

a klasszikus nagycsaládos anyaszerep :)

Sia Murva!

Akkor igyekezni kell a gyermekeimnek, hogy utolérjenek, mint Nagymamit...

Miért kéne bárkinek Velociraptorral egyet érteni? kinek van joga bírálni valakit, akinek az életéről semmit nem tud?Szerintem nem kért Tőletek kenyeret a gyerekei neveléséhez....

Én ismerek egy 9 gyerekes családot-nagyon boldogok.

a 22 éves nagy fiú büszkén hurcolja(nem szülői utasításra) a 3 éves fürtös kiscsajt.

Olyat ítéltek el amiről fogalmatok sincs, mint ahogy a 6 unokás nagymama is írta.

aha.........szóval beletaláltam........mivel nem azt írtam,hogy Neked vannak terhedre a gyerekeid, hanem , hogy van akinek nincsenek........de ciki hogy Magadra vetted....

amúgy az a kérésem, fejezzük be ezt a meddő vitát, legalább is én nem írok több választ

nem is ezért indult a fórum, senkivel nem is kell az indokaimat megosztanom, és nem is gondolnám, hogy akik fórumoznak, azok a mi szópárbajainkra kíváncsiak.....

ha kényszert érzel az önmegvalósítás ama formáira, hogy mások dolgába kéretlenül beleszólj, akkor tedd máshol.....én tapasztalatcsere és infó csere céljára indítottam a témát