Gyerek és kutya együtt a lakásban? (beszélgetés)

Látom nem mozdulunk ki ebből az "állóháborúból". Mindenki köti az ebet a karóhoz:DDD Ez ide most ont illik, nem igaz?! Én úgy gondolom, hogy a mi kielégítjük a kutyánk mozgásigényét. Lehet, hogy csak napi 3-4szer van lent sétálni, de a reggeli gyors sétin kívül az mind hosszabb, főleg a délutáni, amikor elvisszük fel a hegyre, és ott tud szaladgálni. Mert itt a háznál is elengedem, de az erdőben nem tud úgy futkosni, mint a nyílt terepen. Bár amikor macska van a közelben...

Én nem tudnám kitiltani a kutyámat sehonnan, mert szeretem, ha velem van, vigyáz ránk. Meg amúgy se lenne szívem kitiltani bárhonnan is, hiszen úgy tud nézni, amikor valamit nem engedek, vagy valamiből nem kap:DDDD

Természetesen csak azt érted meg, amit szeretnél., Mi tavasztól őszig gyakorlatilag a kertben élünk, sokat voltunk velük. Azért kellett beengedni egy kicsit, mert tudni akarták,hogy bent is minden rendben van. Ennyi ezért irtam,hogy rá kell hangolódni a lelki világára,hogy ezt megértsd.Nem kívánom tovább taglalni.

Örülök,hogy ilyen remek kutyakiképző vagy, azért arra befizetnék,hogy egy nagytestű pireneusi hegyikutyának,hogyan tanítod meg, hogy nyáron,mikor nagyon meleg van ne ásson hatalmas gödröt, ahol el tudja viselni.

Minden kutya egy külön egyénisége, a magyar vizslámnak eszébe sem jutott ásni, nem bántotta a növényeket, viszont szuka létére nem viselt el másik kutyát a közelében. Ő egy domináns csaj volt.Igy született, ezek voltak a génjeinkben. Ugyanugy ,ahogy az emberek a kutyák is különböző adottságokkal születnek.Van amin tudunk változtatni és van amin nem. Ha tudjuk milyen célra szeretnénk kutyát, akkor ha kellően tájékozottak vagyunk, megtaláljuk a megfelelőt.

Házőrzőnek biztos nem vennék retrievert, ahogy egy idős néninek sem ajánlanék rottweillert. Mind kettő fantasztikus kutya lehet megfelelő kézben, de rossz választás, és rossz nevelés együtt már tragédiát okozhat.

Rá tudok hangolódni kutyára. :)

De azt nem értem még, hogy írtad az imént, hogy beengeded a kutyust a házba 5 percre, hogy szeretetet kapjon tőled/tőletek. Miért nem te vagy ti mentek ki hozzá? :)

Na mindegy. Ja és ha ennyire sokan írják, hogy sokat kell foglalkozni a kutyával meg nevelni akkor ha meg van nevelve arra is, hogy nem megy a kertbe nem szedi szét a virágokat, nem ássa a földből ki a virágokat...stb. Én meg tudtam tanítani Tappancs kutyámnak ezeket. És még volt egy nagy testű kutyám is kint a kertben és ő sem csinált ilyen dolgokat. Ja amikor picike volt a kutyus akkor természetesen bent lehettek a házban velünk. Volt egy külön kis kuckója, és csak az előtérben lehetett.

Jó reggelt Mindenki! Kedves Niki, nem állt szándékomban durva lenni veled, azért irtam, hogy nem való neked kutya, mert az általad leírtak alapján, ugy érzem azok közé tartozol, akik nem tudnak ráhangolódni egy kutyára. Azzal semmi gond nincs,hogy ugygondolod,hogy a kutya kertbe való engem az egy légtér megjegyzésed húzott fel egy kicsit. Természetesen a 100 kg kutyáim nekem is a kertben voltak, de minden nap be kellett engednem egy 5 percre egy kis szeretgetésre őket. Utána takarítás. Tudod sokan gondolják ugy mint Te és a kertben tartott kutya 1-2 hónap, vagy év után terhes lesz, mert szétássa a kertet, vagy megeszi a virágokat. Ekkor szokott láncra, vagy zárt kennelbe kerülni. Azért is irtam, hogy átgondolva, felelősséggel kell kutyát vállalni a kellemetlenségekkel együtt.

