Hogyan érezted magad szülés előtt, alatt és után? (beszélgetős fórum)
A terhességem végig édes teher volt, imádtam! Az ég világon semmi fájdalmat nem éreztem előtte, közben, mikor már nyomni kellett fájt, de kibírtam, aztán mikor kicsusszant a baba a menyországban éreztem magam! Minden, de tényleg minden fájdalmam odalett, se a varrást, semmit nem érzékeltem, a babám pedig gyönyörű!!!
Hú, ezt hogy csináltad? Villámszülés.
Előtte:(egy nappal) majd leszakadt a derekam de eszembe se jutott hogy ez a szülés előjele lehet
Közbe: 2óra alatt szültem meg,ezért elég intenzív,gyors szülés volt. Az ágy végét szorítottam de egy hang nem jött ki a számon. 5perc alatt úgy néztem ki mint akire egy vödör vizet öntöttek volna :)
utána:maga volt a menyország :) a varrást megse éreztem szerencsére! _:)))
Elötte : már hetekkel elötte izgultam hogy mikor lessz meg végre.amugy meg imádtam hogy terhesnek lenni.
Közben : az elején nem volt semmi még szépen rendben haladt csak nagyon lassan haladt az idő azt a vége felé bedurvult amikor megkaptam az oxy-t "csak" 26 órát szenvedtem ,de megérte 3698 gr 53 cm igaz hogy a szülés utáni 2 hét a korházban az pokoli volt iszonyatosan depis voltam :( de látva a többiek arcát hogy milyen boldogok lassan helyrerázódtam :) amugy a gabriellánál tündéribb kislányt nem láttam még . én így éltem meg .
Én nem tudom ki hogy érezte magát,de én azonnal meg akartam halni és nemigazán érdekelt sem a baba hogy mi lesz ha meghalok,sem más.Csak hogy vége legyen,bármi áron és azonnal.Ezt éreztem.
Nekem a terhesség szuper volt, egyáltalán nem volt semmi bajom. A szülés előtt tök jó volt, hajnalban elkezdett folydogálni a magzatvíz, semmi fájás. Még arra is gondoltam, hogy esetleg én leszek az 1 millióból az az 1, akinek nem fáj? Tévedtem. :-) Mikor bementünk a kórházba, kiderült, hogy azért nincs fájás, mert nem tágulok. Aztán kaptam oxitocint. Fájás megjött, tágulás kanyarban sem. Este 7-kor döntöttek, hogy császár lesz. Így maga a szülés jó volt, mert semmit nem éreztem, utána 3-4 napig viszont pocsék volt, alig bírtam kikecmeregni a kórházi ágyból. Viszont egy héttel később már szaladgáltam, csak egy picit érzékeny volt a heg.
szülés előtt nem tudtam milyen kint, szülés alatti időre nem nagyon emlékszem, szülés után viszot határozottan jobban éreztem magam, hogy végre kint vagyok!! :D
Nekem szülés elött nem volt semmi bajom,élveztem a terhességet,nagyon sokat sétáltam,mozogtam.Szülés közben aludtam:DDe utánna nagyon nehezen bírtam a dolgokat,a szülés utáni egy hét a kórházban maga volt a pokol.
előtte hetekkel vártam már a szülést,mert nagyon nehéz volt már.éjjel elfolyt a magzatvíz-fél 12kor,és én annyira meglepődtem,hogy beszélni sem tudtam,úgy vacogott a fogam az idegességtől!mire beértünk a kórházba megnyugodtam!nagyon fájtak a z összehúzódások (reggel 7kor kedődtek),10-14-ig elviselhetetlen volt,és 25 perc múlva megpillanthattam az én kis angyalomat!!Megcsinálnám még százszor is!! :)
Mindkét terhességem nagyon jól telt, élveztem azt az állapotot. m indenkinek ezt kívánom.Első szülés császár volt, mert a köldökzsinór folytotta a babát, második "rendes" volt. Az első utáni 2 nap nem volt túl kellemes, de utána mint a zerge szökdelltem és semmi bajom nem volt. a tej is megindult szépen, sőt... A második után 1 hétig gyermekágyi lázban feküdtem otthon. Lázcsillapítón, antiboitikumon éltem. Felépülés szempontjából-nem a fájdalom elviselése miatt!!!!- én a császárra szavazok. NAGYON SZERETEK ANYA LENNI. Én vállalnám már a harmadikat is, de a párom létszástoppot rendelt el. :)))
Én a terhességem alatt nagyon szenvedtem, szó szerint minden bajom volt, rossz közérzet, minden.
