Hány éves kor után ciki otthon lakni szerintetek és a szülők nyakán élni? (tudásbázis kérdés)

Egyébként én 10 éve nem lakom a szüleimmel.

És sajnos arra kellett jutnunk a párommal,mivel albérletben élünk,hitelt veszünk fel és felújítjuk anyámék házát,átépítjük és odaköltözünk.Anyu,apu él még.A ház amúgy is enyém lenne,etyke vagyok.Tehát most 2 gyerekemmel költözök haza,ahonnét anno menekültem,de sok választásom nincs.

Nekik különösen.

:)

Egyébként ismétlem nem azokról beszélek akik anyagi nehézségek miatt kényszerülnek erre.

Szerintem pont férfiaknál lényegesebb az önállósodás.

Egy nőnek azért visszatetsző ha az első randin a 30 fölötti fickóról kiderül, hogy még anyuékkal él.

Én képtelen lennék a szülőkkel élni.

Ja, és nem a férjhezmenetellel jutottam saját házhoz.

hát azért már nem fiatal :D a párom 23 éves, későn született gyerek:)

Hú félti még most is após mint a kis gyémántját :D

De hát már felnőtt ember :D

Nyilván, ha itt leszek a közelben majd én főzök rájuk meg minden, de ha nem akkor a bátyja nője fog, mert ők itt laknak a másik házban az udvarban ( kettő ház van az udvarban, az egyik após apjáéké volt abban laknak most ők )

Idoset ugy gondoltam, hogy amikor majd nem tudjak magukat ellatni es te fozol, mosol, takaritasz rajuk.

(ne adj isten, pelenkazod oket)

Egyebkent 63 meg nem idos. ;-) Jo esellyel megelhetik a 80 evet, sot mar az felett is.

itt se olyan hűdejó az élet. Anyós pletykás, és kibeszél a hátam mögött, viszont nem sokat vagyok velük, fennt vagyok külön.

És ők már alapból idősek. 63 évesek.

Pont ezért nem is veszekszem velük,ha sikerül elhelyezkednem akkor már itthon se leszek nagyrészt, tehát nem igazán zavarok sok vizet.

Szerintem nincs ezzel semmi gond, bar en is ugy gondolom, hogy en nem tudnek a szulokkel egyutt elni.

De te tudsz, ez jo mindenkinek, szoval semmi problema.

Remelhetoleg amikor a szulok tenyleg idosek lesznek es ratok szorulnak,akkor ott lesztek mellettuk.

jaa nem vettem magamra neharagudj ha így látod, semmit :)

az álláspontod meg hogy külön élni azzal nem értettem egyet viszont én megértem teljesen, mert én se azért élek itt mert olyan hű de jó kedvemből, csak gondolok a jövőre, vagyis igyekszem gondolni kicsit :)

Igen?

Szóval elég hozzád menni, és te építed a fészket?

Erről a témáról pár hónapja pont beszélgettem édesapámmal. Ő is úgy látja hogy jobb külön élni, és teljesen megértem azokat akik külön szeretnének élni, nekünk is jobb lenne, viszont azt meg apukám érti meg, hogy nekem fenntartásaim vannak az albérletekkel szemben.

Egyrészt, itt ez a nagy ház amiben lakunk, a környéken a legnagyobb ( após 78-ban építette, akkoriban ez volt a divat ) és ami a fontos, hogy nem kell mindíg a rezsi a magas árak miatt aggódni. ( na azért azt nem mondom nem élek kiskirályként, csak becsülöm hogy van fedő a fejem felett )

Másrészt pedig így van esélyem egy kicsi pénzt félretenni, szükség esetére. Albérlet mellett egyrészt nem tehetném, másrészt így is huszon évesen a párommal alig találunk melót.

megdöbbentő, de egyszerűen nem vesznek fel még szaros gyári melóra sem minket..

tisztelet a kiveteleknel. Pl. En. :-)

En inkabb megdolgoztam erte.

Igaz, soha nem is tennek olyasmit, hogy egy esetleges kenyertores eseten masnak is jusson belole. :-)

Én olyan élethelyzetekről írtam (de lehet nem fogalmaztam megfelelően), amikor az együttélés velejárója annak, hogy a felek képtelenek a saját felnőtt életükkel foglalkozni.

Mi az amivel ebben nem értesz egyet?

Csak mert nem erről írtál, mikor reagáltál, ezért gondoltam, hogy magadra veszel valamit, ami lehet nincs is ott.