Attól én is rosszul vagyok, ha valaki jaj vigyázz megharappal megy el mellettünk. Én azt tanítottam a gyerekeimnek - mert ők meg kivétel nélkül minden kutyához odarohantak -, hogy mindig meg kell kérdezni a gazdit, hogy szabad-e megsímogatni, egyedül mászkáló kutyához odamenni TILOS!

Teljesen mindegy mekkora kutyád van a lakásban, nem az a fontos. Ha egy nagy kutya állandóan egyedül van kint a kertben, nem hiszem hogy jobban érzi magát, mintha bent lenne egy lakásban és naponta többször aktívan sétálna.Nekik az a fontos, hogy minél többet a gazdik közelében legyenek.

Az mindenki szíve joga, hogy eldöntse akar kutyát a lakásba vagy sem, csak kérlek tedd elé azt a szót,hogy "szerintem" nem való a lakásba kutya.

Jo reggelt mindenkinek!

Tenyleg egy kicsit durvabbra sikerultek itt a dolgok mind ahogy azt gondoltam...pedig nem ezt vartam es remeletem...De nem baj na!, mindenkinek joga van sajat velemenyhez, es azt el kell fogadni legyen az pro vagy kontra...

Amit azomban nem szeretek,az az eloitelet! - de ezzel gondolom mas is igy van...

Ha valakinek ugy a jo, hogy kint hagyja a gyereket az erkelyen a kutyaval akkor tegye! - lehet en is azt fogom csinalni, es ahogy a mostani helyzet all - nalunk -, lehet majd a gyerekszobaba is lessz belepesi engedelye...azzal teljesen egyet ertek, hogy azok a gyerekek akik kutyaval nonek fel kiegyensulyozotabbak es lehet normalisabbak-persze vannak a kivetelek is!!!, mert azt kimondottam utalom, amikor hallom ahogy a szulo mondja, vigyazz mert aztan a kutya megharap(pedig nem is ismeri a kutyat!!!)vagy ilyen fraszokat vernek a gyerekbe...aztan csodalkozhatunk, miert sok gyerek rogton hisztizik amikor meglat egy kutyat...szerintem ez nem helyes es nem jo...es ez a szulo hibaja...persze, ez az en velemenyem es mindenkinek joga van a sajatjahoz!

Jaj, de elHARAPÓDZOTT :) ez a fórum!

Ha érdekel titeket én is feltettem két képet az adatlapomra a kutyról. A becsületes neve egyébként Madzag.

Alexa, teljesen egyetértek veled. Sajnos sokan felelőtlenül, hozzáértés nélkül tartanak kutyát, és miattuk alakulnak ki az alábbi vélemények.

Igaza van Nikinek, ne hagyja a gyerekét kutyára, de a sors pedig ne hagyjon kutyát Nikire. A kutyások külön "állatfaj", egyáltalán nem kötelező közéjük tartozni.

Tudom, hogy minden hozzászólásod nekem szólt, eddig lenyeltem, de nem lehetne most már hanyagolni a témát? Te tedd, amit jónak látsz, én is azt teszem. Igen, a teraszon hagyom a gyereket a kutyával. Kutyás világbajnok jóbarátomék is ezt teszik.

Nem ismered a kutyámat, ne mondj véleményt. Anyuéknál nem hagyom kinn a gyereket, bár az ő kutyáik se bántanák. De most figyelj: Axi képzett mentőkutya, évekig spec. mentőként dolgoztam vele. Jobban bízom benne, mint sok emberben.

Megértettem, hogy te más beállítottságú vagy, s bár kőkeményen nem értek veled egyet, mert a hozzád hasonló emberek miatt vannak a kutyatámadások - csupán azért, mert nem vagytok hajlandóak megtanulni "kutyául" - nem vagdostam a fejedhez. Jó lenne, ha te is hanyagolnál.