Aztán a végén már alig vártam hogy vége legyen, mert folyton beszorultam mindenhová...
És eljött a nagy nap. Már alig vártam. Reggel fél 4-től sétálgattam a szülőszobában, semmi.
már délután 4-kor kezdtünk aggódni/1 nappal túlhordott baba volt/mert már mindenki megszült lassan, aki utánam érkezett...
Aztán észrevették végre, hogy ha rajtam múlik, ebből semmi sem lesz, és SOS futottak velema a műtőbe, majd'leestem a kerekes ágyról, olyan iramban.
És rá 35 percre, 17 35-kor kivették belőlem a gyönyörű lányomat., 3650gr,54cm!
Azon kevesek közé tartozom,akik 1 percig nem szenvedtek, mert nekem semmiféle fájdalmam nem volt.
Persze a műtét után szar volt az első talpraállás, de megérte.
Azóta én vagyok az 1ik legboldogabb ember a földön.
A lányom csodálatos gyerek!
Én a nagyfiamnál azt mondtam a szülőszobán,hogy nem akarom megszülni mert nagyon fáj,de aztán minden ment rendesen és egy gyönyörű babát kaptam.Amúgy hamar megszületett 3 óra vajudás után.A kisebbik fiammal azzal gyorsan ment minden 4 óra vajudás után hamar meg lett vele már nem féltem mert tudtam mi fog következni.A kicsilányom meg a bolondját járatta az orvossal is meg velünk is.Este 11:00-kor 5 perces fájásaim voltak be mentünk a kórházba aztán éjfél körül abba maradt minden.Én a férjem meg a mini manó a hasamban aludtunk reggel 6:00-ig még azt se vettem észre,hogy a fájás figyelőt levették a hasamról,majd reggel műszak váltásnál szóltak a nővérek.Aztán meg jött a dokim burkot repesztett majd meg reggeliztem és utána nem sokára jött a baba.A kicsilányom hülyitette a dokit mert nem tudott két fájás közt megvisgálni,mert ha oda lépett az ágyhoz akkor abba maradt a fájás ha ellépett akkor megint jött.Ezt játszottuk úgy 15 percig és a lányom nem akart meg születni és hát ezután kaptam az oxitocint és akkor lett meg az én angyalom.Bocs,hogy ilyen hosszú lett.
Sziasztok! Olyan Édesanyákat keresek, akik még SZÜLÉS ELŐTT (terhesség előtt, vagy alatt) RÉSZT VETTEK INTIMTORNA TANFOLYAMON. Egy rövidke kérdőívet kellene kitölteni. A kérdőív teljesen anonim, e-mail-ben küldöm el. A kitöltés kb. 10 percet vesz igénybe. Ha tudtok nekem segíteni, kérlek jelentkezzetek a következő e-mail címen: kata8301@gmail.com Előre is nagyon szépen köszönöm minden kedves vállalkozó szellemű Anyukának!!! :)
elötte: izgultam, végre meglesz a kis izgálga :)
alatta: nem is volt időm, úgy szóltam, mikor tették volna rám először a ctg-t, hogy jőőőőn :))
utána: mérhetetlen boldogság :)
Előtte már alig vártam, hogy végre megláthassam a bébimet. Alatta nagyon jól!!!! Utána boldog voltam, nagyon-nagyon, csak kicsit sajnáltam, hogy már nem érezhetem, ahogy mocorog a pocakomban. Mert azt imádtam!
Előtt: izgatottam vártam milyen is lesz, ha majd a kezemben foghatom a kisbabámat.
Alatt: Ez iszonyatosan fáj, de kitartok. Legalább megtapasztalom, hogy milyen a vajúdás.
Után: Határtalanul boldog voltam. Potyogtak a könnyeim.
Előtte: jujjdejó,jujjdejó,babám lesz!!
Közben: egyre közeledünk az időponthoz, kitartás,picikém!
Utána: most kerek a világ!!!! :))))
Hú, ha van valami, amit kihagynék a szülésből, az a varrás...háááát...inkább megszülök mégegy gyereket, de azt a bökdösést felejtsék el!! :))
Előtte:Féltem kicsit,közben:lehet,hogy nem akarok szülni?....ez járt a fejemben,mire a doki közölte:ezt már nem lehet visszacsinálni:-))utána:megfogtam a lányomat,és azt mondtam,ezért érdemes volt!!!
