Hogy bírjátok ezt a lehetetlen helyzetet? (beszélgetős fórum)

Én is családiban lakom, itt a hatalmas kert, elfoglaltság van benne, ennek ellenére szívesen elmennék vacsorázni, moziba, fodrászhoz, körmöshöz, wellnessezni, urambocsá nyaralni (telelni, tavaszozni) stb. Hogy gazolok, meg végzem a melót, nem elégíti ki a kikapcsolódás utáni vágyaimat.

Nem mellesleg így bő egy év után a gyerekem szívesen menne már iskolába.

1. Én erdőt-mezőt járok, ott nem kell maszk.

2. Fülhallgatón üvöltetem az imádott zenéim és hang nélkül énekelem (főleg online tanítás közben :D) és táncolok :)

Tudatosan próbálom szűrni, mit olvasok el. Mikor nem sikerül, becsukom a netet és életbe lép az 1. és 2. pont.

Hidd el, tudom.

Bár ne tudnám.

Én biztos nem ezt fogom tenni. A betegség megtanított arra, hogy jobb félni, mint megijedni. Pont tegnap írtam egy másik fórumban, hogy én biztos nem fogom levenni a maszkot, nem megyek rendezvényre, nagyobb bevásárló központokba, még az esetszám ismét nem lesz kétszámjegyű.

Ezek nélkül azt hiszem tudok élni, bár egy éve még az életem szerves részét képezte. Remélem ismét eljön az az idő, hogy az ember félelem nélkül élhessen, a barátait, hozzátartozóit meg merje mindenféle félelem nélkül látogatni. De inkább kivárom, még biztonságosan tehetem ezt, minthogy esetleg ne legyen később kihez menni, vagy pont én legyek az, aki már nem tud menni sehova.

Tudom még egy fél éve is mást mondtam. Sajnos azóta átéltem ezt és azt, valamint láttam olyan dolgokat, ami megtanított arra, nem az a legfontosabb, hogy lássak egy jó sporteseményt, koncertet élőben, hanem az egészség. Méghozzá a hozzátartozóimé, barátaimé, és persze az enyém.

Az már valóban nem. Viszont az előtte lévő történésekről Zacher nyilatkozott, hogy milyen nehéz az orvosnak és a betegnek is:

„Mielőtt valaki lélegeztetőgépre kerül, elaltatjuk. Én ilyenkor meg szoktam kérni, hogy számoljon. A beteg elkezdett számolni, "egy, kettő" és a három helyett egy kérdést tett fel: "ugye nem fogok meghalni?" Mellbe csapott ez a mondat, pedig én már öregfiú vagyok. Erre azt válaszolni, hogy nem, etikátlan lett volna, ezért azt mondtam, "biztos lehet benne, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy meggyógyuljon". Végül nagy mázlim volt, mert ő azon kevés beteg közé tartozik, akit le tudtunk venni a lélegeztetőgépről”

Akkor ő nem lélegeztetőn volt.

Már intubálás előtt elaltatják a beteget. Legalábbis én így tudom.

Anyukám záróján is így szerepel.

Most olvastam.

[link]

Amit le lehet venni, az az oxigénmaszk.

Aki lélegeztetőn van, azt mélyaltatásban tartják.

Bocs, de nem nézek valóság marhaságokat.

Altatják a lélegeztetőn lévő embereket.

Nem úgy van az hogy kikapja, hogy válaszolhasson ..

Hát, bebizonyosodott, hogy nem lett gyorsan vége. Pont emiatt van az, hogy sokan már a tűrőképességük határán vannak.

Hogy érted, hogy dobbantottál otthonról? Országon belül? Vagy? Máshol sem jobb a helyzet.

Ha fegyelmezettek lennenek...de tomegestől mennek az utcára. Maszk nelkul. Ahogy jo ido lett, ledobtak a maszkot is.

Az nem szamit hogy masok haldokolnak ekozben a kovid osztalyokon.. Amikor egy lelegeztetogepre kapcsolt ember azt mondja az orvosának, hogy nem akarok meghalni még, azért az kegyetlen lehet.

Tavaly jól bírtam, mert úgy voltam vele, ha fegyelmezettek vagyunk, gyorsan vége lesz. Aztán nem lett, sőt... Úgyhogy én dobbantottam is otthonról, az a szerencsém, hogy a munkámat bárhonnan elvégezhetem, ahol van internet.

Amivel tavaly le tudtam magam foglalni az a nyelvtanulás, kertészkedés.

Hűha! Hát ezt meg kinek írtad? :)

Nem írta senki, hogy ez így tökéletes és minden rendben.

Egy frászt tökéletes! Egy nagy frászt van minden rendben! Szerintem sincs így. Mit több ezer ember! Több millió ember szerint nincs rendben.

Én is le fogom tépni a maszkot, és megyek moziba, étterembe. Én is szeretnék majd utazni, és mindent csinálni újra, ami az eddigi "normális" életem része volt. Kérdés, hogy mikor?

Nem tudom, mikor. Senki sem tudja. Amit idáig mondtak a jónépnek, az megdőlt. Nem azért, mert hazudtak nekünk, hanem mert ők sem tudták. Várunk. Türelmesen vagy indulatosan.

Tenyleg van, akinek ez tökéletes?

Nekem rendkívül hiányzik egy jó koncert, hogy el tudjunk menni várakat nézni, múzeumba, állatkertbe.

De ez van, túl kell lenni rajta.

Addig is tudunk menni az erdőbe, majdcsak az agyam is helyrebillen és akkor bringázhatok is.