Hogyan tudnék ebből még jól kijönni? (beszélgetős fórum)

Huh, hát ez durva. A lányod igencsak nárcisztikus vonásokat mutat. Sajnos akármit csinálsz, mindig úgy fogja fordítani, h te vagy a rossz és ő az áldozat.

Ne legyen bűntudatod, te mindent jól csináltál. Az én kislányomra anyósom és a szüleim mindig szívesen vigyáznak, de arra nagyon ügyelek, hogy ha nincsenek jól vagy épp nekik is programjuk van, ne nyomjam rájuk a gyereket. Nekik is van életük. És nem kötelességük vigyázni az unokára! Az egy öröm, ha tudnak segíteni, és tényleg sok terhet levesz az ember válláról, de a nagymamát ilyennel terrorizálni, h nem segít eleget, nonszensz. Kedves Fórumindító, a lányodnál valami nagyon nem oké. Mindig így viselkedett?

Nem is kell. Az az ő idejük, hogy összeszokjanak.

Ne is menjen senki. Betegen főleg nem.

Én Pest megyében lakom, ő pedig a belvárosban. Ha megyek hozzájuk az nekem legalább másfél óra autózás.

Persze meg tudná fizetni a bébiszittert is, de szerinte család dolga segítés

Húsvét hétfőre bejelentkezett, töltöttkáposztat rendelt,azt szeretett volna enni.

Pihenésről nálam szó sincs. Szerettem volna kitakarítani addigra mire jönnek.

Főznöm is kell mert a 26 éves fiam is itt lakik nálam pár hónapja és kaját kell vinnie ha dolgozik.

De ma a baba náthás lett és én nem kérdeztem meg, hogy menjek e segíteni

Szerintem beszéljétek meg, hogy a munkád mellett hetente hányszor és mikor van a segítségedre szüksége.

Ne vállald túl magad!

Ha ilyen jómódban él a lányod fizessen meg a többi alkalomra egy babysittert.

Nem tudjuk milyen távolságra laktok egymástól, de az is csak a te pihenőidődből vesz el.

Tényleg irreális? Más sem megy ha nem érzi jól magát?

Nagyon szeretem az unokámat, és a lányomat is természetesen.

Csak akkor mondom le a látogatást, ha úgy érzem hogy lépni sem tudok a fájdalom miatt…

Én is ezt tervezem, hogy beszélek vele.

De nem tudom, hogy mit mondjak neki. Minden csak mentegetőzés lenne

Nincs olyan, hogy elvárható... A lányod magának szült, nem neked, az ő dolga megoldani a gyereket, és örülni, ha mész. Én sosem vártam anyukámtól semmit, ha jött, jó, ha nem, akkor nem.

Egy csepp lelkiismeretfurdalásod ne legyen, a lányodról nem írok véleményt, mert akkor gondolom mérges lennél :DDDD

Úgy gondolom, jó nagyi vagy. Betegen is ott vagy segítesz.

Arra ügyelj, ne menjen az egészséged kárára. A nagyinak annyi lenne a feladata, hogy szeresse az unokáját, és ne ugrásra készen várja, hogy rendelkezésre álljon.

Ezt én is tudom.

Mégis szeretnék neki megfelelni, hogy láthassam az unokámat.

Csak azt nem tudom, hogy hogy tudnék…?!

Nem én neveltem ilyennek, azt hiszem ilyennek született.

De akkor is szeretném tudni, hogy hogy legyek jó nagymamama…

Azt írta a családnak, hogy elvárná hogy ne csak örömködni menjünk a babához, hanem kérdezzük meg hogy neki mikor van segítségre szüksége és akkor is menjünk.

Az anyósa bármikor menne de őt nem tudja elviselni.

Heti kétszer 10 órát dolgozom, a többi napokon csak 8-at. Ha szerencsém van, van egy nap mikor rövidebb és tudok menni. Hétvégén meg én nem akarok zavarni a családi életben. Persze ha szükség van rá és volt már ilyen ott is alszom, hogy el tudjanak esti programra menni.

Imádok az unokámmal lenni de sajnos ennél többet nem tudok kicsavarni magamból.

Bejárónő, bébiszitter meg akármi mellett neked örömnagymamáskodni kellene, nem tehermentesíteni.

Nagymamától szerintem annyi elvárható (bár ez nem jó szó), hogy menjen amikor kedve van és nem zavar, adjon tanácsot ha kérnek.

Ez könnyen meglehet. Én is úgy látom, hogy nagyon nem így képzelte el az életét. Túl sok neki, hogy egész nap egy babáról kell gondoskodnia.

A vejem egy nagyon szuper ember de nem vagyunk ilyen viszonyban, hogy erről beszélhetnék vele. Viszont a lányomat mindenben támogatja