Előtte:izgatottan,közben ?Ügyesek a gyerekek ez az ő dolguk,mi nem tudunk semmit tenni,csak az ő dolgukat
megkönnyíteni.Utána:hüvelyi szülésem volt,a gátvarrás még 2 hét múlva is fájt.Ki figyel arra amikor ott a gyerek?
Még nem voltam felkészülve a szülésre így nem izgultam(még nem kellett volna szülnöm)
Közben:sodródtam az eseményekkel,nem gondolkoztam.császár lett utána nem volt kellemes de túl lehet élni.
Szülés előtte pár héttel már nagyon türelmetlenül. Utána pedig nagyon pocsékul, mert császár lett. Ráadásul nagyon hiányzott a kimaradt szülésélmény, és mindig is hiányozni fog.
Előtte: izgatottan, mikor szülök már végre. ( mind a háromnál 41,42. héten sikerült)
Alatta: FÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ
Utána: Nahát, micsoda fantasztikus gyerekeim vannak, és én milyen tökéletes vagyok!
Na, jó, ez 3 nap múlva elmúlt.
ja utána?a nagy lányt leszámítva -vele csak másnap kerültem ki a szülőszobáról a történtek miatt-mind3xülés után jól éreztem magam,viszont a pici után depis lettem harmadnapra.na az pokoli volt.
aqz elsőnél iozgatott voltam és türelmetlen,majd riadt.36óra vajúdás után lett meg a fiam.a 2.két óra kőkemény fájásokkal telt és rosszulléttel mire megszületett a 2.fiam,a nagy lányommal iszonyatos félelem pánik lett úrrá rajtam-nem tágultam,majd közel 9 óra vajúdást követően a szülésznőnek köszönhetően megszületett egészségesen a lányom,igaz ahol csak lehetett én szétszakadtam.a pici lánykámnál az elején pici félelem,majd határtalan nyugalom biztonságérzet és az első 2órát leszámítva semmi fájdalom,semmi gátseb semmi borotválás nuku beöntés.-))epivel szültem őt tervezetten(már az epit)és olyan két nőnél h le a kalappal előttük!!6óra vajúdás?))volt
Választott orvossal, szülésznővel,előre lebeszéltünk mindent. „Természetesen semmi fölösleges beavatkozás nem lesz”- mondták. Ennek ellenére mindent kaptam, ami a palettán volt: burokrepesztés, oxitocin, gátmetszés. De egy dolgot nem tudtak elvenni tőlem, azt, hogy a picimmel végig tudassam a dolgok állását. A kitolás három nyomásból állt. Hihetetlen erőt éreztem akkor. Fájdalom, és egy álom valóra válása . Azonnal megkaptam a babám, és szembe néztünk mielőtt cseppentettek a szemébe. Utána az osztályra kerültünk. Éjszaka is a mellemen aludt. A nővér el akarta venni tőlem, azt mondta, felelőtlen vagyok, ráfekhetek a gyerekre, és megölöm. Én csak annyit mondtam, hogy őt ölöm meg, ha megpróbálja elvenni tőlem a gyermekem. Az öt nap kórház rémálom volt. Minek annak kórházban lenni, aki nem beteg? És minden rendben vele és a babával is? Egy dolgot megtanultam:a következő gyerekem otthon szülném, háborítatlanul. És akkor nem kell semmit sem utólag rendbe hozni. Tudom, hogy csak a pozitív hozzáállásomnak és a harcos túlélő természetemnek köszönhetem,mindezt ,az én Tündérkém nagyon boldog baba volt. És én így hihetetlenül boldog anyuka lehettem !!!
Egy más világban járok azóta is!
Szülés előtt a fájdalmak ellenére a lelkem vigyorgott mert tudtam hamarosan látom a babát!A 15 óra vajúdás alatt sokat figyeltem magamba s figyeltem a gyermekemre s arra hogy együttműködjünk.Ami utána volt az meg MENNYORSZÁG a leggyönyörűbb angyalkák eggyikével!!!!!!!!
Én a 40. héten szültem mindkét gyermekemet.
Kislányommal 9 órát vajúdtam,nagyon fájt!!
Kisfiam 4,5 óra alatt lett meg,de ez még fájdalmasabb volt.
Amit nehezebben éltem meg,az a varrás,húúú,de borzalmas!!!
De egy Nő életében nincs szebb dolog,mint életet adni.Az utána következő nap csak nézed,minden egyes kis porcikáját,órákig gyönyörködsz benne!!!
Mekkora Boldogság!
További ajánlott fórumok: