Fiús anyukák! Milyen volt, mikor a fiatok bemutatta az első barátnőjét? (beszélgetés)

Nekem 15 év 8 hónapos volt a fiam (most már 24 lesz), amikor bemutatta a 15 éves kislányt. 5 évig voltak együtt.

Én éppen az ellenkezőjét mondtam a fiamnak, mint a 3. hozzászóló: ő is itt lakik, azt hoz haza, akit akar, legyen az barát, vagy barátnő. Lehetőség szerint azonban szeretném előre tudni, mert akkor úgy főzök, úgy vásárolok, ha nem szól előre, akkor neki kell bekalkulálni, hogy rendetlenség lehet, vagy éppen nincs itthon mivel megkínálni. Én biztosítottam a fiam arról, hogy akár első éjszakán is hazahozhat bárkit, akár úgy is, hogy reggel a konyhában vagy a fürdőben találkozom vele. Ilyenre egyébként nem került sor! Az öt éves kapcsolata után egy évig volt egy másik barátnője, és a jelenlegi fél éve van, szerintem nem lesz több barátnője...

És hogy miről beszélgetni a kislánnyal első alkalommal: szerintem minél kevesebbet zavarni a fiatalokat. Beszélgetni lehet arról, hogy mit szeretne inni, enni, egyébként is mi a kedvenc étele, itala, szereti a konkrét XY ételt, mert mi azt szoktunk gyakran készíteni. Sportol-e, egyébként van-e kedvenc sportja, tevékenysége, hobbija stb.

Huuu, nekem (eddig) 2 fiam van, de mar elore "felek" :D

Bar, messze van ez meg, de azert szivesen olvasnam,ki,mit tapasztalt...

Kb. 15 éves volt a fiam, amikor az első olyan barátnője volt, aki feljött hozzánk.

Nekem nem szokásom faggatni a lányokat, pedig én is roppant kíváncsi vagyok:D

Nem akarom zavarba hozni őket, illetve azt sem, hogy kihallgatáson érezzék magukat. Igyekszem jó kapcsolatot kialakítani a lányokkal, hogy ne sárkányként tekintsenek rám.

Ami érdekel, azt a fiamtól kérdezem inkább.

A lányokat kb. úgy kezelem, mint bármelyik fiú barátot, nem kerítek nagy feneket annak, hogy ő a barátnő. Azt gondolom, hogy ez így jó mindenkinek.

A 18 év alatti lányoknak nem nagyon engedtem meg, hogy nálunk aludjanak. Tudom, hogy felesleges óvintézkedés volt, mert akkor is mehetett bármi, amikor nem voltunk otthon, de akkor is.:D

Mi is általános témákról beszélgetünk a lányokkal. Suli, meló, időjárás, fejfájás, stb. Ez ugye függ a korától. Most már felnőtt lányok járnak hozzánk, velük azért kicsit könnyebb:DDDD

A visszajelzések pozitívak. Jófejnek tartanak minket és szeretnek nálunk lenni. A legtöbb irigykedik a fiam szüleire, azaz ránk, mert sajnos jellemzően a szülők nem igen foglalkoznak megfelelően a gyerekükkel...:(

Már nagyon kíváncsiak voltunk a lányra, mert hallottunk már róla.(Röpke 300 km-re laknak tőlünk, eleinte a fiam volt náluk.)20 éves volt a fiam, 19 a lány, mindketten érettségi előtt. Zavarban voltam - biztos ő is -, és arra próbáltam visszagondolni, annak idején milyen kérdést akartam, vagy nem akartam hallani a párom szüleitől. :) Ebből indultam ki.

Nem tudom, ő volt-e az első barátnő, de "hivatalosan" igen.(3 éve együtt vannak.)

Most divat az élénkpiros színű rúzs a tinik körében, ebből én nem következtetnék semmire. Ismerek olyan lányt is, aki mindenét kipakolja, de szüzességi fogadalmat tett. :)

Az viszont tény, hogy kíváncsiak és tombolnak a hormonok (a természetes, jó humorú lányokban is), meg a fiúkban pláne. :) De vannak későn érő kamaszok is, akik még jó pár évig elvannak szex nélkül.

Én azt látom a 15 éves fiúkon, hogy borzasztóan érdekli őket a téma. A bátrabbak próbálkoznak a lányoknál - s azt is érdemes tudni, hogy a lányok nagy része 14-15 éves korban túl vannak az első szexuális tapasztalaton, ezek a lányok kapósabbak a 15 éves korú fiúknál, mert akkor biztosabbra mennek - már ami a szexet illeti. A legtöbb esetben viszont az érzelmi háttérről nem sokat tudnak, arról érdemes beszélgetni a kamaszokkal, mert a biológiai feléről a dolognak értesülnek.

Gyakorlatilag ebben a korban is a legfontosabb, hogy minél többet beszélgetni velük, s ahogy JokerBarney is megfogalmazta: ha van bizalom, akkor nincs kényes kérdés.

Egy zavarban lévő lánynak, aki először áll pasija szülei előtt minden hülye kérdés lesz.

Szerintem kérdezd meg előtte a fiadtól, hogy suliról, családról lehet-e kérdezni (nem épp akkor válnak-e a szülei és hasonló dolgokba nem lenne jó beletrafálni). Ha ezekről lehet kérdezni, akkor míg mesél feloldódik kicsit, utána már könnyebb lesz.

Én 26 éves nő vagyok, de teljesen egyet értek veled. Az első pasimnál, akit hazavittem, mehettünk mindkét családhoz, így a szülők felé sokkal nagyobb volt a bizalom, jobban meg tudták ismerni a srácotés persze mi is egymást. Én nagyon támogatom az ilyen szülői hozzáállást.

Ha meg nem a gyerekedhez való a választott pár, akkoris első kézből értesülsz róla, mert bízik benned. Kikéri a tanácsodat, meghallgathatod a kétségeit, adhatsz tanácst és ez megfizethetetlen :)

Én azt mondtam a fiamnak, hogy csak akkor hozza el bemutatni a barátnőjét, ha komoly szándékai vannak vele. Futó kalandokat miért is mutogatná be?!

De azt dondolom 15 éves a fiad, ha már most ezeken gondolkodsz, mi lesz későb? De ne félj egészen rutinosan fogod kezelni a helyzetet! :)