Hogyan lehet ezt túlélni? Hogyan találjak vissza a férjemhez? (beszélgetés)

Ohhh ez jött, néha van, hogy ilyen hangulatba kerülök, hogy jönnek ezek a gondolataim, érzéseim nagyon mélyről. Amikor egyedül vagyok és nem kell senkinek mutatni, megjátszani semmit.

Van, aki rögtön érzi, teljesen tudja, mit akarok közölni és valahogy ugyanazt érezheti, amit én. Te ilyen vagy szerintem.

Eszembe jut egy óvódás dalocska, eredetileg nem lenne az, slágernek szánják, de egy ovis méretű csaj énekli:

„Álmodtam csodavilágom, 

Hogy elmondjam, benned is látom.

Őrült jó bulinak érzem,

Haverok, haverok, haverok gyertek értem. „

Nem tudom miért ez jut eszembe. Amúgy megírtam a megoldás kulcsát, sőt ha jól emlékszem privátban elküldtem a könyv online olvasási lehetőségének a linkjét. Szívesen!:D

Amúgy nekünk mindegy mit csinálsz, hogy csinálod, de! Ha már megosztod ezt, akkor valószínűleg nem vagy mégsem tisztában magaddal. Szóval egy önderezés: Dr. Csernus: Nő

Alon Grath: Ha a szerelmes gondolkodna

azután menjünk tovább, próbáljunk egy kicsit radikálisabbak lenni:

Vagy Te aki hazaér nap mint nap és szerető férje várja otthon aki BIZTOS szeretetét ezerféleképp fejezi ki feléd, de minimum úgy hogy Te érezd tejben vajban vagy fürcsiztetve! :)

Ráadásul benned meg sem fogalmazódik, hogy ezt ne viszonozd, méltatod hőn szereted emlőspárod jó tulajdonságait, ösztökéled abban amit elszeretne érni, és segítesz megvilágítani ha esetleg valamit rosszul lát, felvállalva a saját véleményed, és így konfrontálódni. Ugyanezt Ö is megteszi Veled szemben. Mindkettőtökben megvan az az érzelmi intelligencia ami háború helyett mindezt egy kellemes pingpong mérkőzésnek fogja fel, ez a sava-borsa a kapcsolatotoknak.

Ez így olyan szép, mondsza tényleg így van? Merthogy nem tudunk semmit a háttérből, persze nem is kell, nekünk a véleménynyilvánításhoz elég kell lennie annyinak, hogy:

„Bruce Willis” néha megjelenik izomtrikóban, ekkor az ájulás környékez, mekkora macsó. Ő kér és Te azért huncizol mert miért ne?!

Azután kiderül, hogy ez a „Drágán add a kapcsolatod” egy folytatásos történet, azt még nem tudjuk, hogy egy trilógiai vagy sorozat lesz belőle.

Kőkeményen: A kapcsolatod valószínűleg nem adja meg Neked mindazt a varázst, s gyermeteg bájt amit két ember odatesz egy kapcsolat elején. Plusz a „szomszéd nője mindig zöldebb” a tiltott gyümölcs lényege pont abban van, hogy nem szabad, ez adja a „szépségét” is.

De az az ember is böfög, pukizik és nem hajtja le a WC ülőket! Ennek tudatában mérlegelj! :D

Köszönök minden hozzászólást! Aki a józan valósággal szembesít, annak is igaza van, és annak is, aki egy picit átérzi a helyzetemet.

Az eszem tudja mit tegyek (engedjem el), de a szivem háborog. Minden percben próbálom az eszemmel meggyőzni a szívemet, de még nehezen megy. Megpróbálom magam jobban lefoglalni, és elterelni a kínzó gondolatokat. Talán egyre többször sikerül majd...

Nem tudom mihez kell segítség. Eldöntötted, hiszen keresed, rágondolsz, rátelepedsz más férjére, társára.

Ez csúnya.

Ahhoz adjunk segítséget, hogy lépj és tegyél tönkre 2 családot? Persze a címe a fórumnak nem ehhez kér segítséget, de azt gondolom, hogy burkoltan erre vársz.

Valahol én és még sokan a másik oldalon vagyunk, hiszen te egy olyan férfit ostromolsz, akinek van társa és akárhogy is szépítjük a dolgokat, te a saját "jó közérzeted" érdekében belenyúlsz egy olyan életében, aki talán még sejteni sem sejti, hogy mi történik a háta mögött.

De szép is, hogy ez a pasi nem használta ki, hogy rögtön az ágyadba bújjon. És te is milyen rendes vagy, hogy csak magadban szenvedsz.

Igazi, gyönyörű szerelmi történet.

Vajon miért kell ez a pasi neked? Mit tud, amit a férjed nem? És a férjed miért nem tudja ezt? Ja, mert nem szereted és vele nem olyan vagy? Hát akkor nem az lenne a megoldás, hogy elhagyod és akkor mint szabad nő keresel magadnak egy szabad férfit? Vagy ez túl kényelmetlen? Félsz tőle, hogy akkor már nem lennél elég érdekes?

Én azt tanácsolom neked, hogy ne legyél önző! A férjed veled van x éve, lefoglaltad az idejét, amikor esetleg kapósabb volt, most meg beleuntál és 6x10 percért semmi nem érdekel. Tehát gondolj bele mindenki helyzetébe. A férjedébe, a gyerekeidébe, a férfiéba és az ő társáéba. Gondolj arra, hogy miért mentél hozzá ehhez a férfihoz? Miért szültél neki gyerekeket. Ne tőlünk várd a megoldást. Semmit nem tudunk rólad.

Ismerek néhány olyan nőt, akik hasonló helyzetben léptek, ami válás volt és a pasi még mindig azzal a társával él, akit megcsalt. Ismerek olyan nőt, aki azt gondolta, hogy nem boldog a férjével, otthagyta és azóta azért dühöng, mert a férje azóta boldogan él egy a volt feleségénél sokkal fiatalabb nővel, ő meg senkinek sem kell.

A statisztika azt mutatja, hogy sok nő meglépi a válást, de utána nem lesz boldog, ugyanis ő nem nagyon kell senkinek, ellenben a férje kell sok nőnek, akit ezek után lehet utálni, mert nem elég, hogy az a nő az ő férjével boldog, de ráadásként fiatalabb, csinosabb, stb., így lehet rajta dühöngni...

Nem tartom szép emléknek azt a rózsaszín felhõt, inkább a saját ostobaságomnak.

De akik azt tartják, ilyen eset után nem lesz újra a régi a férjeddel, azokat bátorkodom cáfolni. Egyre színesebb és mélyebb a kapcsolatunk, pedig a kezdet is viharos katarzis volt szellemi-lelki-testi téren. Nem voltam sosem imádkozós, de manapság rendszeresen megköszönöm õt és kérem, hogy óvják Õt az "illetékesek" és segítsenek a javára lennem, nem bántanom mindennapi badarságaim felfújásaival... Kívánom Neked és mindenkinek a Boldogságát, azt a személyre szabottat, amit tálcán kapunk, csak néha nem látjuk az álarctól. Túl tudod élni... A màsikat viszont tényleg ne keresd, mi kamikazemàniàs nõk imádjuk magunkat alázni, de aztán a kevésbé mélybõl könnyebb felàllni, mint a nagyszakadékból, ne akarjunk már örök haragot magunkkal... Mármint szerintem, nincs jogom beleszólni. Csak nem mindegy, végül kisbûnt cipelsz, szégyellsz, bánsz, vagy olyat,ami megbetegít, ha majd hordozni kell...

az emberi lét, csak látszatra különbozünk úgy egy állattól (vagy rosszabbak is vagyunk, õket nem tapasztaltam hazudni...) Kicsit tisztáztam magamban a természetem általam befolyásolhatatlan részét és ezt bátorkodom megbocsátani magamnak, ennyit az elvrõl, màsrészt van szerencsém egy ritka tiszta,csodálatos, határtalanul szeretõ társhoz, akivel 2 hét után tudtuk, más nincs, aki így megért minket, harmadrészt, ami a harmadik személyt illeti, egyszer szembetaláltam magam a kérdéssel, ugyan mi olyan más benne? Ha vmi jobb lehet benne, logikus feltételezni a rosszabbat is! A végeredmény az lett, h. Mr.Nemóhajtandó mindent kisujjból elért, amit egyszer én is szeretnék, csillog, intelligens, filmbeillõ, de én nem filmben élek, vannak rigolyáim, meg remélhetõleg erõsségeim, amikkel az ilyen élemberek nem állnak le, s mim van nekem? Valakim, aki úgy választott, hogy minden rosszat bennem képes szeretni, engem ismer, engem lát, tudja, hogy emeljen a mélybõl fel, nem pedig egy filmvászon, ahol a tomboló hormonok miatt feszélyezetten bár, de eljátsszuk a másiknak, amit belénkfantáziál, mert hízelgõ kábítószer, ha észrevesszük, hogy egy "másik" úgymond észreveszi a létezésünket.... Legalàbbis nálam ez történt, magamat vígasztalom azzal, hogy talàn másnak is gyengéje lehet, ha minél többen körülrajongják, gondolom, egyszer mindenkinek végleg meg kell küzdenie a hiúsággal.

Már múlt, nem tartom

Nem véletlen,hogy képes vagy együtt élni a férjeddel és itt az ÉLNI a legteljesebb,legszebb értelmével érvényes. A NÕ nincs fából, a kalandvágy egyénenként más mértékben velünk születik, a tomboló hormonokat pedig nem magunk rendeltük. Hasonló helyzetben voltam én is, bár a gondolattól is bûntudatom volt, pedig sejtheted, hogy tud az tarkállni...

Mi vezetett odáig, hogy ma mégis azt mondhatom, örökké a Társamé a szívem, vele élek, vele halnék? Úgy tûnt, sokáig tartott, de ma már legyintenék, egy (több) életre letudtam.

Az àllatok õszinteséggel megõrizték ösztöneiket, tisztán is élik kivétel nélkül. Pl. tavasszal "újjászületnek"... Sokszor én is tavasszal érzem, hogy derékon aluli részem értelmemtõl, SZÍVEMTÕL képes külön életet álmodni. Nem olyan nagy dolog felelõsség nélkül az

Lujzi, Te csak olyat tudsz írni amin elszorul a szívem? De ez már hanyadszorra..

vagy lehet kicsit csak amgam alatt vagyok.. mindegy is

Örülnèk ha ez az én férjrm lenne!Jelezné,hogy ne talàlkozzatok te meg nyomulnàl,pedig szereted a férjed!Nem értem ha szereted akkor miért értem,hogy vàgy meg minden,de ő ellen akar ennek állni tartsd tiszteletben!2családot hazavágni egy kalandért,és ha jòl értettem gyerek is van!

Ha szar lennea hàzassagod érteném,de igy nem értem!

Amíg titkos és senkit nem bántanak meg, addig mindenkinek érdekes :)

Persze,hogy csábul, férfiből van :)

És hogy engedik el az apák a fiaikat udvarolni?

Nem mindenkit lehet, de meg kell próbálni.

Ha meg még fel is ajánlja, ritka aki elutasdítja.

Lehet azt is azért, mert jobban szeretnek vadászni:)

Az a vad érdekesebb, akiért hajtani kell, aki adja magát, legfeljebb elfogadják :)

A titkossal csak arra gondoltam, hogy ő esetleg semmilyen "fórumon" (legyen az haver, legjobb barát, testvér) sem vállalja fel az érzéseit.

Másik észrevétel, hogy ennek a férfinek egyértelmű volt az álláspontja, és ennek megfelelően viselkedett. Kérte, hogy ne találkozzatok, mert neki a családja fontosabb, és ő nem is keresett téged. Te nem tartottad /tartod tiszteletben a kérését és csábítod. Ő pedig csábul.

Többször is leírtad, hogy szerinte azért ne találkozzatok, mert beléd tudna szeretni.

Tehát amíg te nyakig benne vagy már a történetben, addig számára lehet, hogy csak valami kis titkos, izgalmas játék az egész.

Előttem már ajánlották, hogy töröld az összes elérhetőségét. Ez jó megoldásnak tűnik.

Szerintem ebben az esetben a hétköznapi ügy csak ürügy...

Ha valakivel meg akarom szakítani a kapcsolatot, soha, semmi miatt nem keresem semmilyen formában. Drasztikus, de más megoldás nincs... a többi csak visszatáncolás.

.... ezt követően az egyik hallgató fogta az üveget, amelyről a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg sört. Természetesen a sör kitöltötte a homokszemcsék közti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett. Tanulság: Nem számít, mennyire van tele az életed, mindig van benne hely.

Egy sörnek!