Helló!:-) Azt hiszem, magad megválaszoltad...:-) A kutya alapvetően gyerekszerető, védelmezi, mint a falka legkisebbjét. Apukád valószínűleg valamit nagyon rosszul csinálhatott - két évesen mondjuk nem is lehet elvárni valakitől, hgoy tudja, mit csinál, na meg nem ismerjük a kutyus előéletét sem. A skót juhászt bizony valóban rettenetes élmények érhették. Ezért ösztönből úgy regagál, ahogy. Az eszét dicséri viszont, hogy rájön, olyat tett, amit nem szabadna. Ha nem szerez ilyen rossz tapasztalatokat, ő lehetett volna a kutyák mintaképe.:-)

Én tartom azt a nézetemet, hogy minden kutyabalesetért emberek felelősek.

Jól van, volt egy hozzászóló aki a teraszon hagyja a gyereket a kutyával...!?

A vakok megint másak mint a gyerekek. Nekik szükségük van a szakszerűen kiképzett kutyákra, de nincs szükség egy 1-2 éves gyereknek kutyára főleg nem egy lakásban. A kertes ház meg más. Ott lehet nyugodtan.

Kedves Niki! Természetesen mindenkinek joga van a maga véleményéhez. Bár én is és az előttem szólok is többször leírták, hogy kicsi gyerek és kutya csak felügyelettel. Talán láttad a képeim között Bubu kutyát, nos ő egyszer, amikor volt nálunk egy kislány egy genetikusan kutyáktól rettegő családból -akik mellesleg jó barátaink különböző nézeteink ellenére - be volt zárva a kennelbe,mert a kislány nagyon félt tőle.Amikor odament a gyerek a kennelhez addig dörgölödzött a rácshoz és bohóckodott a kislánynak, hogy életében először kutyát simogatott, fél óra mulva pedig ült a hátán és boldog volt.

Gondolkoztál már azon, hogy a vak emberek élete van bizonyos kutyákra bizva, esetleg azokra akik ember életeket mentenek romok, vagy hó alól.

Igen, én sem mertem soha egyedül hagyni a gyerekeket a két naggyal, de ők 12 év alatt bebizonyították, hogy feleslegesen aggódtam.

huuuuuuuuuu, gyerekek, csak nyugottan...

Termeszetesen el tudom fogadni mindenki velemenyet es el is kell!...

Mondjuk, en nem babysitternek tartom a kutyat es a gyerekem se lessz majd kutya pesztra...es vilagos , hogy folleg olyan 5 eves korig nem hagynam felugyelet nelkul oket...de nem akarom osztani senkinek az eszt...

En egyszeruen kivancsi voltam, hogy - aki benne van- az hogyan oldja meg vagy kezeli ezt a szituaciot...!?!?!

Azzal is nagyon tisztaba voltam, hogy lessznek ellenervek is, mert ugye mindig is vannak...

Ezenkivul, azt is tudom, hogy mindig is lesznek olyan emberek akik eloitelettel kezelik majd a helyzetet, mert most hallom, hogy: huuuuu, micsoda dolog kutyat tartani a hazba!?!??! meg meg azt is, hogy: olyan nincs, hogy en egy kutyaert hamarabb felkeljek es kivigyem setalni...( mert ez is benne van a pakliba, hogy folleg amig kicsi gyakrabban le kell vinni, sot lehet hogy hajnali 6kor is)...Namarmost, vissza terve a lenyegre...aaaa, mi is a lenyeg!?!?!?!? :-D sokat dumalok...!

A lenyeg, hogy mindenkinek van sajat hatara es elvei...ezek az elvek es alappillerek szerint kell elni anelkul, hogy masnak rosszat tennenk vagy megbantanank...

Nekem is vegyes élményeim vannak a kutyákkal kapcsolatban (amúgy odavagyok értük). Kétéves koromban egy amúgy nagyon vad németjuhász keveréket homokkal etettem, stb., az meg jámborul tűrte. Édesapámat viszon ugyancsak kétéves koréban majdnem megölte egy megvadult tacskó. A torkát akarta elharapni, de szerencsére idejében odakapta a karját. De ha nem lett volna ott felnőtt... Az utcáról befogadott, bárányszelíd skót juhászunk viszont annyi rossz tapasztalatot szedhetett össze, hogy ha véletlenül a lábára léptem, rögtön felugrott és odakapott a lábamhoz. A következő másodpercben meg volt ijedve, hogy mit csinált, és láthatóan szégyellte magát. De épp ezért pl. gyereket nem mertem volna rábízni.

Alexa, ezekhez az esetekhez mit szólsz? Érdekelne a véleményed!