Fizikai munka várandósan (beszélgetős fórum)

Engem a tesóm röhögött ki, hogy ne már, mozogjak, sétáljak, stb...ő mindent bírt, csavarogni is órákat.

Én meg veszélyeztetett voltam, akkora pocakkal, hogy az orvos le volt döbbenve. Alig bírtam még ülni is, nemhogy mozogni....mindezt csak 5 hónaposan...

Szerintem mindenki maga érzi, hogy mennyit bír. Én a terhességem előtt rendszeresen edzettem, a 25 kilós bőröndöt gond nélkül feldobtam a vonat csomagtartójára, kifejezetten erős voltam. Mindig úgy terveztem, hogy a terhesség alatt is sportolni fogok. Aztán összejött a baba. És persze semmi sem úgy lett, ahogy elképzeltem. A 6. héttől a 20.-ig annyira rosszul voltam, hogy örültem, hogy élek és az alap dolgokat meg tudom csinálni, nem még edzeni. A 20. héttől meg már a hasam kezdett nőni és bár a bevásárlástól a takarításig mindent megcsináltam, bizony voltak napok, mikor éreztem, hogy túlzásba vittem. Most a 38. hétben vagyok, a karácsonyi sütést-főzést is lezavartam, persze tegnap egész nap feküdtem, annyira lemerültem. Ha lett volna más, aki megcsinálja helyettem, biztos nem készítem ki magam. Amúgy nekem már több orvos is mondta, hogy a test fájdalommal mindig jelez, ha valami nem jó neki és akkor meg kell állni. Mindannyian mások vagyunk, máshogy reagálunk a terhességre és mást bír a szervezetünk. Valakit nagyon leszív a terhesség, valaki pedig a szalag mellől megy szülni. Persze nem bírom az olyan hozzáállást, mikor azok a szerencsés típusok, akiknek meg sem kottyant a terhesség, leszólják a kevésbé szerencséseket, hogy mit nyafognak, hiszen mások végig dolgozzák a várandósságukat. A legtöbb esetben ez nem választás kérdése. Ahogy mondtam, én úgy készültem, hogy végig aktív leszek, aztán a testem ezzel nem értett egyet. A saját ikertestvérem ezerszer jobban viselte a terhességet, mint én, ebből indultam ki én is, hogy akkor nekem sem lesz nehéz, mondván a genetikai állományunk 99 százalékban ugyanaz. Hát tévedtem. Minden ember máshogy reagál, még az ikrek is!

Szóval neked kell érezned, hogy megterhel-e a munkád, vagy még bírod.

Igaz. Egyetértek. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az a fizikai munka. Naponta többször emelgetni, forgatni egy 50 kg körüli beteget - nem várandósnak való.

Bízom benne, hogy az új életet :) váró anyuka talál más munkát.

Ami idáig nekem lejött, nem a munkától fél, hiszen hozzá van szokva a fizikai munkához. De tényleg nem mindegy, hogy milyen az a munka.

Annak idején, mikor teherbe estem, három műszakban dolgoztam neurológián. Bénult, agyvérzett embereket huzigáltunk, néha földről felemeltünk az ágyba, zavart, elkóborolt, agresszív betegeket helyre irányítottunk. Abban az évben anyósomék rejtélyes okból kibérelték a fél falu külterületét krumplitermesztésre, pokoli melegben krumplit szedtünk, na ezt azért ma nem csinálnám :))

Munkával nem volt gond, egyedül éjszakázás alól felmentettek, nappal voltak segítőkész kollégák.

Azt én sem értem, irodai munkát miért ne lehetne végezni tovább, ha sok a stressz, az terhesség előtt is megvolt, más oka lehet a gyors lelépésnek.

Utóbbi évtizedekben szokás ennyire kímélni a kismamákat, ami nem baj. Mégis több a kora és császár szülés, mint valaha.

Korábban végig dolgoztak az anyukák, erősek és egészségesek voltak. Sérült gyerek sem született több.

Eleve 8 hetes körül tudtuk meg biztosra a várandóssángunkat, addig mindenképpen éltük a régi életünket. Utána sem változott semmi.

Személy szerint első terhességemet végig dolgoztam. Másodiknál otthon voltam gyesen, de az első 4 hónapban kukoricát kapáltam, idegeneltem, címereztem és még minden házi munkát is elvégeztem. 36 hetesen látott utoljára a doktor. A gyermekem mérnök lett.

Az élsportolók végig edzenek - felügyelettel.

Tégy belátásod szerint, de ne puhulj el, tartsd magad mozgásban.

Èn 5ik hònapig szalagmunkàn dolgoztam.

Mindenki maga èrzi meddig bìrja..

Tanácstalan vagyok.

Kicsit több, mint egy hónapja teherbe estem. Idősápolást csinálok. Januárban kell mennem vissza. Kb ötven kg-os körüli a néni, akit naponta többször kell emelgetni.

Erős vagyok, fizikai munkához szokva. Csak most a megváltozott körülmények miatt elbizonytalanodtam, hogy hogyan tovább.

Van olyan személy, akinek terhessége alatt ápolnia kellett vagy egyéb fizikai munkát végeznie?

Válaszukat előre is köszönöm.